Ez a lengyel szektás környezetben játszódó minisorozat elsősorban abból a szempontból érdekes, hogy belülről, hívő szemszögből mesél egy valós történetet. A Mennyország nevű vadkeresztény szekta valóban létezett a kilencvenes években, Lengyelországban bizonyos Piotr nevű, karizmatikus gyógyító vezetésével. Egy erdei faházban laktak afféle kommunaként, szó szerint lekurvázva minden akkor létező társadalmi formát, a szocializmust, a kapitalizmust, a Lengyelországban hagyományosan erős katolikus egyházat, kizárólag Piotr anarchisztikus, az őskereszténység tanításaiból leszármaztatott tanai és útmutatásai alapján, önként vállalt szegénységben. Korábban megszerzett anyagi javaikat a hívek előzőleg természetesen felajánlották a közösség (tehát Piotr és hozzá hasonlóan manipulatív felesége) javára. Piotr gyógyító volt, kézrátétellel gyógyított mindenféle fájdalmat, betegséget, amivel elszenvedői hiába mentek orvoshoz. Emellett első látásra valóban megragadó, erős kisugárzással bíró, télvíz idején is mezítláb járó férfi volt Piotr, aki egy pillanat alatt megszüntette a nem túl erős személyiségű, 18 évesen útját hosszasan kereső, ám manipulatív anyja által erősen befolyásolt Sebastian makacs hátfájdalmát, minek köszönhetően a fiú azonnal a szekta követői közé állt. Évekkel később Sebastian Keller regényben írta meg a Mennyország pokoli valóságát – ebből lett ez a Mennyország című sorozat is.

Sebastian öt éven keresztül volt a szekta tagja és végül egy szektákkal és más újfajta vallásos mozgalmakkal foglalkozó katolikus szervezet segítségével tért vissza a “normális” vallásos életformához. Könyve megjelenése után elzárkózott a nyilvánosságtól és korábbi életétől. (Több info a szerzőről itt.) Fontos tehát a sorozattal kapcsolatban leszögezni, hogy Sebastian mindvégig hívő maradt, szektás kisiklását is ebben a keresztény fogalmi “koordinátarendszerben” kell értelmezni: a sorozat alkotói is mindvégig tartózkodnak bármiféle vallás-, vagy kereszténységkritikától. Sőt, inkább katolikus propagandaanyagnak hat a történet… Ettől függetlenül egészen jól, szinte már dühítő érzékletességgel mutatja be Sebastian hiperérzékeny, de alapvetően a keresztény hitelvek szerint élő személyiségét, hogyan őrli fel azt egy övénél sokkal erősebb, lelki terrorral, nyakatekert filozófiai és lelki manipulációval operáló egó, az önző, önmagát mindenhatónak, egyetlen igaz úton járónak képzelő Piotr. Sebastian döntéseiben tökéletesen reprezentálja milyen védtelenek az őszinte, jámbor, saját útjukat kereső fiatalok a számító, nagy erejű, de könnyen érthető, populista magyarázatokkal, látványos bűbájjal magát könnyen elfogadtató és magához vonzó gonosz ellenében. Sajnos, a többségében jellegtelen, középszerű színészi teljesítmények (bár a Piotr-t alakító Tomasz Kot, illetve a Sebastiant megformáló Stanislaw Linowski néhány jelenetben azért “ott van”), a méla ritmusú, sokszor zűrzavarosan szerkesztett cselekmény -a nyomasztó és dühítő tartalom mellett- elég nehézzé teszi a sorozat nézését.