Hules Endre, egy idegen Hollywoodba szakadt hazánkfia, megannyi ismert sorozatban (24, House MD, Monk, stb.) eljátszott mellékes karakter, egy botrányos rendezői bemutatkozás és egy közepesen gyenge magyar filmforgatókönyv után kirobbanó önbizalommal állt neki A halálba táncoltatott lány történetéhez. A szinopszis már egyszer elkelt táncdrámának, amiről azért annak kézenfekvő stilisztikai sajátosságai miatt is feltételezhető volt, hogy nem egy túlcizellált műről lehet szó; ami aztán ebben a filmben egy félkörívben lendített szívlapát brutalitásával vágja orron a gyanútlan nézőt. Hules irdatlan egója banális, lehetetlen, művi és keresett szituációkba, erőltetett konfliktusba kergeti bele az általában kitűnő László Zsoltot (aki talán színészi szolidaritásból kapta meg a legjobb férfi alakításért járó díjat ezért a 2011-es csonka és béna, 42. Filmszemlén), Zsigmond Vilmost, az Oscar-díjas operatőr-veteránt, valamint egy csomó derék, sudár és tiszta tekintetű, művészileg példamutatóan alázatos néptáncost és remek zenészt SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED SELF-CENSORED Asanisimasa: 0/10