Gyilkos labda-A kerekesszék harcosai (Murderball, 2005)

Néhány éve megy a legnagyobb zenei csatornán az az eszement műsor, amelyben unatkozó amerikai tinédzserek követnek el mindent, hogy összetörjék magukat, vagy éppen egymást, de legalábbis valami olyat tegyenek, ami a jobb érzésű nézőkből csakis egyfajta reakciót válthat ki: – Ezek állatok! Márpedig amióta Andy Warhol kinyilatkoztatta, hogy egy másodpercre mindenki lehet híres, sokan meg is próbálkoznak ezzel. Ugyanez a zenetévé volt az, amelyik talán a világmédiában először mutatott hosszabb képeket, valamikor a nyolcvanas évek közepén, az akkor elterjedni kezdő extrém sportkultúrákról. Egy-egy klipsorozat közben olykor feltűntek alakok, akik repülőgépekről ugráltak ki, hogy aztán óráknak tűnő percekig élvezzék a szabadesését, és csak röviddel a földbecsapódás előtt nyissák ki ejtőernyőjüket. A landolás „unalmas” pillanatait már sosem láttuk, mert már következett a Dire Straits vagy a Duran Duran akkori kurrens klipje. Majd jöttek a hullámlovasok, gördeszkások, görkorisok, és a többi „rock&rollos” extrém sport művelői. Mára ott tartunk, hogy szerte a világban több tévécsatorna foglalkozik kizárólag ezekkel az „öngyilkos” sportokkal, ezek népszerűsége a fiatalok körében vetekszik az úgymond, hagyományos sportokkal.

A Music Television most, mint a Gyilkos labda című többszörösen díjnyertes dokumentumfilm gyártója egy merőben új, mégis az előbbiez némileg kapcsolódó témába fogott. A gyilkos labda, mint azt a film alcíme is mutatja, a kerekesszék harcosairól szól. Ezek a srácok kivétel nélkül mozgássérültek, gyakorlatilag mellkastól lefelé mozgásképtelenek. Némelyikük még a kezével se tud fogni, sőt, az egyiknek nincs is keze. Ez azonban sem őt, sem a társait nem zavarja abban, hogy egy eszeveszetten kemény, férfias sportot űzzenek. Ez a sport a kerekesszékes rögbi, amely szerepel a Paraolimpiai Játékok műsorán is. Majdnem olyan, mint az ismert rögbi, vagy annak amerikai változata, az amerikai futball, ugyanúgy a játék célja, hogy az ellenfél alapvonala mögé jutassák a labdát, ami itt gömbölyű. A játék keménysége is hasonló az eredetihez, ami a sportban nekünk, egészségeseknek első látásra tragikus, majd az első sokkon túlhaladva felemelő. A küzdés, a győzelem eléréséért folytatott kemény erőfeszítés egészséges embernél is drámai, ez azonban mozgásukban erősen korlátozott sportolóknál fokozottabban így van. Jó mélyen magunkba kell nézni, hiszen szinte mindenkiben ott a szánalom érzése, amikor meglátunk egy kerekesszékest, és most nyugodtan hozzájuk vehetjük a többi, másféle fogyatékosságban szenvedőt is, holott nekik nem elsősorban szánalomra van szükségük, hanem arra, hogy egyenrangú és egyenjogú embereknek tartsuk őket. Mi, egészségesek a rajtunk múló eszközökkel segítsük, támogassuk őket, de ne tartsuk őket csudabogárnak, vagy szánalomra méltó betegnek. Ez a film nagy tanulsága. Megható az a jelenet, és mi felnőttek tanulhatunk belőle, mikor az egyik közönségtalálkozón egy egészséges kisgyerek némi szabódás után megkérdezte az egyik játékostól, hogyan eszi a pizzát, hiszen mindkét keze hiányzott könyéktől lefele. A kérdezett játékos megmutatta. Éppúgy, ahogy a száguldó labdát is elkapja.

A filmből kitűnik, egyáltalán nem azok, hiszen amit e speciálisan „csatajárművé” alakított kerekesszékekkel művelnek, az tényleg nem semmi. A film egyébként két egyéniség sorsán keresztül mutatja be társaságukat. Joe Soares a hetvenes évek amerikai kerekesszékes hőse, aki mára a rivális kanadai csapatnak lett szakvezetője, valamint Mark Zupan, aki az amerikai csapat vezéregyénisége. Két fanatikus, kőkemény ember, akinek kitartását, keménységét mindenki irigyelheti. Rivalizálásuk szinte vérre megy, ez viszi előre a film sztoriját, hiszen a dokumentumfilmek sincsenek meg dramaturgia nélkül. Az élet azonban közbeszól, rá nem vonatkozik a (hollywoodi) forgatókönyv, a Paraolimpia kerekesszékes rögbi-tornájának döntőjét nem az amerikai, de nem is a kanadai nyeri. A kerekesszék harcosait azonban ez csak egy pillanatra veti vissza, hogy annál nagyobb erővel készüljenek a következő nagy megmérettetésre.

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Gyilkos labda-A kerekesszék harcosai (Murderball, 2005) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Disconnect (2012) | asanisimasa

  2. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

  3. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.