Ha megmondja nekem valaki, hogy mi a jó távkapcsolót keres az amúgy remek, és generációk világlátását alapvetően (pozitíve) befolyásoló Égigérő fű az m2 esti fő műsorsávjában (20.35), azt meghívom egy virtuális bármire. Vagy most már tényleg ez lesz? Esti mese, pizsama, ima és alvás, korhatár nélkül? Idióták.

Hál’stennek, azért van élet az idiotizmuson és a valóságsódereken túl is: például a Helter Skelter, amely épkézláb kísérletet tesz a hippik boldog és békés aranykorát beárnyékoló sátáni figura, Charles Manson személyiségének bemutatására. Nem lesz a film könnyű menet, hiszen Manson tényleg velejéig őrült pszichopata volt, hiszen egyszerre képzelte magát messiásnak, sátánnak és John Lennonnak, de arra minden bizonnyal fény derül, miért lett Roman Polanski életműve olyan, amilyen. John Gray filmje amolyan dokumentarista játékfilm, tele bőven 18-as karikás jelenetekkel, melyeket remélem a Viasat3 nem gyomlál ki a relatíve korai időpont okán. Mansont a kitűnő Jeremy Davies alakítja (a képen, szerepe szerint rajongói gyűrűjében), de teljesen hiteles az egész film minden más szempontból is. (Viasat3, 21.00)

Maradhatunk akár itt is aztán, és lazulhatunk A szerelem tengerében, bizonyos Ellen Barkinnal és Al Pacinóval… A kiégett, cinikus zsaru és a szerelem. Jó kis film ez is. (Viasat3, 23.40)

Ha nincs kedvünk Manson vérben, drogokban és nyílt szexualitásban bővelkedő őrületében tocsogni, akkor nézhetjük a Pleasantville-t, ami egy bizarr, ám bájos és kedves film a fiúról, aki belebújt a kedvenc tévéműsorába. (Duna, 21.00) Vagy sétálhatunk egy jót a Provance-i tájakon, és drukkolhatunk, tovább viszi-e Antoine apja mozgóboltját, vagy sem: A Provance-i fűszeres aztán az igazán békés választás ma estére. (Duna 2, 21.50)