A dokumentumfilm műfaja méltatlanul alulreprezentált a televíziókban, holott szerintem igazán éppen a közszolgálati adókon kellene őket vetíteni… Persze, ehhez kellene a valósággal való szembenézés akaratának minimális igénye, ám ez jelenleg nincs meg, sőt, éppen ellenkezőleg. Így adódhat, hogy bár a Duna tévé ma este két dokumentumfilmet is műsorra tűz, egyik sem magyar (mégha áttételesen, illetve a második esetében konkrétan is kötődik a magyar történelemhez). A Marcela egy cseh doksi, Helena Třeštíková filmje, egy nő életét rekonstruálja 1980 december 12-től 2006-ig; nyilvánvalóan az érdekes e filmben mégsem tényszerűen az ábrázolt életpálya lesz, hanem azok a politikai, gazdasági és kulturális változások, amelyet közben átélt. (Duna,
20.00). A kisebb intermezzo után következő másik film, a Kasztner meggyilkolása (Gaylen Ross amerikai dokumentumfilmje) vélhetően a zsidó holokauszt emléknapjára hivatott emlékezni, emlékeztetni Kasztner Rezső történetének felelevenítésével, ami egyrészt örvendetes, másrészt viszont nem biztos, hogy a legfinomabb, legtapintatosabb választás. A filmet nem láttam még, a hírek szerint azonban vannak vele gondok, több szempontból is. Meglátjuk. (Duna, 21.25)
Ha a gondok túl nagynak bizonyulnak, lazíthatunk Quentin Tarantino Grindhouse-filmjével, a Halálbiztossal (lásd a képet), (Pro4, 22.40), vagy választhatjuk szintén holokauszt-témában a filmíróként igen neves Paul Schrader Ádám feltámasztása című kicsit bizarr, kicsit groteszk izraeli filmjét. (m2, 23.10)
