TILT (Tilt, 2011)

Hogy ilyen feneketlen, ótvaros egy trutymó van itt nálunk, az igen nagy részben annak köszönhető, hogy 22 kurva év nem volt elegendő arra, hogy tisztába tegyük az elmúlt évszázad igen zűrös és igen kesze-kusza történéseit. Például Horthy, nyilasok, kommunisták, ’56, ’68, Kádár, rendszerváltás. És ami még utána jött. Ehhez sok minden kell, legfőképpen társadalmi akarat, szándék, de kellenek filmek is, melyek viszont késnek. Alig készül magyar film, ami mégis, az úgy kerüli a politikailag cinkes témákat, mint budai dáma az évek óta saját szarában erjedő hajléktalant az Andrássy úti D&G butik előtt. Tisztelet tényleg az elenyésző számú kivételnek… Pedig nem kéne nagy dolgokra gondolni, csak ilyen semmi kis romantikus izékre, mint ez a TILT című tavalyi bolgár film is…

Sajnos, igen csekély fogalmunk van arról, mi folyik filmművészet terén Bulgáriában manapság, de ha ilyen filmek készülnek/készülhetnek, akkor nincs nagy baj. A dolgok azonban ott sem mehettek akadály nélkül, hiszen Viktor Chouchkovnak, a film rendezőjének is csak most nyílt alkalma megcsinálni ezt az éppen 22 éves történetet, amely lényegtelen, hogy fiktív vagy kitalált, ugyanis minden pillanatában hiteles. Szó sincs szájbarágó tanmeséről, politikai hullagyártásról és – gyalázásról, semmi ilyesmi agymosásról, egy egyszerű, logikus és mint mondtam, minden tekintetben hiteles bűndrámát látunk, egy kvázi Rómeó és Júlia-történetet. Stash egy 18 körüli srácokból álló csapat tagja, gördeszkáznak, másolják a nyugati menő (Sex Pistols és Beastie Boys…:) ) dolgokat és feketén másolt pornókazettákkal seftelnek, amikor Todor Zsivkov leköszön és változás áll be a rendszerben. Az átmenet azonban igen lassú, és Stash éppen egy nagyhatalmú rendőrezredes lányába lesz szerelmes, aki ezt nem nézi jó szemmel. Áruláson alapuló ármányos cselvetéssel az ezredes mégis eléri, hogy Stash és csapata az éppen frissen alakuló Németországba disszidáljon, ám a szerelem nem távolságfüggő. Közben a rendőrből maffiózó lesz, ahogy tudjuk jól, hogy megy ez, a falakon sorra cserélődnek az éppen aktuális vezetők képei, közben a fiúk megtapasztalják a nyugati szabad lét sötét oldalait is. Stash-t honvágya és a szerelem nemsokára hazaűzi, ám a megváltozott otthoni körülmények semmi jót nem jelentenek számára.

A film műfajilag alapvetően romantikus dráma, kifejezetten pozitív végkifejlettel, de az élet bűnnel és bosszúval teli oldalán játszódik. Színészekről nem beszélhetünk (talán a Stash-t alakító Yavor Baharovon kívül), markáns és igazi karakterekről azonban igen. Aki várt már érkező vonatra a Keletiben, az tudja miről beszélek. A szituációk is igazak, amibe ezek a tipikus balkáni pofák keverednek, abszolút érthetőek és általunk is átélhetőek azok a motivációk, melyek hajtják őket: ne legyenek illúzióink, Magyarország a legtöbb szempontból tényleg Nyugat-Balkán. Ez az első jegyzett filmje Chouchkovnak, viszont példás önuralommal, visszafogottsággal érettséggel és eleganciával vezényli ezt le. Tudatosan kerüli az ábrázolt szubkultúrából adódó közhelyeket, helyette erősen a drámára fókuszál, eközben azonban a háttérben ügyesen ábrázolja a bolgár rendszerváltást is. Jó ritmusban mesél, és jó ízléssel is, aminek köszönhetően a filmvégi morális “vörös farok” egyáltalán nem zavaró, nem teszi a filmet giccsé. Asanisimasa: 8/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .