Mindössze egyetlen hat részből álló évadot szavazott meg a gyártó/megrendelő BBC a tényleg igen komoly Peaky Blinders/Birmingham bandája sorozatért, vagy akár ennél csak alig gyengébb Guiness-családért méltán köz- és kiritkailag is elismert Steven Knight 2024-ben odakint műsorba kerülő új sorozatának, miközben az ismét Birmingham és környékén játszódó Ez a városban sokkal több van egy röpke minisorozatnál. Időben jócskán előrerendülünk az elébb említett történetek koránál: 1981-ben járunk, Maggie Thatcher keménykedése idején Birmingham külsőn, valamint Coventry és London bűnösebb negyedeiben, ahol pitiáner és ennél valamivel komolyabb bűnözők, különféle kultuszok köré szerveződő bandák az urak, melyek útvesztőiben kell a történet hőseinek kiverekedni a túlélést, és ha ez sikerül, akkor akár a sikeres életet is. Hogy ilyen kurta-furcsa lett az a sztori, mint amilyen, abban sejtésem szerint és ismerve Knight alaposságát, valószínűleg egy lényegesen összetettebb, több szálon futó, nagy történet rejtőzik, amely azonban valamilyen okból nem kapta meg a kellő (gondolom, anyagi) támogatást, így erősen meg lett húzva (illetve lehet, hogy több történet lett egybegyúrva). Mindenesetre, a relatív alacsonyabb tetszés oka talán éppen ennek a másik kézből akár lendületes történetmesélésként is jellemezhető, merész cselekmény-bakugrásokkal és hirtelen eltűnő, majd előugró karakterekkel operáló cselekmény lehet, miközben

Miközben minden egyes percét élveztem és még sokáig néztem volna Dante és bandájának sztoriját, melyben családilag keverdik a büszke és harcos ír nemzeti öntudat és a gyarmati világból Angliába elszármazott feketék dühe. És kultúrája, zenéje… Mindemellett, van benne egy remek IRA-tag apa/fiú generációs dráma, melyet az eltérő éleszemlélet is súlyosbít, ekörül az Angliában ilegalitásban szervezekedő IRA tevékenysége a brit tikosszolgálat célkeresztjében – ez önmagában is megér egy több évados szériát. És akkor még ott van a furcsa fekete/ír költősrác, Dante sztorija, ahogy elindul absztinensként, majd hirtelen berántja a szex&drugs&rockandroll Szentháromsága, volt alkoholistaként mára hívő tisztelesként ÉS munkásmozgalmi aktivistaként élő apjának sztorija, az excentrikus klubtulajdonos/maffiózó története, az egy kocsmában együttmulató fehér skinheadek és fekete rudeboyok és vegyes nációjú futballhuligánok WTF-ja és így tovább, rengeteg megjelenő cselekménymotívum szinte duzzad a kibeszéletlenségtől. Tudjuk, például mi a különbség a ska, a reggae, a rock-steady és a two-tone között? Mit jelenthet, milyen élet-halál kérdés lehet bizonyos környezetben az öltözet első látásra? Na ugye. Innen viszont már nem is fogjuk megtudni.