Két érdekesebb filmet találtam mára, alternatívaként meg egy blokit, Will Smith-szel. A Kasszandra álma (Duna, 21.20) Woody Allen kései, sötét korszakának egyik emblematikus filmje, szó sincs már a közismert csetlő-botló, neurotikus manhattani slemilről. Nem is játszik a filmben, ellenben a
sztárparádé megmaradt (lásd a képen). Annyira bontja e filmmel saját formáit Woody, hogy már a jazz is elmaradt: lett helyette Philip Glass. (Többet e filmről itt.)
A Wendell Baker balhé című filmre (m2, 22.25) nézek, mint borjú az új kapura. Rengeteg Wilson készítette, tehát írta, rendezte és játssza: az ismert Luke és Owen mellett Andrew, aki biztosan tesó. Mellettük viszont Eva Mendes 😉 , Seymour Cassel, Kris Kristofferson, Harry Dean Stanton… Lehet ez akár még valami helyes-karcos független komédia is (ha nem, akkor nem). Aszondjahogy: “Wendell Baker (…) egy kispályás bűnöző, aki legutóbbi csalása miatt a börtönben landol. (…) megfogadja, hogy megjavul és új életet kezd, amint kikerül a rácsok mögül. Szabadulása után egy nyugdíjas-otthonban talál munkát, ahol összebarátkozik az otthon lakóival, akiknek az életét nagyban megkeseríti a főgonosz főápoló. (…)” Én látok benne fantáziát.
Annál kevés nagyobb filmes közhely létezik, minthogy “Will Smith megmenti a világot”, ezért lehet érdekes például a Legenda vagyok című film is (film+, 21.00), melyben van egy olyan csavar, ami komoly idézőjelek közé helyezi e fenti közhelyet. Vírusos-zombis-negatívan utópikus film lesz ez, néhány igazán jó jelenettel…
