A harcos (The Fighter, 2010)

Valójában, tényleg ennyire egyszerű a recept: fej, test, fej, test és KO. Megütöd a fejét, erre felkapja a kezét, szabaddá, védtelenné válik a teste. Ekkor odasózol, vesetájra. Nem okoz brutális sérülést, csak iszonyúan fáj, le is húzza egyből a könyökeit. Ekkor megint behúzol neki egyet fejre, halántékra egy csapottat, vagy felütést állcsúcsra. Ha ettől nem fekszik, a következőtől biztosan. Ha netalán mégis állva maradna, megint vesetájék – ebből aztán csak a robotok kelnek fel, azok viszont nem bunyóznak. Szóval, a recept biztos, már csak az a kérdés, az ellenfél mit szól mindehhez…

Darren Aronofsky készült erre a bunyós filmre, ami jól is tromfolt volna a tavalyi Pankrátorra, ő azonban inkább hanyatt fordított a küzdősportok bajolin-, izzadság- és lábszagú öltözőinek, és inkább könnyedebb, légiesebb vizekre evezett: a Hattyúk tavára. Azonban A harcoson is rajta tartotta a szemét, mint executive producer, a rendezést viszont átengedte David O. Russellnek. Nem tudni, ez a csere mennyiben változtatta meg az eredeti koncepciót, mindenesetre A harcos éppolyan élet közeli, realista, sőt naturalista mozi lett, mint a Pankrátor. Sőt, ha lehet azt mondani, még olyanabb. Maga a film sztorija tényszerűleg adott, valós történet. Mickey Ward valóban él, és valóban ezt a filmen ábrázolt nehéz utat járta be a világbajnoki övig, éppúgy, mint féltestvére, a drogproblémával küzdő Dicky Eklund, aki annak idején valóban meccselt a híres Sugar Ray-el és valóban padlóra is küldte az addig kiüthetetlen legendát. Ebből a szempontból tehát egy viszonylag egyszerű életrajzi film ez, egy valódi és valós karriertörténet. Amiben viszont kiemelkedik az átlagból, az az ökölvívó (fél)testvérpár családi körülményeinek, szűkebb milliőjének, valamint a csúcson csillogó-villogó profibox kopott, filléres, de elképesztő küzdelmekkel teli alsóbb régióinak mikrorealista, részletekbe menő ábrázolása. Ez A harcosban, a megszokott hollywoodi modorhoz képest kifejezetten belemenős, szociografikus igényű társadalomrajzzal egészül ki. Kíméletlen társadalmi igazságok, jellegzetes szituációk, élethelyzetek és tipikus figurák jelennek meg pontosan és hitelesen a filmben, az egészen kiváló színészi teljesítményeknek köszönhetően. Christian Bale a drogos Dickyként egészen elképesztő teljesítményt nyújt: egy izgő-mozgó, inas, csont-bőr ideggörcs, akit rögtön szétvet a belső feszültség és a crack. Ráadásul még abszolút hitelesen is mutat a vásznon, mint bunyós, Mark Wahlberggel együtt, aki Mickeyt alakítja. Gondolom, csak képzett ökölvívók fognak szakmai hibákat találni mozgásukban, azonban az valamit elmond a két színész alakításáról, hogy az egyik kifejezetten profiboksszal foglalkozó szakmai oldal úgy beszél e filmről, mint “zseniális bokszfilm”. Ők pedig nyilván tudják… Nekünk nézőknek az illúzió gyakorlatilag tökéletes. A hitelességet tovább fokozza, hogy például rákerestem, vajon ki játssza a két srác mindig a háttérben lévő, de villanó tekintetével a gyakori problémás helyzetekben mindig jelen lévő edzőjét, Mickey O’Keefe-t. Nos, maga Mickey O’Keefe. Nyilván jobban, mint bármelyik színész. Az igazi csapás viszont az anya brutális karaktere, agresszívabb, mint tíz anyatigris és jobban konspirál, mint a teljes CIA. Melissa Leo Oscar-jelölése éppolyan jogos, mint Bale-é, vagy az ezekhez képest csupán egyszerűen drámai alakítást nyújtó Amy Adamsé, aki Charlene-t, Mickey barátnőjének szerepét játssza a filmben. Mellettük arctalan massza, mégis hátborzongató és veszélyes az Eklund-Ward család eladósorban lévő leánygyermekeinek hadserege. Hátborzongató, ahogyan ülnek naphosszat a kanapén, mint a verebek, tévét bámulva és cigizve, sörözve, utálva az egész világot. Fröcsögnek a gyűlölettől – őket sem teszik ki Amerika kedvenceinek faliújságjára, csakúgy, mint a kizárólag aljas túlkapásokban ábrázolt rendőrséget.

Szóval, fej, test, fej, test és KO. Ez a receptje ennek a filmnek is. Kap a fej (az agy), realista társadalomkritikát, aztán kap a test (a szív) is, küzdelmet, pici romantikát. Majd megint fej, adjunk neki drogproblémát, igazságkeresést a szereplők szövevényes kapcsolati hálójában, majd megint test, megint küzdelem, harc és a megérdemelt győzelem. A közönség pedig a padlón. Feltéve, ha kedveli a bokszot, a kendőzetlen igazságot, a kitartó, “sohanemadomfel” küzdelmet megmutató drámát, s ha sportolt valaha. Jó film, sportfilm, igaz film. A legjobb a 2011-es Oscar-balhé főmezőnyében, még akkor is, ha esetleg más nyeri. Kíméletlen társadalomrajza miatt amúgy is csodálkoznék, ha A harcos lenne a Legjobb Film. Pedig az idén tényleg ez az… Asanisimasa: 9/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

16 hozzászólás a(z) A harcos (The Fighter, 2010) bejegyzéshez

  1. _DelMare_ szerint:

    nagyon jó a fej/test párhuzam a film értékeivel, grat! amúgy én egy hajszálnyival még mindig a hattyú pártján állok, de vitán felüli a Fighter és Bale egészen parádés volt.

  2. efes szerint:

    @_DelMare_: kösz:) én meg, ha választani kell a balett vagy mondjuk, egy paquiao-mosley meccs között, egészen biztosan a bunyót nézem XD

  3. Rorschach szerint:

    Hatalmas film volt, Mark Wahlberg, de főleg Christian Bale nagyot alakított benne.

  4. nikodémus szerint:

    Én nem éreztem kiemelkedőnek, igaz, néhány hollywoodi klisé kifordítása (a család támogató helyett itt visszahúzó erő) + a szociografikus igény tetszett. A Pankrátort filmként mégis jobbnak tartom, noha Bale ebben a filmben simán ellopja a show-t.

  5. efes szerint:

    @nikodémus: Jó volt a Pankátor is, csak a kettő között nekem azért jön be jobban A harcos, mert a sport dráma-jellege is jobban domborul, a szociózás mellett, mint a valahol zsigerileg showműsor pankrációnál. Persze, a showbusinessben is lehet elég dráma, lásd: pl All That Jazz (egyik kedvenc filmem).

  6. ChrisDry szerint:

    Christian Bale miatt érdemes csak megnézni, mivel tudósító vagyok mág mai napig is a profibox témában így ez egy egész jó kis alakítás volt Marky Marktól (bár volt 6 éves boksz múltja, amatőr), így nem volt olyan nehéz a szorítós jeleneteket jól eljátszani. Bale meg remek, gépész nívójú, ő maga elviszi a filmet szinte. A történetben vannak sánikálások, persze ki lettek hagyva azok a jelenetek, mikor romáverték Wardot, de amúgy jó film. 10/6-ot megér, a sok amcsi ömlengés és a hatásvadász dolgok miatt többet nem érdemel nálam. A pankrátor megint más tészta, az sem jobb ennél, csak ott M.R. újra nagyot alakít, de ott Aranovskitól többet vártam…

  7. bog.art szerint:

    jó kis film volt ez – erősen szorongtam, hogy nagyon hálivudi lesz, de kellemesen csalódtam. mindig örülök, amikor az operatőrök mellőzik a statikus kamerabeállításokat – az, hogy hordozható kamerával belemásznak a színészek képébe, sokkal életszerűbbé és hitelesebbé tesz minden jelenetet. nem leszek népszerű, de engem legkevésbé bale alakítása fogott meg, bár baromira tisztelem azokat a színészeket, akik fizikálisan is hozzáidomulnak a karakterükhöz. nekem akkor borsózott a hátam, amikor anyatigris és barátnőtigris volt a vásznon, valami elképesztően természetesen mozogtak ezek a nőstények a szerepükben. és disznóság, hogy mark walhberg-et sokan lefikázzák bale-hez képest, nyilván a báty karaktere sokkal látványosabb alakításra adott lehetőséget, de csak emiatt nem volt ő rosszabb bale-nél szerintem. azért nálam most egyértelműen a női osztag vitte el a pálmát (a hihetetlen külsejű nővérbrigáddal egyetemben) 🙂 én személy szerint valamivel több bunyót és edzést elbírtam volna, szépségesek azok a mozdulatok, amit az ökölvívásban láthatunk, bármeddig el tudnék bennük gyönyörködni. a crying fist-et (többek között) ezért is szerettem sokkal jobban (meg hát az ottani két főszereplő színész alakítása simán felér a fighter két sztárjáéval, ahogy pedig ott a kamera mozog a meccs alatt, az egészen parádés). a pankrátor azért nekem mégiscsak sokkal nagyobb élmény volt, de hát rourke alakítását nehéz lenne bármikor is überelni…de jó kis film volt ez azért….

  8. efes szerint:

    @bog.art: Milyen volt a női szakasz, mi? :))) extrasúlyos. Nekem egy bunyósfilm nem lehet elég hallivúdi, én még a Rockyt is bírom, persze, csak az 1-2-őt és az utolsót. 🙂

  9. _DelMare_ szerint:

    @bog.art: én nem szeretek senkit sztárolni, főleg akkor amikor az menő is egyben (ergo CB szerintem is baromi jó), de Bale-t és Rourke-t alapjáraton felesleges egymás fölé-alá helyezni. mindkettő zseniális volt.

  10. bog.art szerint:

    @_DelMare_: hát nem is azt mondtam, hogy szar volt :-))) – én amúgy nagyon csípem bale-t (bár a fighter alatt többször figyelmeztetnem kellett magam, hogy nem daniel day-lewis-t látom a képernyőn), és megint csak mély tiszteletemet fejezem ki iránta, amiért fizikálisan is beleteszi magát a szerepbe – mondjuk, ezért fizetik őket, csak ezt a nyugati színjátszásban hajlamosak figyelmen kívül hagyni, így, amikor valamelyik színész megtanul mondjuk, karaterúgásokat vagy ledob-felszed 20 kilót, akkor óriási ováció követi. és itt most bale előtt a főhajtás nem a 20 kiló mínuszért történik, hanem mert egy-két mozdulatával, elhajlásával simán elhitette velem, hogy ex-bunyós. ami a játékát illeti, mint máskor is, kiváló, csak azt mondom, hogy egy túlmozgásos, extrovertált, drogos karakter ábrázolásáshoz jóval több eszköz áll egy színész rendelkezésére (szem kidülleszt, rágóizmok teljes sebességre kapcsolva, térd enyhén rogyaszt stb), mint egy töprengő, intorvertált, kvázi átlagos figura megjelenítéséhez. na, olyankor kell egy mindent elsöprő karizma, amivel a székhez ragaszt a színész, mert olyankor rendező bácsi a körmére koppint, ha próbál látványos eszközökkel élni! és hát én sírtam mickey bácsi alakításán, nem a karakteren és nem is a történeten, hanem a gigászi tehetségén, hogy viszonylag korlátozott fizikális eszköztárral ennyire hiteles volt… (bale legjobb pillanata az utolsó volt, szvsz, amikor önkéntelenül elsírta magát a testvére mellett – na, ezt úgy megcsinálni, hogy egy incifincit se legyen mű, hát ehhez kellett gépész bácsi…) de akkor is! díjesőt a nőstényfalkának!!!

  11. _DelMare_ szerint:

    oké a csajokban igazad. (mosolyog)

  12. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  13. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  14. Visszajelzés: Amerikai botrány (American Hustle, 2013) | asanisimasa

  15. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  16. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.