A nagy füzet (Le Grand Cahier, 2013)

Nem tudom, de annyira vicces, hogy Ágota Kristóf, a jobbára francia nyelven író, Svájcban letelepedett magyar származású, világhírű írónő neve mennyire egybehangzik egy angol nyelven író, angol származású, de szintén eléggé ismert és olykor szintén Svájcban lakó írónő nevével. Külföldön keverik is őket rendesen… Pedig Ágota Kristóf – ő a fiatalabb kettejük közül – nem használt A nagy füzet - Gyémánt László és Andrásálnevet, saját, szüleitől örökölt nevén írta műveit, melyeket nyilván nem érdemtelenül tart a közismerten finnyás francia irodalomkritika a XX. század egyik legfontosabb irodalmi életművének; s melyek sok fényévnyi távolban vannak a Guttenberg-galaxisban Agatha Christie earl grey tea-illatú, gyömbérkeksz ízű krimitörténeteitől. A nagy füzet Kristóf első franca nyelven megjelent (napló)regénye, egyben egyik legnagyobb sikere: eddig több mint 40 nyelvre fordították le. Világsiker, mondjuk ki nyugodtan, pedig témáját tekintve komorabb, megrázóbb művet elég nehezen találni a könyvespolcokon. Talán Kertész Imre Nobel-díjat érő Sorstalanságával lehetne párhuzamba állítani, hiszen A nagy füzet iker-testvérpárja igen hasonló lelki utat jár be, mint Köves Gyuri. Kristóf ikrei ugyan nem zsidók, így a deportálás életveszélye őket nem fenyegette, ahogyan azonban a háború, elsősorban a hátországra gyakorolt hatását megélték, ahogyan feldolgozták és ahogyan túlélték, az az olykor pimasz, máskor sértődött, ijedt vagy akár vakmerő gyermeki látásmód, az nagyon hasonló.

A nagy füzet, Szász János hosszas, nehéz munkával, nehéz körülmények között elkészült adaptációja is lehet világsiker, melynek oka, hogy az irodalmi alapanyag A nagy füzetmár kikövezte az ahhoz vezető utat, ismert mű a nyugati közönség körében is; és a filmváltozat is igen korrekt, minden szempontból vállalható munka (lényegesen jobb film, mint Koltai Sorstalansága – és ezzel be is fejezném a két film összehasonlítását). Szász filmje formai értelemben tökéletesen konvencionális mozi, tulajdonképpen betű-híven követi Kristóf szövegét. Igen jól sikerült helyszínválasztásnak, az illő, stílusos és kronologikus kelléktárnak (a nem T-34-es ruszki tank is ügyesen lett fényképezve, így nem tűnik fel, hogy sokkal modernebb típus játszik a filmben, mint amit a felszabadítók használtak…) és a szerencsés (bár a forgatáson dolgozó stábtagok részére igen nehezen elviselhető) időjárási körülményeknek köszönhetően hitelesen tűnik fel a vásznon a múlt század negyvenes éveinek vidéki, nyugati határszél-menti Magyarországa. A nyilván megélt események foltszerű, mozaikjellegű narratív struktúrája által kijelölt cselekmény még a második világháború ismert kimenetelét illetően, a háborús drámák kliséit is figyelembe véve, használva és olykor ki is használva olykor mélyen megdöbbentő, helyenként pedig kifejezetten tabudöntő fordulatokon át, szép drámai ívet húzva halad a katartikus végkifejletig, amilyet még nem láttunk filmvásznon. Új elem Szásznál, s egyben igen érzékletesen tolmácsolják Kristóf sajátos nyelvezetét, világlátását a fiúk füzetének lapjaira firkált rajzainak, növény- és rovarlenyomatainak animációi (Szöllősi Géza remek munkái). Szász lényegesen erősebben tartja kézben a gyeplőt, s nem veszik el annyira az amúgy igen hatásos, igen erős atmoszférát teremtő részletekben, mint például korábbi filmjében, az Ópiumban – A nagy füzet így sokkal kompaktabb, sokkal erősebb és sokkal hatásosabb alkotás, és nem csupán a kollektív tudattalanba sokkal mélyebbre merítő története, témája miatt.

A filmet színészi értelemben természetesen Molnár Piroska súlyos alakítása viszi el a hátán. Lenyűgöző az a művészi alázat, ahogyan a magyar színjátszás egyik nagyasszonya belebújik ennek az emberi lét legszélén fortyogó, undorító és gusztustalan, rosszindulatú banyának az alakjába, és ahogyan előbányássza belőle a végére a szeretet -még ha csak korlátozott mértékben- adni is tudó, a szeretetre azonban feltétlenül méltó nagymamit (akinek tanyájára a történet szerint az ikerpárt költözteti anyjuk, hogy ott vészeljék át a háborút). A premieren hangos legalább olyan hangos ováció köszöntötte az ikerpárt játszó, szintén ikerpár Gyémánt Lászlót és Andrást, mint Molnár Piroskát, akik kistotálokban, totálokbaA nagy füzet - Molnár Piroskan ügyesek voltak, a közelikben azonban néha nagyon elbizonytalanodtak, továbbá nem tudtak olyan mohón enni, ahogyan egy több napja éhező kiskamasz zabálna, s nem tudtak úgy rohanni, ahogyan az ember az életéért rohan. Ezek nem nagy hibák, de több próbával (tudom, több pénz), több foglalkozással lehetett volna javítani rajtuk. Szász színész-univerzumának szinte összes szereplője megjelenik a filmben, kisebb-nagyobb jelenésben. Bognár Gyöngyvér, civilben Szász felesége (utolsó filmbeli jeleneténél ezért picit felnevettem, tudom, bunkóság), itt az ikrek anyja, erős, de felelőtlen nő. Derzsi zsidó cipész, pici kis szerep, de nagyon szerettem. Elmondhatatlanul jó volt látni Andorai Pétert, aki ma már igen nehezen mozog betegsége miatt, itt mégis tett néhány hangulati szempontból jelentős lépést, azonban az arca, a szemei, a kisugárzása még mindig rendkívül kifejezőek. Bátor, merész, bevállalós alakítás Tóth Orsié, a nyúlszájú kis tolvajlány, illetve Kiss Diánáé, a plébános kéjvágyó szolgálójaként. Ulrich Thomsen Erich von Stroheimet idézi Renoir Nagy ábrándjából, e filmbéli karaktere is hasonló ahhoz pszichológiai értelemben. Ulrich Matthes, az ikrek apjaként, mintha Szász alteregója lenne, igen expresszív alakítást nyújt, főleg a fináléban. Kovács Lajos, a hajdani Woyceck, tenyeres-talpas nyilas, érdemtelenül, de megérdemelten tűnik el, pofonjainak hála, a süllyesztőben. A film, A nagy füzet viszont marad a moziban és remélhetőleg, szerez még elismeréseket a magyar filmnek szerte a világon. Asanisimasa: 8/10

(A DVD-kiadás képminősége határozottan jobbnak, filmszerűbbnek, egyben sötétebbnek tűnik, és mintha át is lett volna keverve (talán vágva is?) a film, aminek köszönhetően picit jobb lett az összkép is.)

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

12 hozzászólás a(z) A nagy füzet (Le Grand Cahier, 2013) bejegyzéshez

  1. wim szerint:

    Gondolom, sajtóvetítésen láttad. Nagyon szeretném már megnézni, habár bevallom, a regénnyel nem tudtam mit kezdeni, nem tetszett. (Megjegyzem, a Sorstalanság sem.) Erősen Csáth Géza-utánérzésem volt tőle (még ha nem is ez volt vele a fő bajom), talán nem véletlen, hogy éppen Szász vitte filmre (lásd Witman-fiúk). Egy biztos, ilyen pazar szereposztással, különösen Molnár Piroskával az élen a film csak jó lehet, az irodalmi alaptól függetlenül is.

    • efes szerint:

      díszbemutatón láttam 🙂 csütörtöktől tele lesz szórva vele az ország, rengeteg kópiával indul a mozikban.

      ionescohoz és becketthez hasonlítják kristófot inkább, amit én is érzek, bár azoknál jóval nőiesebb (ha szabad ezt mondani). szász amúgy nemcsak a wittman-fiúkat, hanem az elmebeteg nő naplóját is megcsinálta csáthtól…

  2. wim szerint:

    Nekem konkrétan az Anyagyilkosság ugrott be a regényről, azért a Witman-fiúkat említettem. 🙂

  3. Aquarius szerint:

    Hát ez nekem nem igazán tetszett. Molnár Piroska viszont nagyon jó volt!

  4. balaaz szerint:

    Magyarként, a magyar filmek iránt érdeklődőként érdemes látni, de azért én a kritikusabb véleményekkel értek egyet – ez csak lehetett volna nagyon jó. Viszont a papíralapú eredetije most már nagyon érdekel – sokat várok tőle.

    A tankos jelenetben nem az volt a ciki, hogy nem korhű (ezt ki sem szúrtam) – hanem hogy a nagy magyar pusztában elveszett az az egy darab tank azzal a pár katonával. Ennyi lett volna a félelmetes Vörös Hadsereg? Persze tudom: pénz… De, ha az nincs, akkor kicsit több ésszel, furfanggal…

  5. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  6. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  7. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.