Hachiko története (ハチ公物語, Hachikō monogatari, 1987)

Szóval, meg kell a szívnek szakadni. Hachiko története nagyjából ugyanazt nyújtja, mint gyerekkorunk talán első kötelező olvasmánya, Móra Kincskereső kisködmöne, amit rettenetesen utáltam annak idején, éppen szinte felfoghatatlan, mérhetetlen szomorúsága miatt. Bicebóca figurája a mai napig eszembe jut, és még mindig nagyon szomorú leszek utána sokáig. Pedig.

Hachiko az Akita prefektúrabeli Ódate melletti farmon született 1923. november 10-én és a prefektúra nevét is viselő fajtából való, bájos pofájú, hátul viccesen felfelé, előre pöndörödő farkú és szemleszín bundájú kutyus. Születése után nem sokkal egy kislány akarta magának, azonban az érdeklődés gyorsan alábbhagyott, s ezután a kutya a kislány nagyapjának, a híres agronómusnak lett állandó társa, aki hűségével Japán-szerte ismert lett egy újságcikknek köszönhetően. Ueno professzort, a gazdát mindennap kikísérte az állomásra, majd este kiment elé. Szabad idejükben együtt játszottak, ettek és aludtak, szinte a professzor családja sínylette meg. Egy nap aztán a professzor munkahelyén agyvérzésben elhunyt, Hachiko azonban továbbra is mindennap kiment elé az állomásra, így vált a kutyahűség élő szobrává és igazi japán legendává. Gazdája halála után még Hachi 10 évig kijárt az állomásra, minden áldott nap, ugyanabban az időpontban, míg őt is elérte a kérlelhetetlen halál. A filmnek itt van vége, a valóság azonban még ennél is tud cifrábbat: a valódi Hachiko tetemét halála után kitömték, és a tokiói természettudományi múzeumban állították ki, alakjának pedig szobrot emeltek a gazdájáról, Ueho professzorról elnevezett parkban.

A film, Seijirô Kôyama alkotása, méltó, bár markánsan a japán ízlésvilágot tükröző alkotás. Mintha egy megelevenedett képregényt látnánk, kétdimenziós figurák mozognak egy naiv bájjal elmesélt, kristálytiszta, sallangmentes és légiesen könnyed mesében. Mintha a híres hangszer, a kotó egyetlen húrján, a szív frekvenciáján játszaná el valaki a hűség csodaszép, de végtelenül szomorú dalát. Persze, hogy készült Hachikó történetéből nyugati remake is, Lasse Hallström által – az igazi viszont ez. Asanisimasa: 9/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Hachiko története (ハチ公物語, Hachikō monogatari, 1987) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Hétfő (Pünkösd) | asanisimasa

  2. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Péntek, Mindenszentek | asanisimasa

  3. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.