A TCM ma megint erőset dob 21.00-tól, egy korai, 1969-es Coppola-opuszt vetít. Az esőemberek címmel, mely nem véletlenül hajaz a közismert Dustin Hoffmann-féle esőemberre, mondom ezt a priori. Itt is hasonló problémáról lesz szó, egy szabadságra vágyó fiatal nő véletlenül kapcsolatba kerül egy fiúval, aki mentálisan retardált – vajon mit kezdenek egymással? Francis elmeséli.

Eközben a Dunán két számomra meghatározóan fontos film fog futni. Keith Floyd (kép) sajnos már nincs köztünk, főzőműsorai azonban meghatározóak az én konyhabeli működésemre is (garlic, more garlic, chili, more chili – két korty között). 20.40-től spanyolországi kalandjai kezdődnek, sajnos a mára szintén örök hiányzó Végvári Tamás tolmácsolásában. Utána egy ősrégi thriller, Henri-Georges Clouzot Ördöngösök című filmje következik (21.35-kor), mely az egyik alapvető, meghatározó filmélményem. Még ma is mirelit zöldborsók gurigáznak a hátamon, ha belegondolok, mit éltem át e film alatt, kb. 16 évesen, egy vasárnap délutáni filmtörténeti filmklubban (hja, mik is voltak még abban az átkos barakkban…). Ahogy néztem tegnap az előzeteset, a film minősége mára erősen megkopott (én tűéles, raszteres fekete-fehér képekre emlékszem), de azt hiszem, tartalmilag ma is hibátlan. Legalább olyan műfaji alapvetés, mint Hitchcock Psychója.

Az örök helyettes film+ egy Brett Easton Ellis-adaptációval készült mára. Az informátorok 22.55-kor kezd, sok híres színésszel, én valamiért azonban kevésbé lelkesedem. Sem a film nem tetszett igazán, és az irodalmi alapanyagtól sem estem hanyatt… Mindenesetre, én szóltam.