Monte Wildhorn csodálatos nyara (The Magic of Belle Isle, 2012)

Tipikusan olyan film a tipikus hollywoodi kisiparos Rob Reiner (akinek azért olyan eléggé sikeres filmeket köszönhetünk, mint a Bakancslista, stb.) legújabb filmje, a Monte Wildhorn csodálatos nyara, amelyikben klisé halmozódik klisére, mégsem fáj, mégsem unalmas és még néhány könnycsepp is elhagyja az érzelmesebb nézők szeme sarkát. Idős(ödő), mogorva, sértődött, megkeseredett, piás (stb.) író a címszereplő, Morgan Freeman remeklésében (de lehetne Jack Nicholson, Robert De Niro is és még néhányan), aki már nem ír, csak piál. Nehéz sorsa volt, de hajdan sikereket is aratott. Egy csendes szigeten vesz ki egy kis házat, amellyel néhány fura szomszédot, valamint egy kutyát (kötelező hollywoodi kellék a sikerhez) örököl. Intenzív piálásba kezd, de a kívánatos szomszédasszony három lánya közül az egyik (majd hamarosan a másik is – aranyos gyerkőcök szintén kötelező hollywoodi sikerkellékek) ráakaszkodik, és gyorsan leveszi a mogorva öreget a lábáról. Van még szellemi fogyatékos srác a szomszédban, akivel az iménti lány (Finnegan – Emma Fuhrmann) korrekt módon barátkozik. Maga Monte Wildhorn is fogyatékos, bár agya még ép, s bár mindent meg is tesz ez ellen, kerekesszékbe van kényszerítve, aminek oka a film sztorijának fontos részét képezi. Szóval, kerekesszékes mogorva ember, aki híres író, bájos kiscsaj 1., bájos kiscsaj 2. (Flora – Nicolette Pierini), kutya, vicces fogyatékos srác, hangulatos tó(tenger?)parti pecó. Mi kell még? Ja, a szerelmi szál, de hát arra itt van a bájos kiscsaj 1-2., Flora és Finnegan kívánatos MILF anyukája, Charlotte (Virginia Madsen).

Egy igazi hollywoodi profi kezében ez royal flush. Reiner nem is lacafacázik sokat, behúzza a ziccert. Paradigmát természetesen nem vált Monte Wildhorn csodás nyarával, viszont egy helyenként szomorkás, de alapvetően életigenlő, írás-, tehát kreativitás- és olvasáspárti bő másfél órára bőven megteszi ez a film. Morgan jó színész, természetesen lubickol a kerekesszékben, valamint a zsörtölődő, életunt, piás író szerepében, aki számára még egyszer megszépül a világ, megtalálja az élet értelmét (és még a piáról is leszokik…) – ennél nem feltétlenül biztos, hogy több kell az ilyen lelketlen, cinikus időkben, melyeket élünk mostanában. Nem biztos, hogy feltétlenül a mozi a megfelelő terep e filmnek, de majd a tévében nagyon jó lesz néhány fáradt estén, meglátjátok. “Nagy” művészetet Hollywoodban amúgy se nagyon keressünk, formabontó kísérleteket, új utakat szintén ne. Ez a film viszont pont az, ami szerethető benne: lélek, néha már picit szentimentalizmusba csúszó érzelmek, pici kaland, pozitív életszemlélet és pozitív energiák. Azzal a néhány, kissé bénán elvarrt szállal (legnagyobb lány viszonya Montéval, szigeti kirándulás-doboz, stb.) ezúttal ne nagyon törődjünk… Asanisimasa: 7/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

7 hozzászólás a(z) Monte Wildhorn csodálatos nyara (The Magic of Belle Isle, 2012) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Szerelem a végzetem (And So It Goes…, 2014) | asanisimasa

  2. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  3. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

  4. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  5. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  6. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  7. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.