Remek játékot találtam ki ma estére: vámpírosat fogunk játszani! Na, ennek nem sok köze lesz a mostanában fellángoló Alkonyat-mizériához, igazi, valódi vámpírokkal fogunk játszani, illetve, a filmtörténeti kontextusban fogjuk boncolgatni a vámpírfilmek őseredetijét, Friedrich Wilhelm Murnau 1922-ben készült Nosferatuját. Először is, nézzük meg e remek filmet, praktikusan este fél kilenc körül nyomjuk be a ‘play’ gombot:

Ahogy vége a klasszikus némafilmnek, kapcsoljunk át a tévére/vagy kapcsoljuk be a tévét, és válasszuk a Viasat6-ot. Tíz óra van, éppen kezdődik A vámpír árnyéka, mely egy izgalmas, egyben szellemes és fantáziadús történet Murnau Nosferatujának keletkezéséről. Murnau a legexpresszívebb hatás eléréséhez készülő filmjéhez egy valódi vámpírt szerződtet, felvállalva, hogy az közben élni fogja az ő megszokott életét. Nincs más választása, hiszen úgy gondolja, csakis így készítheti el minden idők leghitelesebb vámpírfilmjét – a stáb azonban rohamosan fogyatkozik és Murnaunak sietnie kell a forgatással, különben a film sosem készül el… A “valódi” vámpírt, Max Shrecket Willem Dafoe alakítja, akinek ezért a kis “bohóckodásért” leesett egy Oscar-jelölés is, Murnaut John Malkovich, Albin Grau-t, a film producerét és díszlettervezőjét pedig Udo Kier formálja meg ebben a varázsos hangulatú, remek kis filmben.

Mai vámpíresténket pedig egy igazi vámpírral, Lou Reeddel zárhatjuk, aki legendás, 1973-ban készült Berlin című projectjét újította fel 2007-ban gyermekkórussal, nagyzenekarral és Julien Schnabel rendezésében. (m1, 23.45)