20. Titanic: Shopping Tour (Шоппинг-тур, 2012)

titanic lógóGondolom, sok filmes irigyli orosz kollégájukat, Mikhail Brashinsky-t, aki miközben egy nagyobb projektje forráshiány miatt szünetelni kényszerül, egy barátja csak úgy hozzávág 55 ezer eurót, mert megteheti, hogy addig se unatkozzon Mikhail barátja és csináljon valami vicceset. Persze, ehhez kell egyfajta szemlélet is, amivel mondjuk nem azon kezdünk el filózni, hogy ennyiből nem lehet, egész egyszerűen nem lehet – hanem megnézzük, ennyi pénzből mit lehet. Mondjuk, kézikamerás, jelen esetben mobiltelefonos filmet lehet. Nem egy nagy ötlet, elsütötték már jó néhányszor, de próba szerencse, hátha bejön még egyszer… Kell egy ötlet, legyen horror, legyen bevásárlóközpont, vámpírok vagy zombik, buszos bevásárló seftes út, vagy ideillően, sznobisztikusan: Shopping Tour. És kell bátorság, hogy ezt az egészet a szomszédban élő békés finnekre kenjük, egy igen véres, bár csupán kitalált népszokás felelevenítésével.

mikhail-brashinsky-shopping-tourAnnyira igaz és tipikus a film témaválasztása. Ami a hasonló koncepciójú (csak nagyságrendekkel nagyobb pénzből elkészített) Cloverfieldben egy óriási szörny New Yorkba érkezése, az itt egy egyszerű, banális kelet-európai esemény, egy bevásárlótúra a szomszédos Finnországba (az oroszországi Szentpétervárról nézve). A fogyasztói társadalom csődje, két nézetben. Egy anya és magát filmrendezőnek képzelő fia utazik a buszon, sok átlag orosszal, a fiú folyamatosan rögzít mindent. Unalmas, hosszú utazás, para a határon (nekik még van ilyen, jegyezzük meg ezt jól!), vajon megtalálják-e a határőrök a dugicuccot, majd a szokásos programmódosítás után kikötés egy raktáráruházban. Ahol majd történik, ami történik. No spoiler.

Brashinsky azonban nem akar túlzottan belemerülni semmilyen társadalomkritikába, simán és egyszerűen csak marhul egyet. Szegény finnek és szegény oroszok ugyan kapnak, ráadásul csőstül, de közben ki is nevetjük őket. Kinevetjük az egész műfajt, de a filmkészítést, a bevásárlóturizmus pitiáner lehetetlenségét is, mindent. Magunkat is, hogy nézzük ezt a filmet és nevetünk rajta. 70 perc, tökre megéri megnézni – ha több lenne, már nem lenne ilyen jó. Ennyi viszont belefér. 7/10

Kategória: Film, Szemlék, filmfesztiválok
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.