Becstelen Brigantyk (Inglourious Basterds, 2009) (Újranézve!)

Jó sokáig halogattam az új Tarantino-mozi tesztelését, aminek megvan az az előnye, miszerint nem kell mérföldes posztban feltalálni a spanyolviaszkot/megmondani az überelhetetlen tutiságot a rendezőről és a filmről, így most lelazulva, minden szakmai jellegű kényszeres rángástól mentesen élvezhettem végig a Becstelen Brigantyk kalandjait a nácik országában. Úgy vagyok én ezzel, mint Pelikán gátőr a nyilasokkal, szeretem elnézegetni, ha a nácik vannak a szopóágon, olyankor kiderül az ég, melegen mosolyog a napocska, zöldellnek a mezők és pillangó száll be a szobába körülnézni. Még akkor is, ha történetesen a valóságban nem így van, zörögnek a mínuszok, és töltik a Molotov-koktélokatosztják a parlamenti helyeket a gonoszok. A késői találkozásnak viszont van hátránya is, például az, hogy bármennyire kerültem, belefutottam spoilerekbe, illetve értő és értetlen véleményekbe, így kicsit olyan ez a laza egymásra mosolygásunk Quentin Tarantinóval, mint egy randevú a nyugdíjas otthonban. Jóleső, békés érzés, de nem kapunk infarktust a túlzott izgalomtól, tudjuk jól, milyen fordulatok jönnek, s mi végre ez az egész, minden megvan már többször a vincseszteren.

Ettől függetlenül tök jó film ez, szórakoztató és még olykor meglepő is. Tarantino a kommersz film főpapja, aki ez alkalommal a warploitation (ha van ilyen egyáltalán, mondjuk azt: erős kifejezésekkel és explicit látványelemekkel operáló, elsősorban második világháborús kalandfilm) műfajának szenteli a misét. Kalandfilm, full fikció, balgaság rajta bármiféle részletekbe menő történelmi hitelt számon kérni, ha esetleg ez mégsem lenne egyértelmű, tessenek csak belegondolni a fináléba, kik vesztek ott oda a filmben…

Tarantino még mindig zseniálisan szerkeszt jeleneteket, e filmben is van néhány zseniális szekvencia, pl. rögtön a nyitó, vagy a ‘Zsidó Medve’-jelenet. A Bridget von Hammersmack-féle pincés jelenete pedig akár színpadon is megállná a helyét, olyan sűrű, szuszpenzes és olyat robban a végén. Ilyeneket séróból, sorozatban ma, a globális filmben csak Tarantino tud. A hosszasan locsogó, hajtűkanyarokban témát váltó, hátulról szemközt találó párbeszédeket pedig már gyakorlatilag is tarantinói dialógnak hívja mindenki, aki filmekkel foglalkozik bármily szinten.

Parádés a színészválasztás (de a vezetésük is!), egyetlen sztár van, Brad Pitt, (na jó, Til Schweiger is, csak ő német) aki önmaga paródiájaként a helyén van. Persze, Christoph Waltzot emlegeti mindenki, joggal, hiszen látványos, amit művel a hiperintelligens, náci zsidóvadász szerepében, de mellette a legkisebb szerepben is remekel mindenki.

Fogalmam sincs, a nagyközönségnek mit mond Georg Wilhelm Pabst, vagy Leni Riefenstahl neve, akikre folyamatosan hivatkoznak a film szereplői, a film – jó kis poszt-posztmodern effektusként – telistele van film történeti utalásokkal, sőt idézetekkel, egy művelt filmbuzinak így akár ezek feltalálásai is megadják a kellő szórakozást, talán nem véletlenül, hiszen Tarantino maga is egy felkent filmbuzi.

A Becstelen Brigantyk témájához mérten egy kifejezetten könnyed, szórakoztató kalandfilm (jellemző módon, ugyanúgy tapsolták meg Berlinben és a tel avivi bemutatón is), mely azonban hosszasan felvezetett, speciálisan tarantinós poénjaival, valamint filmtörténeti utalásaival elsősorban a műveltebb közönség érdeklődésére számíthat (feltéve, ha azok levetkezik a finnyás sznobizmus páncélját). Nem éri el a Ponyvaregény színvonalát -ritkán ugrik az ember 20 métert magasba…-, de a szétfolyó Kill Billnél lényegesen összeszedettebb mozi ez, ami azért adhat okot reménykedésre a továbbiakat illetően. Asanisimasa-index: 8/10. (2010.01.14)

Újranézve nagyjából áll minden, mint picit több mint egy évvel ezelőtt gondoltam, kivéve, hogy másodjára, amikor a poénok már régen eldurrantak, a megérdemelt díjak leestek és a hype is elült, annyira nem állt már össze nekem ez az egész. Sőt! Most úgy tűnik, Tarantino igencsak összecsapta ezt a filmet. Volt három-négy konkrét jelenet-ötlete a második világháborús-topikhoz (az első jelenet, Dreyfussék meggyilkolása, a “Medve zsidó” megjelenése, a pincekocsma asztal alatti mexikói standoffja, Landa és Shoshanna süti-jelenete, esetleg még az égő vásznú mozi), de a többit bizony hozzáblöffölte a maestro. Ezek a jelenetek úgy lógnak ki a filmből, vagy inkább a film többi jelenete úgy van ezekhez a zseniálisan megfeszített jelenetekhez hozzáragasztva, mintha Tarantino ezeket már odaadta volna a villanyszerelőnek, hogy tixózd már össze ezeket lécci-lécci, mert ezeket már úgy unom. Kifejezetten zavart néha, főleg a film végkifejletében a zeneválasztás. Értem én, hogy grindhouse, meg elidegenítés, de szerintem tévedés. Elsőre még nyilván átlendített ezeken a kíváncsiság, és Tarantino tagadhatatlan zsenialitása, de most másodjára erősen döcögősen néztem csak végig. Szóval, nem vagyok annyira lelkes, egyáltalán nem olyan akárhányszor megnézhetős darab, mint pl. a Ponyvaregény, vagy az annál gyengébb, de ennél sokkal jobb Jackie Brown. Asanisimasa: 6/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

42 hozzászólás a(z) Becstelen Brigantyk (Inglourious Basterds, 2009) (Újranézve!) bejegyzéshez

  1. neccharisnyás útonálló szerint:

    Frász kerülget, hogy kétféle reakcióm van Tarantino-filmekre: vagy ezerszer újranézem, vagy egyszer látom és azt kívánom, bár kitörölhetném még az emlékét is. Na, a Brigantik az első kategória. Agyafúrt történet, kitalált jelenetek és vágás, fekete humor, na és Brad Pitt akcentusa…. azóta is áldom az eget, h feliratosra ültem be.

  2. efes szerint:

    @neccharisnyás útonálló: Állítólag a német változatban mindent leszinkronizáltak németre…:)))

  3. Zsoca87 szerint:

    Tarantino-nak meg kellett volna tiltania a szinkronizálást, ahogy Kubrick tette. Nem is szabadna megengedni a szinkronizálást…

  4. koimbra szerint:

    Nem szeretem Tarantino filmjeit, egyedül a Kill Billt kedveltem. Ezúttal nem untam halálra magam a szövegeken.

  5. Panther_V szerint:

    Végignéztem mert voltak jó színészek benne. Nem Brad Pittre gondolok. Számomra iszonyúan erôltetett volt a történet, borzalmasvolt Pitt, ahogy túljátssza a nemtudommit. Tarantinót utálom. Idegesítô fasz. A Ponyvaregény ettôl függetlenül kurvajó.

  6. neccharisnyás útonálló szerint:

    @efes: Azzal a csodálatos német technikával, amivel úgy hazavágták a Dr. House-t, hogy még magyarul is szívesebben nézem?????! Pazar!

    Ja, mondjuk Kubricknál megnéztem volna, hogyan szinkronizálnak mondjuk egy…. Clockwork Orange-ot. XD Arról nem beszélve, hogy általában rendre lejjebb tolják az eredeti hangsávon a kakaót, hogy rájátszhassák a szinkront. Stanley pedig tudatosan beépítette a filmbe a látványt és a zenét is. “Ragyogás” kezdő képsorai – 10 perc után már én is a kanyonban éreztem magam, a meredező sziklafalak között (pedig átlagos otthoni TVn néztem)

  7. efes szerint:

    @neccharisnyás útonálló: A Clockwork Orange russlish akcentje nem is tudom, hogy ütött-e úgy angolszász nyelvi környezetben, mint itt, ahol azért ’89 előtt mindenki legalább 4 évig tanult oroszt. Persze, az alapmű is zseniális, de tudom ajánlani mellette az összes hozzáférhető Burgesst, amelyek magyar fordításai is elég jók.

    Szvsz a House jó Kulkául.

  8. neccharisnyás útonálló szerint:

    Na, nem akarok sznobnak tűnni. Szakmából kifolyólag tekintem elvárásnak MAGAMMAL szemben, hogy angol nyelvű kulturális termékeket törekedjek eredetiben magamévá tenni – francnak volt akkor évekig az a nyúzás. Mindenki más pedig azt és úgy élvez, ahogy tehetsége, adottságai, kedve elősegítik.

    Amúgy azt nem értem, h magyarban mind Szakácsi, mind Kulka frankón vissza tudja adni az eredeti karakter elvont humorát. Germánoknál meg monoton hangsúllyal végigmegy a mondat, és csak újra átgondolva esik le, hogy itt bezony poén volt. Laurie-ba meg szimplán szerelmes vagyok. Ezekbe a brit színészekbe piszkosul beleverték a mesterséget.

  9. Rorschach szerint:

    Jó film volt. A kritika is ütős, tök egyet lehet vele érteni, 8/10.

  10. Rorschach szerint:

    Újabban “divat” lett Tarantino fikázása, nem értem. Tarantino zseni. a Halálbiztos az szar, igen. De a többi filmje zseniális.
    A Kill Bill második része meg örök kedvenc. Amikor a lezüllött, kidobó Butch-ot kiosztja a kis sudribunkó kisfőnöke. Amikor elmeséli Billnek, hogy eladta a kardját. A félszemű nővérke. Bill eszmefuttatása szupermenről. Meg a többi… Nagyon, nagyon jó film.

  11. nyuszisz szerint:

    Christoph Waltz tetszett nekem is ebben a filmben.
    Pitt kissé furcsa volt 🙂

  12. ChrisDry szerint:

    Christoph Waltz alakítása volt csak kiemelkedően jó. Amúgy unalmas már a tarantinós-kill-billes zenei hatásvadászat, a történet meg pláne: lerágott csont… néha vontatott néha felpörög a film, a chaptereit is már megszokottak, már várjuk mikor jön, amolyan túl tarantinósan kiszámítható, de semmi új egyedi ötlet/szín nincs benne. Sokat vártam keveset kaptam. 4/10

  13. Dr. No szerint:

    Csak jelezném, hogy Wilhelm Pabst-tól a Die Büchse der Pandora (Pandora’s Box), meg a Tagebuch einen Verlorenen (Diary of a Lost Girl) teljes egészében megnézhető a youtube-on. Zárójelbe írtam a youtube-os címeket. Külön öröm, hogy mindkettő főszerepét a bájos Louise Brooks játssza. Szintén megtekinthető a youtube-on teljes egészében Leni Riefenstahltól Az akarat diadala (Triumph des Willens), amit a nürnbergi pártnapokon forgatott. Ebben a gyermekszerető Dolfi bácsi két óra alatt sk. megmenti a Német Hazát. (“Führerem! Ötvenezer dolgozó sorakozott fel Ön előtt a Munkafronttól, hogy most itt rögtön kiássa a világ legnagyobb latrináját” stb.) Mindhármat érdemes “hozzánézni” a Brigantykhoz, talán-talán – de ezt félve írom le – még egy kicsit jobbak is nála.

  14. efes szerint:

    @Dr. No: Ne félj. Pabst és Riefenstahl valóban zsenik voltak, meg Rüttmann, meg Murnau meg Fritz Lang is. Azonkívül, pl. a mozis csajszi éppen Henri_Georges Clouzot nevét rakta ki éppen a mozi homlokzatára, akinek Ördöngösök című filmje számomra az egyik első igazán komoly filmélmény volt. Thriller, de tán még jobb, mint Hitchcok Psychója.

  15. efes szerint:

    @efes: ..tehát a Clouzot nevét rakta ki, amikor a náci megszólította.

  16. Dr. No szerint:

    @efes: Én a Tintin Karanténó-rajongóktól félek.

  17. kaamir szerint:

    Nem rossz a film, elvan rajta az ember, de a megtekintés után fél órával nyomtalanul törlődik is a memóriából. Pár jelenet talán megmarad, de azokat is már láttuk korábban QT-től, vagy mástól.
    De azért az mégis gyanús, h a nagy Tarantinonak ennyi bűvésztrükköt kell bevetnie, hogy érdekes tudjon lenni: eleve II. Vh, ráadásul átírva, Guy Ritchie-s karakterbemutatások, öncélú erőszakjelenetek (Zsidó Medve említett jelenete), legalább 10 karakterrel több, mint szükséges, stb.
    Szóval erősen izzadságú az egész, de legalább szórakoztató.

  18. efes szerint:

    @kaamir: Mondjuk, gájricsi mindent Tarantinótól tanult…
    Én az izzadságszagot nem éreztem, de az tény, hogy nem mérhető a Pulp Fictionhoz. Azonban közben minden jelenetben éreztem, hogy nem valami szokványos cuccot látok, tehát ez mindenképpen plusz. Túl nagy volt előtte a felhajtás, amitől viszont hánytam, és féltem is sokáig éppen ezért megnézni. Ezt mondjuk nem is bánom.

  19. Oidipus Prime szerint:

    Zseniális film, kissé néhol furcsa volt, a főszereplő nő sem egy Uma, (ami nem baj csak az a rákészülős, zenés jelenet ehhez a hölgyhöz annyira nem passzolt nekem.)de a film szórakoztató, morbid és végig lekötött mind2szer. A Killbill meg nekem legalábbis, nem ült le vagy folyt szét sehol, rendben van az. A Death Proof meg csaj film. A barátnőm imádja, kedvence a pulpfiction után. Én a színes egyéniségekkel ellátott Kutyaszorítóban-t kedvelem legjobban, talán mert az volt az első film amit láttam Tarantino-tól és nem is tudtam ki ő akkor még, csak ment a képdobozban. Ezt az embert valóban szokás fikázni, Wostry Ferenc mondta anno egy kommentben azt hiszem a Geek blogon, hogy ő látta a filmeket amikből összelopkodta az egész életművét Mr.T. Értem én, hogy azok jobb filmek, sőt valószínű mert Tarantino azért főleg amerikai piacra dolgozik, de én pl nem láttam őket, és rengetegen nem látták. Mert nem ismertek, nem tudom miért de egy átlag ember mondjuk nem néz 70es, 80as évek beli japán,hongkongi stb filmeket. Tarantino pedig ügyesen, (érzésem szerint tisztelettel) emelte át a jeleneteket a filmjeibe. Én szeretem, jó filmek. Maradandó mind. Sry az OFFÉRT efes :l csak gondoltam kifejtem a véleményem.

  20. efes szerint:

    @Oidipus Prime: Nem vagyok benne biztos, hogy Wostrynak igaza van ebben. Többek között az ő hatására is, megszereztem és megnéztem jó néhányat a jelzett Tarantino-előzmények közül, és egyáltalán nem tartom azokat olyan nagy durranásnak. A jobbak rendelkeznek bizonyos markáns és egyedi vonásokkal, de WF és még pár vájtszemű csak saját maga szakértelmét bizonygatja ezeknek a jórészt méltán elfeledett műveknek emlegetésével. Ezzel nincs is baj, pl. Tarantino mélyebb megértéséhez kell is ez, azonban egy átlagnézőnek mindez már tereh.

    Azzal sincs baj, hogy Tarantino lopkod. Amúgy meg ezt sohasem tagadta. De elegánsabb úgy fogalmazni, hogy átemel, idéz, parafrazeál, stb. A művészetben a lopás az, ha egy ismert művet (itt már bukik az egész fenti) szórol szóra lemásolunk, és azt saját nevünk alatt adjuk el. Tarantino sohasem másol “szóról szóra”, mindamellett mindig saját kontextusába is helyezi a “szajrét”. Ha lopás lopás lenne a művészetben, akkor pl. nem létezne klasszikus zene, hiszen Händel legalább annyi dallamot lopott, mint amennyit tőle loptak. Vagy Pachelbel-JS Bach… stb.

  21. Oidipus Prime szerint:

    @efes: Hát igen valahogy én is hasonlóképp érzek. Egy filozófus mondta régen, hogy a világon 5 történet van és azokat mesélik csak a köntösük más. hogy ki mondta arról fogalmam sincs mert én is már csak az idézet idézetét ismerem, de az alapgondolata valóban igaz. Az emberi elme abból tud táplálkozni amit ismer és ez bizony véges, ellentétben az agy kapacitásával, de egy háborús filmet például el lehet mesélni pár féle képpen; mind2 oldal szemszöge, a benne élő civilek oldaláról, dokumentarista jelleggel, stb., de a lényege úgyis az marad hogy bemutatja a háborút és a hatásait az emberekre. Az egyik kedvenc példám amit minden fórumon megemlítenek ha Tarantino lopása / nemlopása felmerül az a Gyűrűk Ura. Abban remélem egyetértünk, hogy ha nem is a világmindenség legjobb könyve, akkor is gyönyörűen, aprólékosan megírt lebilincselő mese, ami az egész fantasy műfajt meghatározza a mai napig olyan mértékben, hogy nincsen oly mű ami ne tartalmazna belőle, hozzá köthető részeket. Mégis vannak nagyon jó fantasy-k amik átemeltek belőle. A Gyűrűk ura maga is merészen írja át az északi és germán mitológia teremtményeit, eredetmondákat. Szóval könnyű megvádolni valakit lopással aki energiát fektetve bele sok gyengébb film jó jeleneteit beledobja egy kondérba és kiönt elénk egy Pulp Fiction-t, de utána csinálni… az necces (:

  22. efes szerint:

    @Oidipus Prime: Igen, ezt az öt jó történet-sztorit én is ismerem. Egyrészt a Bibliával kapcsolatban, miszerint a Bibliában minden jó sztorit elsütöttek, másrészt Shakespeare-rel, hogy ő már megírt mindent, ami utána van, az csak az ő által leírt (és sokszor ugyanúgy lopott) történetek variációi. ha belegondolsz, hogy a Rómeó és Júlia sztori hány féle variációban létezik: az én kedvencem a palesztin Rómeó és zsidó Júlia. Egyszer láttam egy izraeli filmhéten. Amellett, hogyan a pontos shakespeare-i történet zajlik, csak nem Veronában (vagy Verona Beachen:), hanem valahol Gázában, így rengeteg aktuális plusz mondanivalóval is felruházódik…

  23. Oidipus Prime szerint:

    @efes: Huhh ehhez még nem volt szerencsém csak a DiCapriós romeo+julia-hoz meg persze az eredetihez, de volt anno egy tündéres, koboldos családi fantasy amiben a részeges koboldok egészen bejöttek. 😀 De valóban, egy tiltott szerelmet nem nagyon lehet másféleképp bemutatni, a szerepek elcserélődhetnek, a helyszín is lehet más, a történet mondanivalója ugyan az marad.

  24. nyílméregbéka szerint:

    Lehet, hogy meg leszek lincselve, de akkor is leíorm: Nekem a Brigantyk jobban tetszett, mint a Ponyvaregény.
    Igazán szégyellem, de így van.
    A Ponyvát is imádom és kívülről tudom, de néha lefáraszt. A Brigantykat elejérőtl végéig élvezem.
    A szinkronizálás viszont bűn volt, főleg hogy csak az angol szövegt, tehát úgy az 1/4ét szinkronizálták. Azt is szarul. Akkor meg minek?

  25. efes szerint:

    @nyílméregbéka: Nincs lincs, mindenkinek megvan a maga baja:) Ahhoz mit szólsz, hogy állítólag a németek az egészet leszinkronizálták, németre…:D Na az a gáz, szerintem. 😀

  26. ChrisDry szerint:

    Másodjára sem lett nálam jobb, Tarantino ide vagy oda, a Christoph Waltz nélkül nem ért volna sokat, szerintem tűlértékelt, csak mert Tarantino, holott tök ugyanaz a sémája és már kicsit meguntam, de persze ez csak az én véleményem, nincs időm egy közepes filmet újranézni, mikor vagy 400 film vár még rám…

  27. Aquarius szerint:

    Nekem összességében nem tetszett. Volt pár nagyon erős kulcsjelenet (pl. az elején a francia fickó + náci genya zsidó menekültekkel a háttérben, meg a mexikói patthelyzetre kifutó kocsmajelenet), meg egyébként is élvezhető volt az egész, de ezzel az idióta véggel, valahogy lóg nekem a levegőben. Így az erős jelenetek is elvesztik a jelentőségüket.

    Az volt vele a bajom, hogy poénos filmnek túl erős és komoly jelenetek voltak venne, komoly filmnek meg túl idióta és poénos jelenetek voltak benne, főleg a vége ugye.

    A Kill Bill az tetszett, de abban semmit nem lehetett komolyan venni.

  28. Aquarius szerint:

    “az én kedvencem a palesztin Rómeó és zsidó Júlia. Egyszer láttam egy izraeli filmhéten. Amellett, hogyan a pontos shakespeare-i történet zajlik, csak nem Veronában (vagy Verona Beachen:), hanem valahol Gázában, így rengeteg aktuális plusz mondanivalóval is felruházódik…”

    Az ellenség nyelve című filmről van szó?

  29. efes szerint:

    @Aquarius: AAz igen! Szerintem együtt láttuk akkor..:) Igen, Az ellenség nyelve lesz az: port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=1&i_film_id=96547

  30. Aquarius szerint:

    Port.hu kommentek itt is szépek 🙂

  31. efes szerint:

    @Aquarius: na éppen az ilyenek miatt nem kommentezek a portnál, már évek óta.

  32. Chaoyang szerint:

    @efes: David O. Selznick nevét is megemlítették amikor Churchill és Archie Hicox hadnagy találkozott. Egyébként nekem Waltz alakítása miatt tetszett egyedül, a legtöbb jelenet giccses és banális volt. Mint például ahogy KÉT katona símán kivégzi (lassításban) Hitlert és a legfőbb vezérkart. Köhög a bolha 🙂 Meg Sergio Leonet is lehet másolni, csak másodkézből már nem izgalmas újra látni azt. Láasd zsidó medve (vagy fordítva hehe) kijövetele a barlangból…

  33. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Szerda | asanisimasa

  34. Visszajelzés: Mit nézzünk augusztus 20-án, kedden a tévében? | asanisimasa

  35. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  36. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  37. Visszajelzés: Suite Française (2014) | asanisimasa

  38. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  39. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  40. Visszajelzés: Mit nézzünk a tévében Szilveszterkor? | asanisimasa

  41. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

  42. Visszajelzés: Volt egyszer egy… Hollywood (Once Upon a Time in… Hollywood, 2019) | asanisimasa

Hozzászólás a(z) nyuszisz bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.