Tim Burton és Timur Bekmambetov csupán nevüket (ízlésüket, stílusukat) és pénzüket (befolyásukat, kapcsolatrendszerüket) adták a 9 című filmhez, minden egyéb másért Shane Acker tegyük felelőssé, vagy éppen dicsérjük, ha úgy tetszik.
Ettől függetlenül, a 9 lehetne akár egy Tim Burton-film is, hiszen megvan benne minden, ami Burtonnél: alapvetően romantikus, sőt szentimentális, de mégis sötét, nyomasztó hangvétel, groteszk világkép; vagy Bekmambetov-filmként is nézhető, hiszen világvége-hangulat is van, méghozzá a köbön.
A cselekmény viszont nincs túlcizellálva: egy kis Terminátoros világvége, a gépek és az emberek világának harca, a már ismert végeredménnyel, az utolsó ember, a mindennek oka-tudós a lelkét ilyen kis fura babzsák-félszerzetekbe transzportálja át, lesz belőlük 9; a legkisebb szerzet, mintegy Frodóként (vagy ha akarom, Zé-ként, hangyamódra) megküzd a nagy vörös szemű Szauronnalfőgépszörnnyel, pammparamm, pammparamm.
Tehát a sztori afféle tipikus világmegmentős-túlélőbajnokság, ergo semmi különös, de a film hangulata, az bizony magával ragadó!
Fantasztikusan simán mozognak a karakterek, a tereptárgyaknak szinte tapintható a textúrája, a romok, a roncsok tökéletesen életszerűek, súlyuk, tömegük van – az egész tényleg művészi igénnyel van megrajzolva és animálva.
A film szereplői, 1,2,3,4,5,6,7,8,9 mindannyian nagyon édesek, azokkal a kis okuláréjukkal, meg a kis zsákvászon testükkel, a nagy vörös szemű gépszörny pedig tényleg ijesztő, bár már láttam valahol.
Az alig valamivel több mint egy órás vetítési idő, szeretném azt hinni, hogy ma már egy animációs filmnél is kevés – persze, erre a sztorira ennyi is elég.
A filmet így hangulata, illetve technológiai erényei miatt érdemes megnézni, azzal a feloldhatatlannak tűnő ellentmondással együtt, hogy egy high-tech számítógépes grafikai technológiával megvalósított film szól éppen arról, hogy ha nem vigyázunk, az általunk kifejlesztett high-tech gépek fognak legyőzni minket.
Asanisimasa így semmiképpen nem tud 9 pontot adni a 9-re, bármennyire szeretne, legfeljebb a fordítottját: 6/10.
Csalódás volt, nem fogott meg, nem volt hangulata. 3 pont
Most néztem meg, ez tényleg gyenge volt… Pedig éreztem a szándékot, az igyekezetet… De nem jött össze. Nem kedveltem meg a karaktereket a film alatt.
Igen, 6/10-et azért megért az egyediségéért.
Visszajelzés: 17.Titanic Filmfesztivál, 2010. – 7.nap, szerda « asanisimasa