2004 november hónap bejegyzései

1966. szeptember 17-én, egy szombati napon, a fő műsoridőben mutatta be a nyugatnémet televízió az Orion űrhajó fantasztikus kalandjainak első részét, hogy aztán az ekkor kezdődő mesefolyam minimum három nemzedéknek jelentse a mindenkori viszonyítási alapot sci-fi ügyekben. Korszakos az időpont, … Bővebben… →

A kaporszakállú és bús ábrázatú szélmalomharcos lovaghoz, Don Quijote-hoz hasonlatosan Pedro Almodóvar is La Mancha szülötte, de nem csak születési helyük azonos e két spanyolban. Don Quijote ugyan valószínűleg Cervantes képzeletében élt csak, ám figurája az idők folyamán oly közismertté … Bővebben… →

Abban nyilván mindenki egyetért, hogy “a” Szőke megkerülhetetlen jelenség a kortárs magyar filméletben. Természetesen, nem termetes mérete miatti e fenti jelző, inkább tagadhatatlan egyéni humorát, sajátos “történet-mesélőkéjét”, egyedi hangulatú filmjeit gondolom megkerülhetetlennek, ha az utóbbi tizenöt évben magyar filmről beszélünk. … Bővebben… →

A magyar filmművészetben mindig voltak legendás, sokat emlegetett pedagógusok, akik nevét hálás tanítványaik egy-egy díj elnyerésekor, egy nagy siker learatásakor sohasem mulasztottak el tiszteletteljesen és köszönettel megemlíteni. Illés György operatőrtanítványai szerte a világon hirdetik a magyar operatőriskola hírnevét, de a … Bővebben… →

A Sundance fesztiválon, a független filmkészítők legnagyobb seregszemléjén, 2004-ben ismét egy horrorisztikus elemekkel operáló pszicho-thriller, a Nyílt tengeren keltette a legnagyobb feltűnést. Anyagi szempontból érthető a független, tehát nagy megastúdiókhoz (még) nem tartozó filmesek vonzódása e műfajhoz, hiszen kellő ügyességgel, … Bővebben… →

A filmművészet úgy kezdődött el, immár több mint száz éve, hogy egy párizsi testvérpár egy furcsa, lábakon álló dobozt helyezett el egy vasútállomás peronjára, és valamit matattak a dobozon. Aztán kisvártatva egy kávéházat kibérelve oda csődítettek egy csomó embert, lekapcsolták … Bővebben… →

A humor, mint nemzetspecifikus karakter, viszonylag ritkán tűnik fel a mindennapi társalgásban sajnos túl gyakran előkerülő, különböző népeket illető sztereotípiák mindig hosszas listáján. Talán azért, mert a „humoros” minden nációnál pozitív jelző, szinte egyenértékű a „bölccsel”, és mi tagadás, pozitív … Bővebben… →

Ülünk az olajoshal-konzervet modelláló tömegközlekedési eszközön, kolbászszagú lehelet fertőtleníti a tarkónkat, esernyő hegye a lengőborda alatt fúródik befelé kb. 10 cm mélyen, még az ezelőtt három megállóval komoly közelharc árán szerzett ülőhelyről sem lehet nyugodtan kibambulni az ablakon, mert velünk … Bővebben… →

Nincs lány talán a Föld nyugati felén, akinek fejében ne fordult volna meg az a gyorsan elhessegetendő gondolat, milyen csodálatos volna legalább egyszer ebben a büdös életben fellépni azokra a “világot jelentő” deszkákra és elmondani Júlia ama híres sóhaját arról … Bővebben… →