Délutánra van Vuelta, illetve a tegnapi kajak-kenu döntők a szegedi VB-ről, sok magyar sikerrel az Eurosporton.

Ne essünk este sem kétségekbe, nyamvadt egy hétfő lesz a mai is, ráadásul Révész György Az oroszlán ugrani készül-je sem lett az elmúlt időkben jobb film. Legfeljebb, a hetvenes évek elején tűnhetett annak, amikor készült. Helyszín a jugoszláv tengerpart, a gyönyörű Dubrovnik, kvázi Nyugat, a főszereplő Bujtor István (kép) még karcsú és fess, Sean Conneryről még nem is hallottunk akkor – mint ahogy James Bondról is csak azok, akiknek a rothadó nyugatra szakadt valakije és meghívólevéllel kiutazhatott hozzá, netán még moziba is eljutott. A film az alapvetően nevetséges James Bond-filmek paródiája kíván lenni, szuperügynökkel, őrült tudóssal, mifenékkel, igazi akciójelenetekkel, amiket sokszor maga a főszereplő, a szegény Bujtor hajtott végre – de hát akkoriban ilyenek jobbára ismeretlenek voltak hazánkban. Azt hihette a hazai néző, hogy nicsak, egy izgalmas magyar krimi! Ma már tudjuk, mennyire bugyuta kis film ez, éppen annyira bugyuta, mint a régi, igazi James Bondok, csak még kopottabb és szegényesebb is (de legalább a miénk, ugyi). Este csekkolható a film a közönség figyelmét tíz körömmel, görcsösen megragadni kívánó m1-en, 20.05-től.

Gazdag Gyula 1983-as Elveszett illúziókja ennél lényegesen érdekesebb film, Balzac ismert regényének a hatvanas évek végének Magyarországára Spiró és Győrffy által átírt variációja, melyben Lucient, a törtető ifjút a fiatal Máté Gábor alakítja, immár Sárdi László néven, olyan hölgykoszorúban, mint Udvaros Dorottya, Básti Juli. A balzaci nemes tartalom Gazdag fanyar humorú, szúrósan ironikus látásmódjával társulva kemény jobbhorgokat vitt be a korabeli magyar társadalom érintett szegmenseinek, ám ezek a horgok még ma is jócskán beakadhatnak sokaknak. A film talán ma még frissebb, mint annak idején volt. (Filmmúzeum, 23.00)