Állítólag, az utolsó nyári hétvégének nézünk elébe – ebből azonban így reggel, fél kilenc tájban még semmi sem látszik… Szóval, este lehet, hogy nem ússzuk meg a tévézést. A csatornák is szinte kivétel nélkül nyári hangulatban vannak még, a spájz mélyéről előkotort, felújított frissességű filmekkel (ha nem éppen valóságshow-kkal) tesztelik a nézők tűrőképességét. Vannak köztük jobbak, rosszabbak is: a Ben X (m2, 22.05), a Szkafander és pillangó (Duna, 22.30) például az előbbiek közé tartozik, én még az Amerikai pitét is bírom (RTL, 22.15), a gyengébbeket nem említem. Illetve de: a Duna esti filmjéről, a Happy End-re magyarított című Nowhere to go but up-ról lebeszélnék mindenkit. Nulla, semmi, dögunalmas, klisét klisére halmozó, lélektelen film ez, még akkor is, ha Audrey Tatou izé, aranyos, Amos Kollek rendező-író pedig általában kifejezett kedvencem kisrealista embermeséivel. Ez nem az. Főleg, hogy akad azért ennél érdekesebb romantika mára…

A Csillagvirágok (FEM3, 21.00) például három, igazán remek színészt vonultat fel az ügy érdekében. Claire Danes egy amerikai tinédzsert játszik (tinédzserkorúan, hiszen a film forgatása idején nem volt még 17 éves sem…), aki legszívesebben nagymamája (Jeanne Moreau) kertjében lebzsel, ahol vég nélküli beszélgetéseket folytatnak sorsukról, a zsidóságról, az első szerelemről (Jude Law), az életről és halálról. Megható, kedves és bölcs kis film ez. (A képen Danes és Law)

A Kromofóbia az ismert Fiennes-klán női tagjának, az elsősorban rendezéssel -igen sikeresen- próbálkozó Martha második filmje. Az első, Puskin Anyeginjének adaptációja igen jól sikerült, ez a film is már régóta pihen a “polcomon”, azonban még volt alkalmam megnézni. A szereposztás lenyűgöző, érdemes csekkolni. A sztori egy tekintélyes család széthullásának meséje – mindenképpen megnézem a filmet, vagy ma (STORY4, 22.10) vagy nemsokára.

A minőségi zene rajongóinak igen szép programot nyújt ma estére a Mezzo, egészen kora hajnalba nyúlóan: 20.00-tól Cherubini Médeia című operáját nézhetjük-hallgathatjuk végig, Rousset mester elővezetésében, majd röpke intermezzo után, 0.00-tól a legendás avantgarde jazz-zongorista, Cecil Taylor 80-ik szülinapját ünnepelhetjük meg, energikus másfél órában.