Tulse Luper bőröndjei (The Tulse Luper Suitcases, ep.3 – Antwerp, 2003)

Matisse híres képének címét szabadon elferdítve: ez a film nem film. Semmi köze sincs a nézők kedvenc és megszokott szórakozásához, a mozihoz, legfeljebb annyi, hogy ezt is nézni kell. Vagy inkább lehet. Peter Greenaway új, nagyívű vállalkozásának, a Tulse Luper bőröndjeinek ugyanis több köze van a könyvhöz, a festészethez, mint a filmhez, a szó hagyományos, műfaji értelmében. Aki ismeri az 1942-ben született és festészetet tanult nagyon angol mester eddigi tevékenységét, már tudja, hogy mire számíthat, aki most szándékszik megismerkedni vele, az engedjen meg néhány eligazító mondatot Greenaway-ügyben, használati utasításként.

Peter Greenaway a szó szoros, és pozitív értelmében egy innovatív, globálisan gondolkozó művész. És legalább ehhez mérhetően mániás is. Az ő mániája abban nyilvánul meg, hogy már régóta újraszervezi, rendszerezi a dolgokat, gondolatokat, eszméket, mintegy így megfejtendő a minket körülvevő világ titkát. Ehhez saját utat jár, elveti a hagyományos (hollywoodi és európai) filmkészítési módokat, alkotásai, (esetében több, mint filmjei) gondosan megtervezett, kikísérletezett lapjai egy hatalmas könyvnek, az életművének. Mivel képzőművészről, festőről van szó (láthattuk retrospektív kiállítását 2002-ben a MEO Galériában) filmalkotásának minden egyes képe műalkotás, gyakran más festmények idézete, ám legtöbbször saját koncepció. Hitvallása szerint a film minden egyes képének műalkotásnak kell lennie, de műalkotás maga az írás is, a gondolatközlő funkciója mellett esztétikai értéket is hordoz, nem véletlenül szentelt a japán kalligráfiának egy teljes művet.

Legújabb nagyszabású vállalkozása, amely komoly magyar erők közreműködésével (Ágh Márton díszlettervező, Flesch Andrea jelmeztervező, valamint a Focus Film) készült, a Tulse Luper bőröndjei, egy háromrészesre tervezett, nyolcórás mű első mozikba kerülő (papíron a harmadik) része. Greenaway igazi zsenialitása azonban az, hogy a mű a tervek szerint nemcsak filmvászon jelenítődik meg, hanem CD-ROM-on, az Internet interaktív mátrixában, valamint egy tizenhat órásra tervezett tévésorozatban is, egy valódi multimédiás műként, példamutató korszerűséggel. A mozi-verzió talán ez esetben feleslegesnek is tűnik, a projekt élvezete ugyanis véleményem szerint intim környezetet kíván, miképpen az olvasás is általában. A manapság egyre vásáribbá váló mozienteriőrbe nehezen illik be ez a mű, a CD-ROM, vagy az internetes böngészés azt hiszem teljesebb élményt nyújthat.

A címszereplő, Tulse Luper önéletrajzi ihletésű alak, neve az angol pulse (pulzus), és a latin lupus (farkas) szavak ferdítéséből keletkezett, sorsa, hogy állandóan bezárják, így szinte hivatásos börtönlakóvá válik, ez az élmény azonban inspiráló számára, fest, ír, de legfőképpen összegyűjt különböző, általa fontosnak tartott, szimbolikus jelentésű tárgyakat. E hasznos és haszontalan dolgokat aztán szépen bepakolja 92 darab bőröndbe, amelyek tartalmának átvizsgálásával, és a tárgyak történetének megfejtésével telik Greenaway multimédiás XX. század-enciklopédiája. A kulcs a 92-es szám, ennyi bőröndben elfér az egész elmúlt század tárgyi lenyomatkészlete, valamint ez az urán vegyjele is. Greenaway szerint ugyanis a XX. századot az urán, a fasizmus és az utazás jellemzi leginkább. Kő, papír, olló analógiájára: a pusztító atomenergia forrása, az urán a kellő mennyiségben elfér egy bőröndben is, a bőröndöt túl sokan használták a fasizmus elől menekülve, a fasizmus pedig nagyrészt azért nem győzhetett, mert nem birtokolta az atomtitkot. Elnézést.

A Tulse Luper bőröndjei a kép, a szöveg és a zene szerves egységét képezi, megértése azonban nem könnyű. Mivel teljes egészében magyar nyelvre ültetése szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik, hiszen a szereplők párbeszédei mellett szinte folyamatosan írott szövegeket is olvashatunk, a tökéletes angol tudás elvárt, Greenaway mester nyilván nem tudja, hogy amellett, hogy az angol világnyelv, irodalmi szinten mégse tudnak sokmilliárdnyian angolul, ők így kizáródnak a teljes változat élvezetéből, nekik nagy vonalakban csak a töredék marad. Ezen kívül Tulse Luper szövevényes élettörténetéhez, valamint a mű egészének maradéktalan feldolgozásához is fontos adalékokat nyújthat a mű hivatalos weboldala.

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Eisenstein Mexikóban (Eisenstein in Guanajuato, 2015) | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.