Volker Schlöndorff A kilencedik nap című filmjében egy új aspektusból tekint be a koncentrációs táborok című problémahalmazba. Dachau, második világháború, ám a filmben nincs egyetlen zsidó sem. Ennek nyilván örülnek holokauszttagadó embertársaink, annak meg főleg, hogy Schlöndorff górcsövének célkeresztjében egy katolikus pap és egy fiatal 
SS tiszt teológiai természetű konfliktusa áll.
Korai azonban az öröm, mert Schlöndorff alapvetően jó ember, nem akar történelmet ferdíteni, szó sincs filmjében az SS tisztára mosásáról, csupán elmesél egy tanulságos történetet, mely a dachaui haláltábor lelkészbarakkjának egyik lakójáról szól, hogyan kísérti meg őt az SS, egy csillogó logikájú, fiatal tiszt képében. A luxemburgi Kremer abbé kilenc nap szabadságra eltávozhat a lágerből, ezalatt kell rávennie a németekkel szemben álló püspökét, hogy adja fel harcát. A film gyakorlatilag egy Faust-parafrázis, ehhez és a témához illő mélységben és komolyságban. Kremer megkapja a szabadságot, tehát az életet, ha feladja elveit.
Schlöndorff nem menti a második világháborúban olykor bizony nem a legteljesebb evangéliumi etikával viselkedő katolikus klérust sem, a tűztől viszonylagos biztos távolban élő pápa rideg taktikázása egyértelműen gyáva meghunyászkodásnak tűnik, még az ennek nyílt kijelentésétől mereven tartozkodó papok szavaiból is. Arcát, hangját sem látjuk. Dachau barakkjába viszont arccal rendelkező papokat zártak, akik hitük parancsának engedelmeskedve jámbor elszántsággal szálltak szembe a nácikkal, jussuk a zsidókétól csak annyiban különböző sors volt, hogy rájuk nem vonatkozott az endlösung. (Ennek ellenére, a valóságban körülbelül 50%-uk a haláltáborban végezte életét, az alultápláltság, betegségek illetve a fagy miatt.) Kremer nem kétdimenziós hős, a sátáni ajánlat őt is alaposan megingatja, a film tulajdonképpen az ő vívódásáról szól. De mégiscsak hős, 
hiszen végül is kitart hiténél, sőt magát a sátáni ifjú SS-tisztet is megszégyeníti ezzel.
Iszonyúan erős színészi jelenlétek láthatók a filmben, a Kremert alakító Ulrich Matthes természetszerűen túlvilági fizimiskája telitalálat az abbé szerepére, de a fiatal luxemburgi SS hadnagyot játszó August Diehl valóban ördögi alakítást nyújt. Jéghideg logikája és szikrázó intellektusa az übermensch faj kritikátlan azonosulásának arroganciájával párosul, kimért udvariassága pedig egyenesen vérfagyasztó. A halál tökéletes angyala ő.
Második világháborús témakörben mindig fokozottan érdekes, hogyan látják vesztes, német oldalról a dolgokat a mai alkotók. Volker Schlöndorff, a hetvenes évek nagy német művészfilmes kvartettjének Fassbinder, Herzog és Wenders melletti negyedik tagjaként minden egyes filmjében figyelemre méltó precizitással megfogalmazott különvéleményét közli az adott témát illetően. E filmjében sincs ez másként. A kilencedik nap a drámai szellemi párbaj ellenére, vagy éppen ezért, nem dúskál akciókban, inkább hasonlít egy hetvenes évekbeli tévéjátékra vagy egy hagyományos színházi előadásra. Nem nézős, hanem inkább gondolkozós film ez, elsősorban azok számára, akik az átlagosnál jobban érdeklődnek a teológia és a második világháború témaköreit illetően. Ezzel együtt komoly és súlyos ellenérv is azoknak, akik szerint a második világháborút kizárólag a zsidók találták ki. A film az asanisimasa szerint 7/10.
wim
efes
perry55
szaszo
asanisimasa 
Visszajelzés: Névtelen
csak egy kis érdekesség:
hu.wikipedia.org/wiki/Ulrich_Matthes
2004-es film, igazából egy nagy vacak, de benne van anácizmus és a horogkereszt= tuti index címlap.
Szerintem épeszű ember nem tagadja a holokausztot, csak éppen torkig van már azzal, hogy ezt kapja reggelire, ebédre, vacsorára, sőt uzsonnára is. Minél inkább bele erőszakolják 60 évvel a háború után a mindennapokba, annál inkább elutasítják az emberek.
@statez: Helyes.
A Pap játszotta a Bukásban Goebbelst. Furcsa most más szerepben látni. Azt hiszem erre mondják hogy 180 fokos fordulat.
@statez:
Annyira torkig van vele, hogy megnyitja elolvassa, kommentel. Ne azután reklamálj, hogy megetted a reggelit/ebédet/vacsorát, amit senki nem erőszakolt rád.
Az viszont már tényleg undorító, amikor egy semmitmondó, szar filmet próbálnak meg eladni a holokauszttal. Nem kimondottan ízléses dolog. Volt is ilyen jópárszor, és csak azt érték el, hogy kételkedve fogadja az ember az erről a témáról szóló filmeket.
Persze nem konkrétan erről a filmről beszélek, ezt még nem láttam, viszont a kritika meghozta a kedvem.
@Prof. William: Nem! Erre mondják azt, hogy: színész!…
@Fat Abbot: “Persze nem konkrétan erről a filmről beszélek, ezt még nem láttam…”
Akkor most tulajdonképen mit fikáztál?
@statez:Furcsa mód, mindig ez jön elő: a csapból is ez folyik.
Persze, ha más is folyik ebből a csapból, az már többeket kevésbé zavarja.
Szüleim erdélyiek, de köpj le, a Trianon kevésbé fáj, mint az az őrület, ami itt folyt hatvanvalahány éve, csak Magyarországon százezrek kiirtásával.
@futura: megoldottad magad, ne kérj segítséget
Művész az, aki eddig nem látott idő ésvagy térszeleteket világít be.Vagy újszerűen. A Sorstalanság azért kapott irodalmi nóbel-bon-bont, mert új (és talán minden eddiginél könyörtelenebbül igaz) fölvetés. A Tadeus Borowski Sejtés prózai vetülete. Schlöndorff ebben a filmben valóban egy általános emberi problémát fest föl történemi háttérre. Hogy elképzeljük. Klaus Mann Höfgen-je, Gründgens NEM náci volt, hanem benyalista karrierista jógyerek: abban a korban a stréber.
Egyébként a náci Németország társadalmi bűnösrétegekre leszalámizása azután a vallásosokat is sújtotta. A nácik antiklerikálisok és ateisták voltak, csak ez a tény nem volt kellemes a “maaaxista” tálalásban. Tehát nekünk ez új. Már akinek. A katolikusokat valamivel hamarébb szalámizták be a bűnösrétegek közé, de 1939-re végül a reformátusok is sorra kerültek.
Arról, hogy koncentrációstábor és hitleráj nem feltétlenül és csupáncsak az ismert sávokra lehet asszoiólni. Hihetetlen, de igaz, zsidókon, kommunistákon, homoszexuálisokon és cigányokon kívül mások is voltak koncentrációs táborokban. És a koncentrációs tábor, mint műfaj, továbbélt 1945 után is. Csak demokratikus állam (pl USA, Nagy-Britannia) más, eufém nevet adott ennek az “intézménynek”. És más örveket.
@magyar-magyar szótár: Tudtommal a nácik nem voltak ateisták.
USA-ban, Nagy-Britanniában is voltak táborok, ahová olyanokat vittek, akik pl. potenciális kollaboránsok voltak, pl. USA-ban japánokat. Ami ugyan nem egy szívderítő dolog, megkérdőjelezhető, de egy háború közepén érthető, hogy nem engedhették meg maguknak a tévedés luxusát. Másrészt a két “tábor” fajta működése között ég és föld a különbség. A nácik megsemmisítő! táborokat csináltak, az amik, angolok meg nem.
Tényleg a csapból is ez folyik.
De ha nem vagy rá kiváncsi ne foglalkozz vele.
Másrészről, hogy olyan sokat foglalkozunk vele, nem természetes? A II. vh. alatt nem a fagyit verték ki néhány ember kezéből, hanem olyan dolgok történtek szerte a világon, melyeket igen nehéz feldolgozni.Ráadásul minden évben korosztályok lépnek abba a korba, amikortól elkezdenek komolyabban foglalkozni ezekkel a történésekkel, és ez a feldolgozás nem a megismerésről szól csupán.
“Arcát, hangját sem látjuk.” Elnézést, én láttam a filmet, a pápa arcával,hangjával szerepel.
Én azt nem értem, hogy miért nem teszik elénk mindennap a középkorban lezajlott spanyolországi holokausztot is. Középiskolában miért nem tanítanak róla? Pedig az is szörnyűség volt nem? Tudja valaki miért csinálták azt akkor a spanyolok? És miért pont a zsidók ellen irányult az is? Tényleg kíváncsi lennék hozzáértők véleményére! Tényleg arról van szó, hogy a zsidóság megszívja, mert az egész világ fasiszta, vagy (jó)néhányuk viselkedése miatt az embereknek néha elegük lesz belőlük?
Nem zsidózok, komolyan kérdezem.
Huhúúú! Összekevertem az Ámennel. Menstségemre szolgáljon, hogy egymás után néztem őket. Igaza van a kritikusnak.
@ibib: Az nem a pápa, hanem Kremer közvetlen főnöke, a luxemburgi püspök volt.
@ibib: ok:)
Láttam a filmet. Dögunalom.
@pyromaster: A második világháború emberirtása még emlékezetközelben van, élnek még -sajnos egyre kevesebben- túlélők, akik emlékeznek még.
A spanyolok zsidóellenessége szvsz, laikusként mondom, azon a katolikus hittételen alapszik, hogy Jézus, ugye a megváltó, akit a zsidók feszítenek keresztre->utáljuk a zsidókat. nyilvánvaló logikai buktatók tömegét most ne firtassuk. Praktikus okai pedig a nem-zsidók oktondiságában rejlik: mivel már akkor is különféle szabályrendszerek közé szorították a másvallásúakat, akik így olyan területeken keresték megélhetésüket, mely a katolikus többség számára zsenánt volt. Kereskedelemben, tudományban, effélékben. Ennek eredményei hogyhogynem ismét szemet szúrtak a katolikus többségnek, ami még több szabályt, korlátozást eredményezett. Valahogy így. Érdekes módon, itt is fintorog a sors, hiszen a legnagyobb inkvizítor egy kikeresztelkedett zsidó sarja lett. Van Isten. 🙂
ez a csávó nem göebbels volt a bukásban?
@érdeklődő: de
@efes: Hmmm. Értem. Tehát semmi olyasmi nem volta az akkori zsidóellenességben, hogy a spanyol király világuralmi törekvéseinek útjában állt az, hogy az amerikából áramló kincsek/javak nagyrésze nem a király kezében maradt, hanem (állítólag, értem úgy, hogy olvastam ilyen verziót is) a zsidóság kezében összpontosult. Megoldásként találták ki az inkvizició újjáélesztését. Egyrészüket elrettentésként (eretnekség(szerű) vád alapján) kivégezték, másoknak fölajánlották, hogy egy “szál gatyában” elmehetnek ahova akarnak. Ilyesmiről hallott valaki?
Itt jópáran arról írnak, hogy tele van a tökük (nyilvánvalóan a zsidó) holokauszttal és annak igen sűrű, a médiában történő megjelenítésével. Pedig a poszt (meg a film) pont arról szól, hogy egy szem héber nincs a történetben, hanem a konc.lágerek egy eddig kevésbé ismert aspektusát mutatja be. Tessék már figyelmesen olvasni ! Vagy pedig tényleg ennyi funkcionális analfabéta lenne ? Vagy csak mindenről az jut az eszetekbe ? Mindenki azt utálja a legjobban, amit nem ismer és amitől fél…
Göbbels doktor új szerepben…. hahaha jó ez a színész. elég beteg feje van.
@fátum: Súlyosan és inkább látensen voltak ateisták. Ism.: Nagyon kellemetlenül érinti ez a mai sztereotip beállításokat .
Ez érdekes, ezek az ambivalens iszonyok, ugyebár a nácimozgalom nőgyűlölete és látens homoszex beállítódása és a nyíltan meg homo-ellenesség. (Csakhogy a “bevitt” homo’k inkább politikaiak voltak)
Aztán:
megsemmisítőtábor: 1936-38 között ehgy rakás munkatábort végigjárt a Vörös Kereszt és még nagyobb rendet és tisztaságot találtak, mint ma Guantanamo-n lelni. Azaz a megsemmisítő jellegbe fejlődött tova -de majd később, ezt a 30-as években még álcázni igyekeztek…
.
Perszehogy nem semmisültek meg annyian egy tüchtige anglo-saxo táborban, de azért ne kezdjünk már el matekozni azon, hogy 24 áldozat kevesebb-e, mint 73. (egy kenyai angol tábor palesztínai “terroristáknak” [24] és egy német “munkatábor” adatai…)
Témához. A film nem a halocaustról szól, ez nyilvánvaó, hanem egy emberi dilemmát tárgyal, ami náci KZ-láger környezetbe (és a német nácibirodaslomba) van ágyazva. De ez a dilemma örök, és más környezetet is választhatott volna Schöndorff. Nem belevakulni kell a történelembe, és főleg nem after. Tehát egy eseményt, mondjuk 1940-ből, nem nézhetünk az 1944-es éven kersztül vissza és nem ítélhetjük, csakis az idő haladványában, elölről.
Itt is elmondom: Leni Riefenstahl berlini olimpiáról készített doku’filmje nagydíjat kapott Párizsban 1938-ban.
Pedig az a film az én ízlésem szerint náci propagandafilm, DE ETTŐL MÉG nem verhetjük agyon bunkósbottal az időbuszból kiszálva majd az 1938-as francia zsűrit…
@pyromaster:
Nem egészen, a zsidókat 1492-ben űzték ki végleg Spanyolországból, akkor maximum a Golf-áramlat jöhetett csak Amerikából.
Inkább lehet összekötni a rekonkvisztával, és az abból eredő xenofóbiával.
@pyromaster: Hát, szerintem azért maradt ott a király és a grandok zsebében jócskán, amit persze, tűzzel-vassal védtek is. Amennyiben ebből a tortából mégis tudtak bizonyos zsidók szakítani, az -ebben a számukra ellenséges közegben- inkább dicsőség, mint elítélendő tett. Ezt egyedül azok gondolhatják másként, akiknek ezzel kisebb szelet jutott…:)
De úgy hiszem, az angol kalózok érzékenyebb veszteségeket okoztak, mint néhány zsidó.
Szvsz az inkvizíciót nem a zsidók ellen találták ki, hanem a katolikus egyház védelmében. Ez a két lehetséges cél természetesen rendelkezik, adott esetben nem kicsi közös halmazzal.
@magyar-magyar szótár: Azért Leni mama kvázi zseni volt, ha Oroszországba születik, akkor negyven évig sokat hallottunk volna róla. Ha Hollywoodba, akkor is. A Berlini Olimpia és az Akarat diadala tananyag filmes iskolákban, a ma közhelyszerűen használt filmnyelv megteremtésében óriási és úttörő szerepe volt. Egy sereg formai megoldást ő talált ki, és ő alkalmazott, baromi sikerrel. Hogy Párizsban is elismerték, abban legalább annyira bejátszik nyilvánvaló tehetsége, mint az ítészeknek a szomszédban csörtető náciktól való páni félelme.
@Fat Abbot és Efes:
Kösz a tájékoztatást. Megpróbálok utánanézni, mindenesetre megint meggyőződhettünk arról, hogy többen többféleképpen írnak ugyanarról a dologról. Tudtok valahol bővebb irodalmat erről?
Megköszönném.
@pyromaster: Hát, a történelem (de általában minden) már csak ilyen: ahány szem, annyi nézet. Itt egy wiki link Torquemadáról, a főinkvizítorról, elég alapos, a végén meg van néhány irodalom is. Amúgy pedig Szabó Ervin vagy OSZK.
hu.wikipedia.org/wiki/Tom%C3%A1s_de_Torquemada