The Last Tycoon (大上海, 2012)

Valamilyen okból a magyar nyelvű filmes oldalakon Az utolsó iparmágnás címen szerepel a hongkongi Wong Jing The Last Tycoon című filmje, holott a címszereplő valójában egy nagyhatalmú gengszter, ‘keresztapa’, the last tycoon 2nagyúr, ilyesmi – de hogy iparmágnás nem, az egészen biztos. Maga a ‘tycoon’ kifejezés a japán ‘taikun’-ból (大君) származik, ami szó szerint ‘nagy urat’ jelent, és a mindenkori ‘shogun’, tehát a hadvezér megszólítására használták.

A film cselekménye több évtizedet ölel át, szép, magas ívben. 1913-ban indul a történet, amikor Chen (Huang Xiaoming), a törekvő, de szegény ifjú és Ye (Feng Wenjuan) a hagyományos kínai opera színpadára vágyó leány egymásba szeretnek, egy életre. Pár évtizeddel később már mindketten elérték céljukat, Chen (immár Chow Yun-fat) Shanghai nagyhatalmú ura, majd polgármestere, míg Ye (Yuan Quan) a pekingi opera ünnepelt csillaga lett. Azonban az idők is változtak közben, a decens kínai nagyvárost japán megszállók veszik körbe, a köztársaság korát élő, szabad Kína léte veszélyben, Chen, a triád egyik vezéreként azonban megegyezésre törekszik, míg Ye férje a kínai szabadságharcosok ügynöke.

Az irdatlan filmes tapasztalatthe last tycoon 1tal rendelkező Wong Jing filmje akár kaphatta volna a Volt egyszer egy Shanghai címet is, hiszen szinte hibátlanul épül bele a nagy, szélesvásznú, hollywoodi gengsztertablók szinte teljes eszköz-, illetve, talán ideillőbben mondva, fegyvertára egy minden szempontból, minden ízében és másodpercében kínai triádfilmbe, ezzel együtt viszont azonnal ki is nőve az ismert hongkongi zsáner kliséi közül. Chen és Ye története nemcsak egy nagyszabású, és kínai módra vaskosan érzelmes, könnyben úszó szerelmi történet, hanem hozzávetőleg hiteles, hazafias hangú történelmi dráma is Chen triádbeli karriertörténetén kívül.

Wong Jing igen feszesre húzta mondanivalóját, bár szerintem még egy fél óra (akár egy egész is) belefért volna, és akkor az összes fontos mellékszereplő kapcsolatrendszere fel lett volna festve teljes egészében erre az így is nagyszerű tablóra. A cselekményben vadul követik egymást a hongkongi filmekhez méltó módon látványos, virtuóz módon koreografált akció- és harcijelenetek a könnyesen romantikus szerelmi szcénákkal és a cselekményt előrevivő tárgyaló, magyarázó részekkel. Jing (vagy Wong, sosem tudom a sorrendet) gyakorlatilag felrobbantja Shanghait, nem fukarkodik az effektekkel. Természetesen lassítva szállnak szanaszét az elmetszett nyakakból, szétrobbanó bordákból a vércseppek, ha tűzfelhő, akkor az mindent beborít, ha viszont a szerelmeseket egythe last tycoon 3más karjaiban látjuk, akkor még szerelmes dal is szól. Közben olyan filmklasszikusok híres jeleneteit parafrazeálja, mint pl. a Casablanca emlékezetes fináléja a reptérrel és a köddel. Mellékszerepekben olyan legendák láthatók, mint Sammo Hung, aki Shanghai rendőrfőnökét, egyben a triádok vezérét is alakítja, vagy Francis Ng, Mao Zai, az áruló tábornok szerepében. Minden túlzásával, sajátos ízével, egzotikumával, valamint nagyívű történetével, szerethető hőseivel, látványosságaival és a néhány valóban érdekes vizuális megoldásával szerintem nagyszerű film ez. Asanisimasa: 8/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) The Last Tycoon (大上海, 2012) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda | asanisimasa

  2. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.