Húsvét-szombat. Van ilyen? Meg lehet tenni a téteket, hétfőig -az alkalomra való tekintettel- hány Bud Spencer-filmet nyomnak le a tévézombik torkán? 10-et? 15-öt? A Ben Hur hányadszorra kerül adásba? 100-nál kisebb vagy nagyobb a szám? Biztos, hogy éppen ez az Oscar-szivacs a legautentikusabb filmes megidézése a galileai Jézus boldogságos űrutazásának? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések köpnek savanyú tejet a kávémba… De mit nézzünk, ha már muszáj valamit?

Elizabeth – I.Erzsébet angol királynő (Cate Blanchett – a képen) nagyszabású, pompázatos életrajzi drámáját, az angol-indiai Shekhar Kapur rendezésében, például. “A beteg Máriának gyermeke nem lévén, az uralkodói poszt várományosa a királynő féltestvére, VIII. Henrik király törvénytelen gyermeke, Erzsébet lett. Amikor 1558-ban trónra lépett, Anglia nehéz helyzetben volt. A protestánsok és a katolikusok küzdelme megosztotta az országot, a kincstár üresen állt, a franciák pedig a spanyolokkal szövetkeztek a térdre kényszerítésére. Erzsébetnek szüntelen ármánykodás közepette kellett megvédenie trónját, megszilárdítani hatalmát. A politikai viszonyok mellett szükségképpen háttérbe szorult a magánélete, beteljesületlen szerelme.” (Story4, 20.00)

A Bizonyítást, amiben Anthony Hopkins egy dilinyós matematikust alakít, akinek lánya (Gwyneth Paltrow) azon parázik, hogy ő most a dilinyósságot örökölte, vagy a matekos zsenit… (Story4, 22.30)

A Túlparton az etnikai indíttatású polgárháborúk sújtott Grúziában játszódik napjainkban, ahol ma, a relatív béke időszakában sem mindegy, hogy grúznak, abháznak vagy örménynek szült valakit az anyja. Ebben a furcsa, vad és kietlen világba kalauzolja el a nézőt a grúz George Ovashvili Mediawave-fődíjas remek filmje. (Duna, 0.10)