Tulajdonképpen hibátlan rockkarrier-film az eleddig ismeretlen Floria Sigismondi által rendezett The Runaways sztori, kár, hogy számomra ez a művileg összepakolt glamrock stílus igen messze áll. Maga a film azonban mégis bejött, szórakoztató volt, kicsit szomorú, igazságos és hiteles, átjött belőle a csajok energiája és maga, a rakendroll is. Virtuóz módon vágott darab ez, ha a zene meg sem szólalna alatta, a néző lába akkor is dobogna, olyan ritmusa van, pusztán a képeknek. De zenével még jobb. Ízelítőnek egy kis eredeti Runaways, hogy tolták a csajok, anno:
Dakota Fanning felnőtt, és akkora színésznő lesz belőle, mint ide Hollywood. Már most is az. Itt is atomerősen hozza a a zenekar 15 éves énekesét, aki olyan dögös, mint 3 Marylin Monroe. Sorsa is olyan. Ha ő énekel a filmben, akkor viszont veszély van: énekesnek is kurva jó. Muszáj leírni, hogy kitűnő partnere van, Joan “I Love Rock & Roll” Jett szerepében az Alkonyatban befutott Kristen Stewart itt képes színésznőként viselkedni, játszik, így személyében is van remény, feltéve, ha előbbre tartja szakmai karrierjét bankszámlájának tömésénél. Igen komolyan hengerel a filmben Michael Shannon is, aki a gyakorló pszichopata zenei producert, Kim Fowleyt alakítja, aki a valóságban a Runaways kitalálása mellett igen szerteágazó életpályát fut a mai napig. Let’s rock! Asanisimasa: 7/10

Elkezdtem nézni, de valahogy az egész unalmas volt. Fél óra volt vissza belőle, de kinyomtam. Lehet ma befejezem. Épp olvasom (már egy ideje, szakaszosan) a “Punk zene cenzúrázatlan története” c. könyvet és az hangulatban köröket vert a filmre, pedig nagyon hasonló dolgokról szólnak.
@Zsoca87: Minden bántó szándék nélkül: ha a nevedben a 87 a korodat, vagy születési évedet jelöli, akkor valószínűleg neked tényleg uncsi lehet ez a film. 🙂 Ez egy nemzedéki ügy, szvsz, a punk még ezután jött. Én ekkortájt voltam hatodikos-nyolcadikos, és Komjáthy György Csak fiataloknak című műsorából emlékszem a Ranavéjzre. Aztán nekem is nagyjából ennyi a sztori… 🙂
Ez a film azért tetszett, mert magát a rockzenészsorsot a maga teljességében, annak mennyországaival és poklaival együtt, igen hitelesen és magától értetődő természetességgel mutatja be. Ezért mondom, hogy tulajdonképen hibátlan a film, mint rockkarrier-film. A zenéért én sem vagyok oda. De szerintem, egy punknak ne mondd, hogy Runaways, mert le fog hányni. Egy punknak ez nyálas diszkózene. :))))
@efes: Igen, a 87 az. (mármint születési év :D) De szerintem itt nem az életkorral van baj, magából a filmből lehetett volna többet kihozni. A könyvet azért említettem, mert az a hasonló zenekarokról is szól, a punkot megelőző, a punk elődjeinek tekinthető zenekarokat is bemutatja, szóval a punk történetét mint egy folyamatot írja le. Rengeteg szó esik benne hasonló bandákról és messze hangulatosabb az egész. Szóval nekem magával a filmmel van bajom, picit műanyagnak érzem. Veled ellentétben. (mondom, ez a könyv hatása… 🙂 )
Egyébként rengeteg punk zenét hallgatok és a film tényleg nem a zene miatt érdekelt. 🙂
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa