Kifejezetten üdítő élmény ez a néhány éves brit sorozat, már ha valami tényleg rejtélyes, szinte már a misztikum ködébe bújó, szókimondó, olykor még tán egy kicsit véres, de valahol mégis nagyon emberi és talán némi gondolatisággal is bíró krimire vágynánk. Az idegen egy tipikus, felső-középosztálybeli angol (bár Harlan Coben amerikai mestere a rejtélyes krimiknek, eme az ő bábáskodása alatt készült kis sorozat annyira markánsan brit, mint az earl grey tea tejjel) kertvárosi történet. Ügyvédek, középiskolai tanárok (Akik ott felső-közposztálybeliek? Nahát.), efféle népek. Látszólag, és ez a nagyon fontos, látszólag mindenki jól van, jól él, biztonságban és jólétben. Egy napon azonban sorra felkeresi a történet főbb szereplőit egy idegen, aki keresetlen egyszerűséggel szembesíti őket elhallgatott szimplán kínos, vagy akár a törvény által is büntetendő titkaikkal, minek köszönhetően borul mindenhol az a bizonyos éjjeli edény. Lesznek hullák is, lesz nyomozás, sőt, még autós üldözés, verekedés és lövöldözés is, de messze nem egy szokványos akció-krimivel van dolgunk.

Először is, rendkívül jól felépített karaktereket kerget bele az őrületbe a csavaros eszű sorozatíró, aminek köszönhetően egy tényleg meglepő és váratlan fordulatokban gazdag, csikorgós rendőrkanyarok sorozatát vető, kezdetben misiztikusnak, de végül igenis földközeli, reális cselekmény bontakozik ki szemünk előtt. Hétköznapi, mégis tipikus figurák élik hétköznapi életüket, apró-cseprő stiklikkel, kegyes hazugságokkal, képmutatással, ami egy normális életben, sajnos, megszokott, de közben a címszereplő szembesíti őket és közben minket, nézőket is, hogy mennyire fontos dolog az egymásba vetett bizalom, milyen nehéz felépíteni és milyen könnyű lerombolni azt. Saját, a világ “nagy” dolgaihoz képest pitiáner prioritásaink mennyire könnyen visznek bele súlyos, akár nagyon súlyos dolgokba is. Mennyire ingatag és sebezhető, még egy látszólag hibátlan, jól működő társadalomban is, a legkisebb rész, a család. Miközben egy kis mini, némi kapitalizmuskritikával is bíró társadalomrajz bontakozik ki szemeink előtt, néhány bizarr esetben a krimi műfajához elengedhetetlen nyomozás is kezdetét veszi, melynek során a bizarr olykor brutálisba is fordul – de néha felnevethetünk annak a brit humorra jellemzően morbid ábrázolásán.