Szerelem, örökség, portugál (La cage dorée, 2013)

Kicsit közhelyes! – vélekedik a film egyik jelenetében az egyik szereplő pasija. Természetesen, nincs szó holmi brechti kiszólásról, nem a Szerelem, örökség, portugál című filmről van szó ezúttal, bár erre az kissé mégis önreflexívnek tűnő felkiáltásra nyilván sokan rábólintanak, hiszen úgy tűnik, Szerelem, örökség, portugál 3valóban egy kissé közhelyes filmet nézünk. Szegény ember gazdagságra vágyik – közhely. A gazdag ember lenézi és kihasználja a szegényebbet – közhely. Az igaz szerelem nem ismer társadalmi rétegeket – közhely. Az úrhatnám polgár meséje – közhely, ha nem ismerjük például Moliére műveit, akkor is. Mégis azt mondom, ha közhelyesnek, unalmasnak találjuk a portugál Ruben Alves komédiáját, amely gyakorlatilag ezekből a közhelyekből építkezik fel, akkor a hiba valószínűleg a mi készülékünkben van: túl sokat néztünk üres, bombasztikus, szemkápráztató hülyeségeket és/vagy egyáltalán nem érdekelnek a hétköznapi problémák, nem érdekelnek az emberek, a maguk fájdalmas kicsinyességében.

A film címének magyarítása tulajdonképpen ügyes sűrítménye a film sztorijának, hiszen ezekről a dolgokról lesz szó benne. Maria és José 30 éve éle egy párizsi társasház földszintjén. Maria a ház ezerkezű, pótolhatatlan gondnoka, José pedig egy építőipari cég szintén pótolhatatlan művezetője. Becsületes, szolid életet élnek, a párizsi franciák felsőbbrendű gőgjének elismerő biccentései közepette. Egy nap levelet hoz a postás, óriási örökség hull az ölükbe, otthon Portugáliában. Portói borokat forgalmazó cég, sok hektár szőlő, föld, villa – ehhez viszont fel kell adniuk megbecsült párizsi Szerelem, örökség, portugál 1életüket. Gyermekeik már szinte teljesen franciákká váltak, ráadásul lányuk José főnökének fiával bonyolódik szerelembe. Maria és José dilemmája, hogy hogyan szakítsák szét azokat a kötelékeket, melyek őket, magukat is inkább kötik már Párizshoz, mint a portugál gyökereikhez, miközben azok hasonló erővel vonzzák őket haza.

Nos, fordítsuk csal le ezt a szituációt számunkra érthetőbbre, átélhetőbbre. Manapság, mikor milliónyi magyar menekül nyugatra a jobb élet és megbecsülés reményében, egyáltalán nem lesz ez nehéz. Képzeljük el e filmbéli szituációt Máriával és Jánossal, akik már évtizedek óta, megbecsült francia, német, angol, svéd polgárokként élnek Párizsban (Münchenben, Londonban, Malmöben, stb.), még talán beszélnek magyarul, de csak vasárnaponként, illetve társaságban, az otthoni kapcsolataik már szinte teljesen megszakadtak. magyarságtudatuk néhány könyvben, néhány fakuló fényképen és egy szekrény mélyére eldugott, gondosan összehajtott piros-fehér-zöld zászlóban nyilvánul meg, plusz a karácsonyi töltött káposztában, amire lágy, édes tejszínes masszát csurgatnak, mert odakint nem ismerik a tejfölt. A gyerekek már inkább letagadják származásukat, minthogy dicsekednének vele, s ekkor levelet hoz a postás, hogy váratlanul ők az egyedüli örökösei egy rózsadombi villának, 100 hektár szőlőnek Villányban egy fél megyényi szántónak a Nagykunságban. Nos, EZ a szituáció, éljük bele magunkat.

Alves e filmben Szerelem, örökség, portugál 2megmutatja nekünk, hogyan lehet mélyen megélni nemzeti hovatartozásunkat, örömmel és egy fikarcnyi hamis pátosz, zászlólengetés és melldöngetés nélkül, hogyan lehet focibuzinak lenni szívből, bokából, mosolyogva és nem erőből, arrogánsan, pökhendi módon, hogyan lehet kezelni barátsággal tőlünk eltérő szokásokat, vallást, kultúrát gyakorló, más nyelvet beszélő szomszédainkat, megmutatja, hogyan érdemes (és hogyan lehetséges) élni boldog életet. Természetesen, minden didaktikus példabeszéd nélkül teszi ezt. Nem szánt mélyre, de hiszen a film műfaja mégis vígjáték, azonban amiről mesél, azok nagyon fontos dolgok. Nem mar, nem savaz, mint Moliére, azonban mégis ugyanarról mesél: emberi bumfordiságról, gyengeségekről, erőről, az élet szeretetéről és szerelemről. Zseniális az a magyarra lefordíthatatlan nyelvi játék, ami az egész filmen végighúzódik, és szinte maradéktalanul kihasználja a francia és portugál nyelv hangzása, hanglejtése közti különbségeket, illetve hasonlóságokat. Kellemes, szórakoztató és szerethető film ez, többek között a nyolcvanas-kilencvenes évek hollywoodi akciófilmjeinek tipikus dél-amerikai drogcsászárait alakító Joaquím de Almeida (José) főszereplésével. Asanisimasa: 7/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

13 hozzászólás a(z) Szerelem, örökség, portugál (La cage dorée, 2013) bejegyzéshez

  1. Papagorasz Takisz szerint:

    Már régóta meg akartam írni, miért szeretem olvasni efes kritikáit. Nem csak a szókimondása miatt, nem csak a munkabírása miatt. Hanem leginkább aktualizálásai miatt. Így kezdi a fenti filmkritika egyik bekezdését:
    “Nos, fordítsuk csak le ezt a szituációt számunkra érthetőbbre, átélhetőbbre. Manapság, mikor …”
    Erről a hajlamról beszélek. Az emberről, az életünkről szól a filmek kapcsán. Köszönjük!

  2. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  3. Aquarius szerint:

    Ezek a háromszavas magyar filmcímek, plíz 🙂 (hogy egy mémmel éljek)
    Mekkora erőltetett dolgok már.

    • efes szerint:

      Igen, ez engem is bosszant (sőt, általában az eredeti cím tejes megváltoztatása is). Rákérdeztem amúgy egy illetékesnél ennek okára, a válasz természetesen ‘a marketing’ volt. Az az álláspont, hogy a magyar cím jó, ha összecseng korábbi nagy sikerrel, vagy utal egy ilyenre – még akár úgy is, hogy valójában égadta világon semmi köze nincs ahhoz. Máskor meg nem érzik elég ütősnek az eredeti címet és ezért teszik hangzatosabbá – ami szintén ritkán szokott sikerülni.

    • efes szerint:

      Atya, Fiú, Szentlélek. 🙂

  4. Aquarius szerint:

    De működik a marketing?

    Adott a “How I met your mother” című sorozat egyik főszereplője, aki a sorozattól függetlenül rendezett egy filmet, aminek a főszerepét is ő játssza (nekem tetszett). A film címe: “Liberal Arts”.
    A magyar cím: “Így jártam én”.

    WTF?! (Persze értem én, korábbi … stb., de annyira szar)

  5. Aquarius szerint:

    How I met your mother – Így jártam anyátokkal (csak annak, aki nem tudná) 🙂

    • efes szerint:

      A számok, korrekt és inkorrekt címmagyarítástól függetlenül, azt mutatják, hogy egyre kevesebben néznek moziban filmeket. Ez persze, nem jelenti azt, hogy kevesebb filmet néznének az emberek, csak azt, hogy a hd-tévék, hd-projektorok ma már izmos konkurenciát állítanak akár az imaxnak is, sőt, szvsz le is nyomják már. Megmondom őszintén, én is szívesebben nézek otthon filmeket tévén keresztül, mint moziban, gyomorforgató popkornszagban, drágán. Ez a tendencia viszont azt is jelenti, hogy a forgalmazók egyre jobban pánikolnak egy-egy bemutatótól, és én be is tudom ennek a béna címmagyarítások nagy részét.

  6. Aquarius szerint:

    Bevallom, a véleményemben semmilyen szerepet nem játszottak a kiadók.

  7. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

  8. Visszajelzés: Derül égből apu (Demain tout commence, 2016) | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.