Pénzcsináló (Moneyball, 2011)

Engem hidegen hagy a baseball, felelve mintegy virtuálisan a filmben többször feltett kérdésre; egész egyszerűen fogalmam sincs szabályairól. Legalábbis annyira semmiképpen, hogy egy mérkőzést legalább értelmezni tudjak. Annyit jegyeztem meg, hogy van egy olyan ütés, amikor kivágják a labdát a stadionból, ez egy nagy trüváj, kb. mint a fociban a 16-os sarkából félfordulattal, kapásból a hosszú ficakba vágni a bőrt. A nagy baseball-ászok ezt egymás után többször is megcsinálják, ezért aztán baromi sok pénzt keresnek. Viszont van egy jó mondás, ami igen szimpatikussá teszi e sportot: “A baseball 90%-ban észsport, a másik fele azonban komoly fizikai erőt kíván…”

A Pénzcsináló című film főszereplője, a Brad Pitt alakította Billy Beane hajdan tehetséges játékos volt, akinek azonban a döntő pillanatban mindig megremegett a keze. Játékos-pályafutása után az Oakland Athletics játékos-menedzsere, kvázi csapatfőnöke lett, és az amerikai baseball történetének egyik legnagyobb győzelmi sorozatát érte el egy fiatal közgazdásszal kialakított forradalmi szisztémájának köszönhetően.

A film élvezetéhez tényleg nem szükséges baseball-rajongónak, vagy -szakértőnek lenni, elég csak annyit tudni, hogy a játék élvezete mellett igen komoly sport a játékosok, a csapatok és a meccsek különböző statisztikáinak böngészése is. Billy Beane a Yale-en végzett statisztikus-közgazdász geek-haverjával, Peter Branddel éppen erre a számmisztikára gyúrt rá, rájőve, hogy a hagyományos rendszerben a nagynevű és horribilis árú játékosok kevésbé érik meg a pénzüket nettó sportteljesítményben, mint a relatíve noname, így lényegesen kevesebbet érő, ám ettől még tehetséges játékosok. A csapat konzervatív tanácsadóinak legnagyobb megrökönyödésére eladta az A’s összes sztárjátékosát és helyükre névtelen senkiket szerződtetett. Persze, a film hollywoodi, a sport pedig ízig-vérig amerikai, így sejthetjük a végkifejletet… és minden ennek megfelelően alakul, csak éppen nem teljesen úgy, ahogy várnánk. De hogyan lehet egy ilyen bajolin- és izzadtságszagú öltözőfilmből izgalmas, feszültséggel teli filmet készíteni? Lehet-e egyáltalán? E film a példa rá, hogy igen.

Ha azt a sztorit mondjuk, olyan kvalitású forgatókönyvíró írja, mint Aaron Sorkin (Michael Lewis könyvéből, Steven Zaillian és Stan Chervin segítségével), aki már -egyebek mellett- olyan hasonlóan dögunalmas témából, mint a Fehér Ház hivatalnokainak hétköznapjai (Elnök emberei) is képes izgalmas, vicces és szórakoztató, sok évadot megélt tévésorozatot kreálni. Ez a baseball-menedzseres film sem lett tehát rossz, főleg nem abban a tekintetben, hogy szinte teljesen figyelmen kívül hagyja magát a baseballt, mint sportot, és az általa tálcán kínált dramaturgiai ziccereket. A Philip Seymour Hoffmant Oscar-hoz segítő Truman Capote-életrajzzal határozottan debütáló Bennett Miller (Hoffman itt is jelen van a végtelen szerénységgel elővezetett edző figurájában) végig sikeresen koncentrál Beane szellemi szabadságharcára, avagy jó értelemben vett unortodox szisztémájának sikerre vitelére. Brad Pitt komoly segítséget nyújt ehhez, hiszen egy pillanatig sem a Brangelina nevű celeb-intézmény egyik fele jut róla eszünkbe, hanem az a karakter, akit játszik. Ez, ebben a szituációban ó-r-i-á-s-i színészi teljesítmény. Nagy találmány mellé Jonah Hill (Peter Brand), akinél kevés geekebb geek jelent meg filmvásznon eddig – párosuk működik, a küzdelmük maga mellé állít, a film hat. Kétségünk sincs afelől, hogy az unortodoxoknak van igaza, persze, egy baseball menedzser lényegesen kevesebb kárt tud okozni, ha téved, mint pl. egy unortodox pénzügyminiszter… Ráadásul, Beane még szimpatikus is. Arról nem vagyok viszont meggyőzve, hogy Beane magánéletét feltétlenül ennyire bele kellett vinni a filmbe, valamint a mellékalakok kaphattak volna -mondjuk ehelyett- kicsit nagyobb teret. Asanisimasa: 7/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

11 hozzászólás a(z) Pénzcsináló (Moneyball, 2011) bejegyzéshez

  1. Kata szerint:

    Nekem kicsit vegyesek az érzelmeim a filmmel kapcsolatban (már ha ez érdekel valakit egyáltalán). Nem volt rossz, valóban nem egy kifejezetten sportfilm. A színészek nagyon jók, de valahogy a film nem hagyott mély nyomokat. Egyszer meg lehetett nézni, érdekes volt, de valahogy nem igazán történt semmi. Nem akcióra gondolok, csak egy kicsit olyan semmilyen lett. (nekem a Baseball bikák a kedvencem e tárgyban, igaz, az nagyon más jellegű film).

  2. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  3. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Péntek | asanisimasa

  4. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  5. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  6. Visszajelzés: Foxcatcher (2014) | asanisimasa

  7. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  8. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

  9. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat, Szenteste | asanisimasa

  10. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  11. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.