Galaxis útikalauz stopposoknak (The Hitchhiker’s Guide to the Galaxy, 2005)

Kilencvenes évek elején, bimbózó demokráciánk langymeleg tavaszán egy nap fura figurák tűntek fel fővárosunk utcáin. Húsz év körüli szeplős, vöröses hajú srácokra emlékszem, angolok voltak, szemmel láthatóan. Fesztelenül, magától értetődően mozogtak a számukra nyilván idegen városban, kezükben sör, nyakukban törülköző. Mintha egy kollégium folyosóján lennének, reggeli előtt, fogmosás után, enyhe másnapossággal fejükben. De nem ott, hanem Budapest exkluzív sétálóutcáján flangáltak, mint említettem, teljes természetességgel.

Aztán nem sokkal később kezembe akadt Douglas Adams, volt Cambridge-i diák ötkötetes trilógiája és mindent megértettem. Csak komolyan vették az Útikalauz fő tanácsait, miszerint: Ne ess pánikba, ne lepődj meg semmin, légy készen mindenre és főleg, mindig legyen nálad egy törülköző. Nyilván rajongói voltak annak a könyvnek, amely alapjaiban változtatta meg az akkori, és az azután következő nemzedékek gondolkodását a világról.

Akik eddig valamilyen fatális véletlennek köszönhetően kimaradtak a kalandokból, amelyeket Arthur Dent élt át Ford Prefect, a Galaxis Útikalauz utazó szerkesztője társaságában, nyilván baromságnak gondolják az eddig leírtakat, de tévednek. Az Útikalauz nem csupán sci-fi kalandregény, hanem szarkasztikus bölcselet, marú gúnyú társadalomparódia, fanyar szatíra a legjobb példák nyomában, Swift Gulliverjétől és Defoe Robinsonjától mindenen és mindenkin keresztül egészen a Kurt Vonnegutig és Monthy Python Repülő Cirkuszáig. Fantáziadús figurák, meghökkentő, szürreális és bizarr mese, eredeti szellemességű és briliáns nyelvezetű irodalom.

Többször voltam tanúja és résztvevője olyan beszélgetéseknek, amelyek irodalmi művek megfilmesítésének problematikájával foglalkoztak. Az Útikalauz mindig szóba került, mint olyan példa, amely semmiképpen nem vihető filmre, legalábbis az alapanyaghoz méltó minőségben. De mellette mindig ott volt a Tolkien Gyűrűk ura vagy Asimov Alapítvány-trilógiája is. A gyűrűk urára még talán emlékszünk, egész jól sikerült… Az Alapítványra még (egy picit) várnunk kell, ám addig is itt van az Galaxis útikalauz stopposoknak. Megelőzendő a könyvpárti fitymálódásokat, tudni kell, Adams a Galaxis útikalauzból eleve akart filmet készíteni (sőt, korábban egy tévésorozat készült is), csak éppen mikor sikerült megfelelő szerződést kötnie a Disney vállalattal, 1998-ban szívinfarktusban elhunyt. Így elsősorban megfelelő forgatókönyvírót, majd rendezőt és stábot kellett szerződtetni a filmhez, akik Adams sajátos hangvételét hitelesen tudják tolmácsolni. A legnagyobb felröppent név a hajdani Monthy Pythonos Terry Giliam volt, Adams maga is nagy Monthy Python-rajongó volt, ám végül nem különösebben ismert nevek lettek a befutók. A forgatókönyvet Karey Kirkpatrick (Csibefutam) írta úgy, hogy állítása szerint előtte nem is olvasta Adams művét, míg a rendezés feladatát az eddig reklám- és videoklippekkel foglalkozó fiatal angol Garth Jennings kapta meg.

A “szűz kéz biztos nyerő” taktika ez alkalommal (is) bevált, sikerült az alkotóknak a könyv sajátos hangvételét mozgóképre ültetni, korszerűen pazar látványvilágot kreáltak, amelyben Douglas Adams elképesztő vizuális ötletei magától értetődő természetességgel jelennek meg. Mintha az utcán velünk szembejövő férfi karórája Dali elfolyó órájaként lecsöppenne a kezéről, amit a férfi blazírt félmosollyal venne tudomásul. (Akkor még) noname színészek alakítják a történet szereplőit, egyedül John Malkovich tűnik fel egy kisebb szerepben, mint ismert arc, de róla tudhatni, “nem semmi” agya van. A Star Wars hatalmas sikerét is egyrészt az akkor még ismeretlen, ám kiváló színészek alapozták meg, valószínűleg így lesz ez az Útikalauz esetében is. Nehéz is elképzelni mondjuk Brad Pittet, mint Ford Prefect…

Mos Def viszont perfekt. De az Zooey Deschanel (Trillian), Martin Freeman (Arthur Dent) vagy Sam Rockwell (Zaphod Beeblebrox) szerepében is. Ha esetleg valaki hiányt érzünk valamiben, akkor olvassa a könyvet, és ha valamit esetleg nem ért, akkor is. De legfőképp az legyen a mindenkori alapszabály, hogy vigyázzunk a törülközőnkre, és semmiképpen ne essünk pánikba! Asanisimasa: 7/10.

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

17 hozzászólás a(z) Galaxis útikalauz stopposoknak (The Hitchhiker’s Guide to the Galaxy, 2005) bejegyzéshez

  1. Rorschach szerint:

    Ezúttal nem értek egyet ;D
    Nekem nagyon nem tetszett a film… a brilliáns könyv gyenge parafrázisa; végig kényelmetlenül fészkelődtem a helyemen, miközben néztem. Óriási csalódás volt.

    1. Ford Prefect kaukázusi, nem néger, ennyire ne erőszakoljunk már meg egy filmet a PC oltárán, könyörgöm

    2. A történet valami iszonyú béna kivonatolása volt a könyv történetének, kajakra összecsapottnak tűnt a forgatókönyv. Mintha a vázlat vázlatát néztük volna.

    3. Minden elismerésem a megboldogult Jim henson-é, de inkább maradjon a cége a mupetteknél, ilyen balfasz Vogonokat régen láttam. Undorítóak voltak, bár elsimerem hogy a könyv is azoknak írja le őket, de tegye fel a kezét, aki szerint így kell kinézniük

    4. Marvin

  2. efes szerint:

    Hát, nekem elég alulról indult a film, nyilván ezért bírom. A Ford Perfect származása szerintem tök mindegy, Mos Def jó volt ilyen “vicces négerként”. Egy ötrészes, amúgy is meglehetősen csapongó regényfolyamból LEHETETLEN két óra körüli filmet összerakni. Ehhez képest, ez össze van rakva..:) Marvin szvsz vicces.

    De megosztó a film, azt aláírom, kb 50-50%. Nehéz megfelelni mindenkinek, ha irodalmi alapanyagból dolgozunk – mindenkinek, aki olvasta az eredetit, megvan a saját olvasata, így a nézőnek is, külön-külön, és hát a rendezőnek, forgatókönyvírónak, látványtervezőnek is. Ennyi nézőpontnak megtalálni a mértani közepét elég nehéz…:)

  3. Rorschach szerint:

    @efes:

    Akkor én valószínűleg azért csalódtam ekkorát, mert eléggé vártam a filmet, és ahhoz képest kritikán aluli volt.

    Egyébként ha jól láttam, akkor ez a film csak az első részt dolgozta fel, a többi, egyre gyengébb folytatásokat már nem. Igenis összerkahattak volna egy valamennyire koherens történetet.

    Marvin meg százszor viccesebb lett volna, ha rozsdás, zsanéros állkapcsú, és villanykörte van a feje tetején. Erről a sakkbábúról el nem tudnám képzelni, ahogy a mocsárbolygón beszélget egy matraccal.

  4. Rorschach szerint:

    Tudjátok miből lehetne jó filmet csinálni?
    Terry Pratchet valamelyik, tetszés szerinti könyvéből.

  5. efes szerint:

    @Rorschach: Lehet, bár nem ismerem őt (sem). Az én régi mániám az a Kis gömböc mese horror-feldolgozása lenne, illetve Rejtő-dolgok: A Piszkos Fred, Három testőr, Elátkozott part, a Korcsmáros-féle képregények karaktereivel, élőszereplők+animáció, olyasféle módon, mint a Jim Carrey-féle Maszk volt kivitelezve. Azonkívül van egy Macskajaj-szerű komédiám is arról, hogyan szereznek pénzt a filmesek filmjükhöz, valamint egy művészfilm, francia újhullámos stlíben egyfajta modern Szinbádról.

  6. efes szerint:

    @Rorschach: Ja, a Korongvilágról hallottam, sajnos azonban semmit nem olvastam tőle, majd pótolom ezt is. Felírtam..:)

    Amúgy, Sam Raimi állítólag csinál filmet a The Wee Free Menből, (http://www.variety.com/article/VR1117935766.html?categoryid=1236&cs=1&s=h&p=0) ám ez úgy tűnik, egyelőre a pihentető, ötletszerű kategória.

  7. Rorschach szerint:

    @efes:

    Rejtő Jenőn már én is gondolkodtam, szerintem Guy Ritchie, vagy Rodriguez cseszett jól meg tudná rendezni, telipakolva a Troublemakers studió efektjeivel 😀 Legalább száz arab rontana a három légiósra, csak úgy repkednének az óriási pofonok. Jó sok (már sok filmben elcsépelt) lassítás jelenet kellene bele, az arabok úgy szállnának Tuskó Hopkins pofonjaitól, ahogy Brad Pitt az Altató Andersen-étől, a sok arab repülne koncentrikus körökben, kifelé… 😀

    Ha már itt tartunk, akkor nekem egy western film az álmom, olyasmi alapszituval, mint “Az utolsó emberig”… szuper reflex-el rendelkező mesterlövészekről szólna, sok lassítással, mivel nekik sokkal jobb a rekacióidejük mint egy átlag balfasznak. Sztorija nuku, viszont a második világháború teljes lőszermennyiségét ellőnék abban a filmben, íme a tökéletes film, kérem szépen.

    Terry Pratchett meg nagyon jó, teljesen megérdemelten lett híres, és nem alaptalanul hasonlítják Douglas Adams-hez, hasonlít a stílusuk. Viszont neki a későbbi részek is színvonalasak, ami Douglas-nak már nem annyira jött össze. legalább a Mágia Színét érdemes tőle elolvasni. Nekem pdf-ben megvan jópár műve, ha érdekel, elküldöm. (De csak ha szeretsz monitoron olvasni)

  8. efes szerint:

    @Rorschach: Hát, ma már ott tartok, hogy kizárólag monitoron olvasok… Megtennéd, hogy elküldesz egy-két (ne több!) Pratchettet, ami szerinted a legjobb, vagy legérdekesebb? Magyar fordításnak örülnék, de jöhet angolul is esetleg, rám férne egy kis gyakorlás… Jöhet ide az efes.asanisimasa@gmail.com-ra. Köszi! 🙂

  9. Rorschach szerint:

    @efes:

    Oksa, este 10 után küldök, egyébként magyar mindegyik 😀

  10. Dr. No szerint:

    @Rorschach: A vogonokat szerintem ennek a csókának a képei ihlették:

    en.wikipedia.org/wiki/William_Hogarth

    Szerintem egyáltalán nem volt baj a kinézetükkel.

  11. Dr. No szerint:

    Ja és ha már megfilmesítés, szerintem Robert Sheckley-től a Kozmikus főnyeremény adamsabb a Douglasnál.

    hu.shvoong.com/books/science-fiction/505202-kozmikus-f%C5%91nyerem%C3%A9ny/

  12. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Szombat (FRISS!!!) | asanisimasa

  13. Visszajelzés: Filmnapló – 2013. december | asanisimasa

  14. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

  15. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  16. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  17. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.