Tag Archives: 8/10

Valamiféle latin all star-gálának tűnhet ez a film, pedig nem az, a szó ‘hakni’ értelmében. A Nobel-díjas José Saramago és eddigi életét Arany Pálmák, Arany Oroszlánok és feszes vigyázzban álló Oscarok közvetlen közelében töltő Fernando Meirelles összedugta a fejét, és … → olvasásának folytatása

1985 május 29-én szembesült először a világ közvéleménye azzal, mire képesek azok a fiúk, akik a focit “az átlagnál sokkal jobban” szeretik. Akik nem látták annak idején a sokkoló képeket, tán azok is hallottak a brüsszeli Heysel stadionban bekövetkezett borzalomról. … → olvasásának folytatása

Gus Van Sant igenis jó rendező, hiszen aki Otthonom, Idaho, az Elefánt és a Good Will Hunting elkészítése mellett nagy részt vállal abban, hogy Tarr Béla életműve viszonylag szűk körben bár, de kultusz legyen Amerikában, az jó rendező, mivel a … → olvasásának folytatása

Lassanként szivárognak be hozzánk a távol-keleti film eleddig igencsak szűk körben híressé-hírhedté vált kultuszai, de szivárognak, és ez jó (ezúton is gratula a Black Mirror Kft-nek ködszurkáló tevékenységért). Ezúttal a Sukiyaki Western Djangot alkotó Takashi Miike, egy korábbi, 1997-ben készült … → olvasásának folytatása

Az intellektuális kultuszrendező Darren Aronofsky egy pankrátor végnapjairól forgatta legújabb filmjét. Nem egy igazi bunyósról, akit valódi, súlyos pofonok zúznak, hanem amolyan műmájer amerikai csihipuhi bohócról. Aronofsky ezzel a tőle nem megszokott témájú filmmel ezúttal a Küzdő Ember freskóját festette … → olvasásának folytatása

A filmes szakma egy másik tragikus halálhír okán potyogtatta könnyeit, amikor egy Párizs környéki kórházban egy banális tüdőgyulladás következtében elhunyt Guillaume Depardieu. Ez a film élete utolsó filmje, bizonyos értelemben élete filmje is. Alma, fa Guillaume Depardieu Gerard Depardieu fiának … → olvasásának folytatása

Néha azért kiderül… Jön Amerikából ezerrel ez a szórakoztatóiparnak nevezett izé, és már kezdünk mi is teljesen belefeledkezni; volt-e, avagy nem jóléti rendszerváltás, meg mifene. A tévéink egyre nagyobbak, az autóink is egyre nagyobbak, egyre többet költünk ruhákra, kozmetikai szerekre. … → olvasásának folytatása

Kedvelt vígjátéki alapszituáció, amikor a főhős akaratán kívül egy általa ismeretlen világba csöppen. Az idegen emberek, az érthetetlen nyelv, a különös szokások gegek kimeríthetetlen tárházát képezik a vígjátékírók számára, hiszen hála a világméretű turizmusnak, a leendő közönség soraiban szinte mindenki … → olvasásának folytatása

A 2006-os év bűvész- vagy mágustematikájú filmdömpingjének áttekintését egyszer és mindenkorra lezárva, s egyben virtuális (opcionális) sör/somlói galuska jutalomban részesítve javaslataikért nyuszisz és Senderos kollégákat, utoljára Woody Allen Fülesét néztük meg. Hogy ne legyen elhanyagolható a zűrzavar, nem elég, hogy … → olvasásának folytatása

Néhány poszttal elébb tárgyaltam az Edward Nortonos Mágus-filmet, mire nyuszisz kódnevű kedves kommentelőm felhívta a figyelmemet egy másik bűvészes filmre, amit én annak idején valószínűleg egy elegáns mozdulattal figyelmen kívül hagytam. A két film ugyanabban az évben készült, első pillantásra … → olvasásának folytatása