Én bírom Daniel Craig-et, persze, főleg az ilyen szikla-karakterekben, durva, melós arca, hol kisfiúsan ártatlan, hol pedig jégtűhegyes, kíméletlen kék szemei képernyőre/filmvászonra valók. Színésznek sem rossz.

A Tortát a Csillagporral közönséget osztó (nekem tetszett) Matthew Vaughn rendezte, ez volt a debütálása. E filmen nincs semmiféle tündérbáj, meg angyalcsillám, olyan, mint Guy Ritchie jobb filmjei, viszont annak modoroskodó cafrangjai nélkül. Ekképpen, talán a Torta hibájául is felróhatóan, a film nem vicces, viszont nem véletlen a Guy Ritchie-párhuzam sem, hiszen Vaughn volt a producere a Blöffnek és A ravasz, az agy…-nak. A Torta szövevényes maffiafilm a kortárs angol bűnügyi közéletből, a film címe egy drogüzletre utal, sztorija pedig arról szól, hányan akarnak ebből a “tortából” részesedni, s milyen harc dúl érte. Daniel Craig egy közepes díler, aki belekerül a nagyfiúk játékába, és megpróbál jól kijönni ebből. A Ritchie-filmek ismert figurái tűnnek fel itt ismét, a sztori is szinte olyan, mintha mondjuk, a Blöff 2-őt néznénk, de nekem kifejezetten tetszett ez a száraz, naturalisztikus, kissé film noiros történetmesélés. Néhol ugyan kissé elvesztem a bonyolódó drogügyben, nem mindig voltam biztos benne, ki kivel van, de ezt felrovom korom számlájára.