Poroló 6 – A texasi láncfűrészes mészárlás, 1974)

Ebben a (már múlóban lévő) júniusi novemberben pillanatnyi elmezavartól vezéreltetve beszereztem a teljes texasi láncfűrészes mészárlás-sorozatot, hogy (kényszerű) szűzi magányomban, miközben künn zuhog az eső és befagy a valaga mindenkinek, én szembesüljek a borzalmak borzalmával, teljes önszántamból. Lássuk, mire jutottam.

1974-ben Tobe Hooper követte el Bőrpofa első eljövetelét, melyet a kezdetektől úgy emlegetnek rajongói, hogy a darabolós horrorok egyik non plus ultrája. Én egyszer láttam ezt a “remekművet”, még körülbelül 1984 tájékán, amolyan ötször másolt kalóz VHS-verzióban, magyar fahang-alámondással, nagyjából egy időben a Carpenter-féle Köddel, az Evil Deaddel és hasonló alapművekkel. Tágra nyílt szemmel és még tágabb pupillákkal csodálkoztam rá, mi az, amitől tiltott minket akkoriban Gyuri bácsi. Mivel életkori sajátosságokból fakadóan ugyanekkor szembesültem Godard, Fellini és Bergman életművével is, e tiltott filmek nem hatottak túlzottan az elmémre, az akkortájt hozzáférhető filmes megmondók pedig azt állították, hogy ezek nem is arra hatnak, hanem, a pornóval hasonlóképpen, az érzékekre. Mi tagadás, a szemcsés, zöldes, homályos képen inkább elképzelt, mint látott kép hatott az érzékekre, ha máshogy nem, hát úgy, hogy: Mik vannak! Ez kb. azt jelenti, hogy nem gyakorolt rám különösebb hatást. A szabad világ fogalmán a gondolat szabadságát értettem, ebbe az effélék is beleférnek, legfeljebb az egészségesek ezeket elhessegetik maguktól. (Már, ha sikerül…) Mindenesetre azért nem haragudtam Gyuri bácsira, hogy A texasi láncfűrészes mészárlást nem hozatta be a Moképpel az országba.

Aztán eljött a szép, új világ, majd jött ez a Tarantino nevű faszi, és mindenki elkezdte előkaparni ezeket a filléres, B-kategóriás borzalmakat, felruházva azokat mindennel ami tán sosem volt bennük. Így jött fel újból ez a texasi kaszabolás is, meg a többi efféle, melyeket az ekkor már javában viruló internetes alternatív terjesztési módoknak köszönhetően, mindenki jó minőségben begyűjthetett.

Kultusz ide, kultusz oda, az én szememben A texasi láncfűrészes mészárlás egy rettentően szar film, ráadásul még horrornak is rossz, hiszen egyáltalán nem működik horrorként. Még talán paródiaként esetleg, de mit parodizál, saját magát, születése pillanatában? Ugyan már. Talán legjobban úgy tudnám érzékeltetni, hogy ha mondjuk egy profi nehézsúlyú bokszmeccs (nem ebből a Klicsko-balettből, hanem még a Tyson véresen tálalt meneteiből) az igazi, jó, súlyosan beparázós horror (mondjuk, a Psycho), akkor ez a láncfűrészes izé mondjuk egy külvárosi tornateremben rendezett wrestling-hakni. Vicc, de annak szánalmas.

Persze, mindenbe mindent bele lehet magyarázni, mint ahogy ha valaki a kádban ülve sokáig nézi a lefolyóba örvénylő habos vizet, megfejtheti akár a galaxisok keletkezését, de örökre félhet a zuhanyzófüggöny elhúzásától is, minden műveltség kérdése. Lehet ebben a filmben valóban valami társadalomkritikai él, mint azt tanult kollégák felsejleni látnak, de kötve hiszem, hogy az átlag rajongó/néző ezt észre veszi. Nem is érdekli. Ez a film egy dologra való, hogy huszonöt alatt, jól besörözve, beszívva haveri társaságban, lehetőleg csajokkal, mert az vicces, ahogy sikítanak, beülni egy moziba (autósmozi lenne az autentikus, de hol van már olyan?), és röhögni egyet. A film nyitott könyv, egy cseppnyi rejtély nincs benne, holott, azért nem ártana, már műfajilag. Az első kockától nyilvánvaló, mi lesz a vége, mint egy tucatpornóban: megy egy nő az utcán, tuti biztos, hogy a végén az arcán folyik a cucc. Hogy valakinek az a heppje, hogy sírokból oszló hullákat lopkod, hogy azokból építsen Böbe baba-házat, és ha elfogynak a hullák, hát gyárt magának? Mengeléék óta nincs új a húspiacon.

Képileg ütős egyedül a film, Daniel Pearl iskolamunkája expresszív képekkel mutatja meg a komplett őrületet, annak emberi és állati csontokból, bőrből nagy és beteg fantáziával (Robert A. Burns) megalkotott enteriőrjét. De a tökéletesen értelmetlen, motiválatlan jelenetek ezeket is feleslegessé teszik. A filmbe áldozatként beterelt szimpatikusnak tűnő arcokról annyit, hogy engedelmesen arra néznek üvöltve, amerre a rendező kéri, színészi jelenlétükről mást nem lehet elmondani. A három balfasz vidéki tahó, akik a gonoszokat alakítják, meg karikatúrák. Valóban amolyan pankrátor-hősök, annyira tűnnek veszélyesnek is. Hol van ide Norman Bates, te jó Isten! Fényévekre. A filmvégi hosszú üldözés, melyben Bőrpofa idiótán lengetve motoros fűrészét üldözi a nagyjából pornószínésznői átéltséggel halálra váltan sikoltozó csajt, pedig kifejezetten unalmas, majdnem azon drukkolunk, hogy érd már utol te fasz, hogy legyen már vége ennek az egésznek… de nem. Alig több a film egy óránál, de háromnak tűnik. Egyszóval lehet, hogy ez egy kultuszfilm, lehet, hogy egy apokaliptikus társadalomkritika az újkori Amerikáról, nekem csak egy idióta, beteg fantáziával megalkotott baromság. Az asanisimasa indexe így: 2/10. Nemhogy poros, tiszta dzsuva az egész.

P.S.: A jobb sorsra érdemes Dennis Hopperrel, szintén Tobe Hooper által készített ’86-os második részt akkor hagytam abba, amikor Bőrpofa szerelmes lett, de a nemi vágy erekcióját csak a fűrész túráztatásával volt képes kimutatni. Kukába vele, az egésszel.

Kategória: Poroló
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Poroló 6 – A texasi láncfűrészes mészárlás, 1974) bejegyzéshez

  1. VVega szerint:

    Szerintem erős film. Explicit őrület, főleg a vacsora.

  2. efes szerint:

    @VVega: Igaz, explicit őrület, sőt azt a legveszélyesebb és legigazibb voltában, mindenféle ok és cél nélkül mutatja meg, ezért még akár jó is lehetne. Sajnos azonban ez csak számomra egy túlértékelt gagyi, és főleg a filmes dolgok (cselekményszervezés, színészvezetés, netán karakterépítés és efféle fasságok…) hanyagolása miatt. Ezek szerintem azért kellenek egy ahhoz, hogy valami jó film legyen. Pl. Tarantino ezekre általában odafigyel, vagy ha nem, akkor tudatosan negligál, mint pl. a Death of Proof végén!) Ez így azonban számomra csak egy dilettáns, őrült elme lázálma, így értékelhetetlen.

    Tényleg nem akarom idekeverni, de muszáj: Auschwitz óta engem az emberbőrből készített használati tárgyak, csontkollekciók, effélék nem szórakoztatnak.

  3. Visszajelzés: Sanyi menni színházba | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.