A kiállhatatlan (Den Brysomme mannen/The Bothersome Man, 2006)

A norvég Jens Lien A kiállhatatlan című 2006-os munkájával minden idők egyik legtökéletesebb, legnyomasztóbb és legmulatságosabb Kafka-, Orwell- és Huxley-adaptációját követte el, ráadásul egyetlen filmben, úgy, hogy nem konkrét műveket, illetve azok részleteit alkalmazta filmre, hanem az idézett irodalmi legendák szellemiségét ötvözte egyetlen, tűpontos, maró és okos látomásba. A kiállhatatlan főhőse, Andreas (Trond Fausa Aurvaag pszichológiailag pontos alakításában), egy tökéletesen átlagos fiatalember egy minden centiméterében és másodpercében kiszámított, szép világba érkezik valahonnan, nem tudni honnan. Vegyük azt, hogy megszületik, ami ebben a világban azt jelenti, hogy egy baromi nagy és rozoga autóbusz megérkezik egy kietlen, marsbéli tájon magányosan álló benzinkúthoz, ahol az egyszemélyes fogadóbizottság percig sem késlekedve azonnal a városba szállítja. Nincs anya, apa, nincs szülőszoba, ellenben vannak tárt karok, béke, jólét, harmónia. Látszólag. Ebben a világban, ami szép is, meg ropogósan új is, nincsenek gyerekek, csakis felnőttek, akik boldogan élnek s nem halnak. Mindenkinek van lakása, munkája, pénze, gondja viszont egy szál se. A munkahelyen a főnök barátságosan fogadja, ablakkal rendelkező irodájába kíséri, sőt aggodalmasan, kezét tördelve kérdezi Andreast, hogy mindennel elégedett-e, mint az álomban. Andreas szinte gond nélkül zökken bele a gondtalan életbe, nemsokára barátnője is akad, minden sínen van…

Irodalmi tárgyú blogok, fórumok tipikus szavazási játéka a “legjobb első mondatok” című topik. Ha a legjobb filmes nyitójelenetekről indítanánk hasonlót, A kiállhatatlan nyitójelenete biztosan ott lenne a helye. Egy szemlátomást zaklatott fiatalembert látunk, aki egy metróállomáson áll. A peron gyakorlatilag teljesen üres, csak egy pár csókolózik brutálisan, torokból torokba gyalulják egymást, nem is hallani, csak a nyálon egymáson súrlódó bőr hangját. Bizarr hangok és bizarr látni, hogy a pár e művelet közben mereven bámul valahová távolra. A fiatalember eközben egyre közelebb lép, tekintetében valami furcsa zavarodottság, egyszer csak eltűnik szemünk elől és ebben a pillanatban elrobog szemünk előtt egy szerelvény. Andreas sínen van… Ebben a pár perces szekvenciában benne van minden, amiről a film szólni fog, de úgy, hogy semmi nem derül ki belőle előre. Andreas természetesen nem fog meghalni, egy szép új világban nincs halál.

Jens Lien és a forgatókönyvet író Per Schreiner látomása a gondtalan jóléti társadalmak horrorisztikus parabolája. Amíg valaki belesimul a gépezetbe, amíg nincsenek egyéni ambíciói, vagy sikerrel elnyomja azokat, addig a társadalom óvja, védi és ápolja. De ha bármilyen okból vét az amúgy kényelmes életet támogató szabályok ellen, jönnek az egyenruhás, hallgatag takarítók és takarítanak. E mosolygós, de színtelen, szagtalan, ízetlen, steril, egészséges és higiénikus, érzelemmentes IKEA-világban Andreas hamar eléri a határokat, amikor egy pincéből furcsa hangot, egy érzelmes hegedűszóra, egy ismeretlen, színes, érzelmektől telített, gyermekzsivajjal és rendetlenséggel teli világ hangjára figyel fel, és ettől kezdve minden energiáját annak szenteli, hogy megismerje a hang eredetét. Sorsa ezzel megpecsételődött. A skandináv filmeknél megszokott módon, igényesen, levegős kompozíciókban fényképezett film bizarr, groteszk, olykor meglehetősen morbid humorával, okosan szervezett, mindenféle didaktikát nélkülöző cselekményével nyugodtan sorolható a nagy utópiák szellemi körébe, a végső csattanója pedig egy gyomorba rúgással hasonlatos. Mindenképpen megtekintésre ajánlott ez a viszonylag és érdemtelenül kevéssé ismert film, amely az asanisimasa szerint mindenképpen 9/10.

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

10 hozzászólás a(z) A kiállhatatlan (Den Brysomme mannen/The Bothersome Man, 2006) bejegyzéshez

  1. wim szerint:

    Hú, de kíváncsivá tettél! 2006-os film lévén mi az apropója, hogy írsz róla; talán játsszák/játszották valahol? Tartok tőle, hogy számomra csak törvénytelen úton lesz elérhető. (Vagy úgy se.)

  2. efes szerint:

    @wim: Egy kedves törzsolvasóm hívta rá fel a figyelmemet, amúgy a Duna tv adta pár hete. Így elképzelhető, hogy meg fogja ismételni, mert szokta, de én is vétkeztem ez ügyben, mea culpa.:)

  3. alex4427 szerint:

    Hm? Csak 9/10?!:)
    Na jó, egyik kedves/kedvenc filmkritikusomnak még ezt is elnézem!
    Komolyabban: nagyon tetszik az írás (szándékosan nem a kritika szót használom, inkább nevezném esszének!)…mely wim személyében máris hozott egy újabb potenciális nézőt!
    (Csak zárójelben: ez a film, bemutatása idején is igazi ritkaságnak számított. Bp.-en is csak egy (azaz 1) moziban vetítették, egy-két hétig, napi egy előadásban.)

    Ez a “szép” új világ (amire, ugye most ezerrel hajtunk!) nekem annyira taszító.
    A hülyítés, ill. hülyeség minden formája taszít, de hát ez az önerős hülyeség teljesen új nekem/nekünk.
    Talán nem véletlen, hogy NEM mi készítettük ezt a filmet! Mint ahogy A legtöbb ember Kínában él c. (gondolatiságában nagyon hasonló) norvég (!) filmet sem!

  4. efes szerint:

    @alex4427: Maradjunk az “írásnál”, az esszé azért ennél több, mélyebb. Már optimális esetben és műfaji értelemben…

    Értem, hogy mit akarsz mondani, azonban újra le kell szögeznem, hogy film készítése nem egy nép, nem a társadalom feladata, hanem egy egyéni, szuverén műfaj, ami először egyetlen ember fejében születik meg, aztán majd megvalósulása folyamán válik egy csoport alkotásává. Ha van egy olyan probléma, filmre való téma, aminek el kell készülnie, az arra vár, hogy a megfelelő fejben szülessen meg, és ha ez még nem következett be, azért nem a nép, nem a társadalom tehető felelőssé. De ennek inverzét is igaznak hiszem: egyetlen művészt sem lehet kötelezni arra, hogy parancsszóra alkosson. Felkérni lehet, a jó művész ennek eleget is képes tenni “egy szinten”, de ez sohasem lesz olyan erejű, lendületű alkotás, mintha saját belső törvényszerűségből született volna.

  5. alex4427 szerint:

    @efes: Mini-esszét akartam írni eredetileg, de azt meg túl kevésnek éreztem!
    Mindenesetre jobban szeretem az olyan film-kritikust, aki elsősorban (élményre váró)néző, és csak másod/harmad-sorban (kötekedő) kritikus! Továbbá: “elvárom”, hogy nálam többet tudjon: és szépen-okosan tanítson is! És ha jó a film, mint a fenti – írásával csináljon kedvet hozzá!
    (Neked, szerintem, sikerült mindez!)

    Egyébként, úgy általában a (magyar) népet is hibáztatom az elmúlt/elkúrt 20 évünkért. És nem csak a politikusokat!
    De mindenekelőtt hibáztatom a magyar “elitet” – nálunk a rendszer(kapitalizmus)-kritika fehér holló. És nagyon szomorú, hogy a magyar filmes, irodalmi stb. elit inger-küszöbét nem birizgálaja, ami pl. az enyémet.
    Pedig engem sem kötelez senki erre! Szóval, elfogadva záró gondolataid: még szomorúbb a magyar valóság, ha a mi elitünkből (tisztelet a kivételnek: Spiró, Háy János, Tóth Erzsébet) hiányzik a belső kényszer!

  6. ChrisDry szerint:

    Jó az írás, felkeltetted az érdeklődésem, majd megszerzem s beszámolok, kösz az ajánlást.

  7. Dr. No szerint:

    Művészmozikban játszották emlékeim szerint úgy két éve, én is ott láttam. A film egyik legnagyobb erénye szerintem a játékossága, az, hogy a súlyos témához képest egy pillanatra sem untatja a nézőt, sőt, sokszor kifejezetten humoros.

  8. Dr. No szerint:

    Mondjuk azt nem értem máig sem, hogy ezt és a néhány hozzá hasonló filmet (pl. Dalok a második emeletről) miért nem adnak ki dvd-n, annyian biztosan megvennék, mint a 9-es tervet a világűrből (ez természetesen nem az utóbbi lekicsinylése, inkább az érdeklődő réteg hasonlóan szűk voltára példa).

  9. efes szerint:

    @Dr. No: Szerintem ebben a forgalmazó (Budapest Film)merev és kockázatvállalástól irtózó üzletpolitikája állhat. Amúgy meg a szarra mindig több légy száll, mint a friss kajára.

  10. wim szerint:

    Zseniális, nálam 10/10. Amúgy már vagy egy hónapja megnéztem,de gondoltam, pár szót mindenképp megérdemel, ha így utólag is.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.