Donyeci történetek (Donbass, Донба́сс, 2018)

Bár a híradások a mai napig is tele vannak az ukrajnai helyzettel, nem árt talán röviden áttekinteni, mi is zajlik itt a szomszédban. 1991-ben Ukrajna magas részvételű népszavazáson elsöprő többséggel nyilvánította ki Szovjetuniótól való elszakadását. Ukrajna azonban a kiválást követően sem tekinthető etnikailag egységesnek, ugyanis jelentős számú lengyel, magyar, román, orosz és még jó néhány más nemzetiség él itt az ukránokon kívül. Ez nagyjából ugyanennyi, igen komoly konfliktusforrást is jelent egyben, melyet azonban egészen 2014-ig többé-kevésbé kezelni tudta az ország zűrös politikai és gazdasági helyzetének megoldásával és rendbetételével megbízott mindenkori ukrán kormány, amikor is határozott orosz biztatásra, a kelet-ukrajnai Donyec-medence oroszbarát és ukrán-ellenes, etnikailag többségében orosznak tekinthető Donbasz terület (Luhanszkkal együtt) kikiáltotta a Donyecki népköztársaságot, egyben kinyilvánította az elszakadását Ukrajnától. Az ún. donbaszi háború 2014 óta zajlik. A mai nap is.

Ez a konfliktus részben nemzeti, részben pedig gazdasági alapú. Bár az ukrán és az orosz nyelvében, vallásban, kultúrában is rokon népek, ettől még bőven gyűlölik egymást. A gazdasági okok az egyszerűbbek: a Donbasz bányászvidék, ám -amellett, hogy világviszonylatban is csökken az ásványi szén felhasználása- a bányák mára technológiailag elavultak, ráadásul a világon a legveszélyesebbek közé tartoznak. Ennek egyenes következménye a térség lakóinak elszegényedése, miközben Ukrajna nyugati része a nyugati gazdasági segítségnek és a Világbanknak köszönhetően, úgy, ahogy, de áll a lábán. Az indokok természetesen külső szemmel nézve nevetségesek, de belülről halálosan komolyak. A helyzet mégis jobban hasonlít egy polgárháborúra, annak minden testvérgyilkos rohadtságával, mint “normális”, nemzetek közötti fegyveres faszméricskélésre. A rendkívül érdekes életpályát futó belorusz/ukrán Sergey Loznitsa (alkalmazott matematikusként végzett, majd a kijevi Kibernetikai Intézetben kutatta a mesterséges intelligenciát, de dolgozott japán tolmácsként is, miközben elvégezte a moszkvai Filmakadémiát is és rengeteg dokumentumfilmet rendezett 2010-es első nagyjátékfilmjéig, mely az Sasztye moje/Én örömöm címmel egyből Arany Pálma jelölésig jutott) által elmesélt Donyeci történetek afféle háborús kaleidoszkóp a fent említett események kapcsán.

Ez a film “csupán” az Un Certain Regard-szekció rendezői díját nyerte el idén, Cannesban, ettől függetlenül rendkívül erős film. Bár tulajdonképpen egy történetfragmentumokból szépen egybesimított szkeccsfilmről beszélünk, mégis ijesztően valóságos, szinte tapintható, átélhető képet kapunk arról, milyen egy polgárháborúban élni. Megtapasztalhatjuk például milyen élmény ukránként belépni a hangzatos Novorosszija néven is becézett Donyecki Népköztársaságba, mert ott lakunk, egy olyan határátkelőn, ahol egyenként 120 kilós, marcona martalócok ujja játszik a Kalasnyikov ravaszán, miközben egy Brünhilda méretű, smirglisimaságú altban ugató őrmesternő vetkőztet meztelenre a szemlátomást mínusz 10-20 fokos hidegben. De lehetünk ugyanitt oroszul egy szót sem tudó német újságíró is, aki ezekbe a vodkával bőven áztatta agyakba táplált (orosz) propaganda szerint még mindig fasiszta. Fasiszta amúgy itt mindenki, aki nem orosz. Fasiszta, tehát elpusztítandó ellenség (még akkor is, ha itt született a szomszéd házban és mellettem ült a padban, az elemiben). Lásd még: Ezen az autópályán mindenki hülye, hogy szembe jön a forgalommal?!

Loznitsa számára alapélmény a háború (második, 2012-es -igen remek- Ködben című filmje is háborús történet), és alapeszköz a dokumentumfilm. Ennek megfelelően ez a mai háborús történetfolyam is dokumentarista eszközökkel dolgozik, miközben azonban kis csavarral műfaja inkább mockumentary, azaz ál-dokumentumfilm. A kerettörténetben mindenképpen, hiszen az egy háborús film forgatását meséli el, olyan végkifejlettel, amit korábban már sok filmes alkotó el merészelt követni, ha úgy ítélték meg, hogy filmjük túl rázósra sikeredett igazság-kimondás szempontjából. Ez a fiktív keret azonban semmi esetre sem a valóság elkenését, netán manipulálását segíti, sokkal inkább a valódi mondanivalót emeli ki, mely szerint a háború indokai valójában mindig hazug, manipulált, önző indokok. Ez a háború (de nyilván minden háború) ugyanis annyira abszurd, annyira képtelen és annyira morbid, hogyha azt a maga véres és brutális valójában tárná háború-szűz nézők elé, akkor azok esetleg nem hinnék el azt, amit látnak. Ezzel a dupla csavarral azonban filmszerűvé, tehát hatásossá válik a valóság. A valóság naturalista ábrázolását látva elfordítjuk a fejünk, míg a filmen látott brutalitást nézzük, hiszen az filmen van. Egy húgyszagú, homályos tekintetű koldust látva az utcasarkon elfordítjuk a fejünk, miközben a filmen látott koldusért könnyeket hullajtunk. Ugyanez akkor, amikor zsigeri indulatokat látunk a filmvásznon egy utcasarki lincselés alkalmával – és most gondoljunk arra, hogy ki vagyunk bilincselve ide, az utcasarokra, lakásunktól egy köpésre, mert nincs rajtunk sapka, és az arcunktól 1 centiméterre, miközben folyamatosan öklöz és rugdal, vérben forgó szemekkel, hagyma-, kolbász-, olcsó vodka- és szuvas fog-szagú lehelettel ordítja belénk az egyre csak növekvő sapkás tömeg. És nem tudunk sem elfutni, de még visszaütni sem, hogy legyen már vége hamarabb… Az, persze, amit a vásznon látunk, még ettől az fikciós idézőjeltől, ettől a nyilvánvalóan megrendezett kerettől még nem lesz hiteltelen, Loznitsa remek rendezésében legalábbis semmiképpen nem. A film tényleg egy döbbenetesen valósághű trip oda, ahová semmiképpen nem kellene kerülnünk, amit nem kellene átélnünk. 10/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.