2015 október hónap bejegyzései

Úgy gondolom, történelmi időket élünk. Új világrend van kialakulóban, ami ellen senki nem tehet semmit, sem törvényekkel, sem fegyverekkel, sem diplomáciai bűbájjal. Ez a kocka el van vetve, méghozzá jó messzire… Egyre jobban látszik, hogy most bizony a fagylalt fog … Bővebben… →

Általában nem igazán szoktam szeretni azokat a Shakespeare-feldolgozásokat, melyek többé-kevésbé mereven ragaszkodnak William (vagy Oxford akkori grófja, vagy bárki más) fél évezredes szövegeihez és nagyjából korabeli, súlyos kosztümökben, illő díszletek között mondják fel a kötelező leckét. Oké, a történeteket ismerni … Bővebben… →

Feloldhatatlan oximoron, hogy sokszor a legkeményebb diktatúrákban születnek összetettségükben, szimbolikájukban elsöprő erejű, ám a regnáló elnyomó rendszer hivatalos értékrendjével merészen szembemenő művészi alkotások, miközben éppen a diktatúrák egyik fő jellemző sajátossága, hogy minden erejével azon van, hogy határain belül elfojtsa … Bővebben… →

Őszintén szólva, az égadta világon semmit nem vártam a Goda Krisztina-Divinyi Réka szerzőpáros legújabb filmjétől, mely deklaráltan nem a Magyar Gárda néven többször betiltott náci operetthadsereg történetét meséli el, szóljanak bármiről is a pletykák. Pontosabban, valami hintőporszerű, steril, ám magyar … Bővebben… →

Bár sokan valamiféle új, mocskos, szennyes és vad westernt (pontosabban: easternt) emlegetnek, számomra az Aferim! inkább dokumentumfilm, egy kultúrantropológiai időutazás a XIX. századi Balkán legszutykosabb zugába, Belső-Románia labirintusszerű lápokkal, vadregényes sziklákkal és végtelen pusztákkal telehintett földjére, aminek népét hol a muszka, … Bővebben… →

Danny Collins nem valós személy, ám Al Pacino gond nélkül elhiteti velünk, hogy egy általunk éppen nem ismert, ám igenis valódi, hús-vér világsztárról van szó… Sőt, még azt is képes elhitetni, hogy a maga alig több mint másfél méteres termetével, … Bővebben… →

Kapásból a 40 éves szűz című hollywoodi “vicces darab” jut eszembe, de ezen kívül is nyilván igen renegeteg alkalommal került már boncasztalra az udvariasan agglegénységnek, és nyilván még rengeteg egyéb módon becézett -főleg gúnyolt- formája a férfilétnek, miszerint vannak olyanok, … Bővebben… →

Thomas Vinterbergtől, a keményen provokatív Születésnap, az igen nehéz kérdéseket feszegető Submarino vagy A vadászat rendezőjétől, a nagyhatású Dogma-mozgalom egyik keresztapjától ez a Távol a világ zajától című Thomas Hardy-adaptáció egyértelmű csalódás, még akkor is, ha a kitűnő dán filmesnek nem … Bővebben… →

Charlotte Rampling és Tom Courtenay megérdemelten nyerte el az idei Berlini Filmfesztivál legjobb női, illetve férfi alakításáért járó szobrokat, hiszen valóban megejtő, őszinte, természetes és intim bájjal formálják meg Andrew Haigh gyakorlatilag kétszereplős kamararámájában a 45 évnyi házasságot megünnepelni készülő … Bővebben… →