Majdnem a tavalyi év legjobb romantikus komédiája lett (nálam) a Napos oldal, ha nincs az a végkifejlete, ami. Félreértés ne essék, azzal sincs különösebb baj, azon kívül, hogy közhelyes, a happy ending pedig amúgy is kötelező műfaji kellék. Szerintem azonban úgy fityeg a film végén ez a (pici spoiler) táncverseny+satöbbi, mint bicikliző majmon a bohócsipka. Vicces is, szórakoztató is, de talán egy kicsit eltereli a figyelmünket az addig vezető útról, amely folyamán viszont David O. Russell író-rendező kifejezetten markáns hangzatokat pendít meg.

A nagy ötlet az volt, hogy a filmbeli kötelező szerelmespár komoly indulatkezelési problémákkal küzd, annyira, hogy a fiúnak (Bradley Cooper) ez a házasságába és némi kényszergyógykezelésbe került. A lány (Jennifer Lawrence) sem marad el sokban mellette csattogásban és pampogásban, bár más okból, mint a fiú. Bipoláris zavarok, mint fő cselekményszervező tényező egy alapvetően érzelmek parttalan áradására építő műfajban… A film bő kétharmadában Russell (tisztességesen játszó színészei segédletével) ki is használja az ebben rejlő lehetőségeket, vicces fordulatok, klisékerülő megoldások során jutunk el az elkerülhetetlen végkifejletig. Néhányszor sikerült hangosan felnevetnem nekem is, pedig egyedül néztem a filmet…

Talán látszik ennyiből is, hogy a film nem a romkom műfaj könnyebb végénél ragadja meg a témát, sőt, nem átall még egy pici tanulságot is belecsempészni: van két pohár, az egyik félig tele, a másik félig üres, én vagyok a hülye, ha körülöttem mindenki normális, vagy pedig én vagyok egyedül rendben ebben az őrült világban… Ilyen, és ezekből fakadó dilemmákon táncol keresztül a filmbéli szerelmespár, mígnem őket is eléri jól megérdemelt végzetük. Nyilván nem elég a pszichológiai Phd-hez, de az átlagon azért jóval túlnő ez a film azzal, hogy egyáltalán felvet problémákat is. Mindazonáltal túlzásnak érzem a film 8 Oscar-jelölését, melyből Jennifer Lawrence is legfeljebb meglepetésszerűen laza csípőmozgásával tudott megszerezni egyet. Viszont piros pont a Led Zeppelinért… Asanisimasa: 6/10