Poroló 51. – Sivár vidék (Badlands, 1973)

(Poroló – e cikksorozatban régebbi filmek, filmklasszikusok kerülnek sorra, mintegy “leporolva” őket; kíváncsian nézegetve, vajon “működnek-e még” mai szemmel nézve.)

Terrence Malick az egyik utolsó filmes dinoszaurusz, aki fittyet hány piaci megfontolásokra, észérvekre és vágyakra, járja a saját útját, melynek irányát ő sivár vidék - martin sheenmaga szabja meg. A Sivár vidék első rendezése, mi után a filmvilág több mint harminc éven át értetlenül meredt maga el, ha szóba került Malick neve, hiszen az illető ezalatt az idő alatt mindössze három darab (!) filmet rendezett (Azért ő is öregszik és talán sürgetőnek érzi az idő múlását, hiszen ma ott tartunk, hogy már szinte évente jelentkezik új filmmel…) Az egyöntetű értetlenség természetesen annak szólt, hogy aki elsőre kiperget egy ilyen, kvázi zseniális filmet, attól a közönség várja az újabbat és újabbat – ehelyett azonban a filozófus végzettségű pali inkább szemlélődéssel, elmélkedéssel és kertészkedéssel töltötte idejét.

A Sivár vidék roadmovie, mely azonban a műfaji sablonokon túlnőve, az amerikai popkultúra néhány toposzából fest egyfajta tablót. A film sztorija Charles Starkweather és barátnője, Caril Ann Fugate 1958-as ámokfutásán alapszik, de nyugodtan asszociálhatunk közben az összes Bonnie és Clyde-típusú szerelmes sorozatgyilkosos történetre, mint tipikus huszadik századi amerikai románcra. Két fiatal vad szerelme, ahogyan végigperzseli az azon szörnyülködő, álszent külvilágot a törvényszerűen végzetes beteljesülésig. Az egyedi szál talán annyi, hogy Kit (Martin Sheen) és Holly (Sissy Spacek) nem raboltak közben, legalábbis, azt mindig szigorúan “kölcsönügyletként” könyvelték el. Más kérdés, hogy az eltulajdonított javak sohasem kerültek vissza tulajdonosaikhoz… Egyéni szál továbbá az is, hogy Holly tevőlegesen nem vett részt a bűncselekményekben, kezdetben csupán szerelmes imádattal nézte Kit magától értetődő természetességgel végrehajtott gyilkosságait, később azonban már inkább azon törte a fejét, hogyan tud kiszállni az egyre gyorsabban száguldó őrületből.

A főalak tehát Kit, a nála több évvel fiatalabb, iskoláskorú Holly csupán “médium”. Kit egyszerű, rendes srác, jóképű és kedves. James Dean-forma “ok nélkül lázadó” gyilkos – ezt a filmben kétszer is kimondják, bár Martin Sheen fazonja egy az egyben hozza Dean karakterét, Malick pedig több, látványos és jellemző beállításban is idéz Dean filmjeiből. A tengő-lengő Kit éppen kukás, amikor meglátja az ártatlanul az udvarukon ugrándozó Hollyt. A lánynak is imponál a kedves, bár kissé fura srác, de hát ő sem az a mindenki kedvence, így a két különc fiatal gyorsan egymásra talál. A lány apja azonban mereven ellenzi a kapcsolatot, mire Kit simán lelövi az öreget, és a lányával Délre kívánnak szökni, a szabadság felé. Így kezdődik az ámokfutás Dél-Dakota, Texas és Montana sivár vidékein.

sivár vidék - sissy spacek és martin sheenA sivár vidék Malick ábrázolásában természetesen többletjelentéssel is bír: nemcsak a vidék sivár, melyen száguld a szerelmespár, hanem az érzéketlen külvilág is sivár, amely nem tolerálja a szerelmet (és a szabadságot). Kit reakciója erre ösztönös és vad, után azonban örvénybe kerül és képtelen abbahagyni az öldöklést. A szabadság mámora átváltozik a szabadosság kábulatává, melyet hiába próbál kompenzálni kedvességgel, közvetlen barátságossággal, attól még a gyilkosság gyilkosság marad. Ettől függetlenül Malick szerethető, kedves hősökként mutatja be a szerelmespárt, akik szinte áldozatai egy szomorú kornak, illetve társadalomnak. A hippizmus szeretetforradalmának már vége, a szelíd motorosokat lelőtték, Kowalski is elszáguldott már a semmibe, Kit sem bízhat az öröklétben, lázadó szerelmük is hamar elhamvad, szabad szárnyalásuk értelmetlen halálugrás.

Malick már első filmjében is bemutatja később nagyobb hangsúlyt kapó fő vizuális jegyeit, fontos a táj, mely nem véletlenül jelenik meg a címben is, szélesvásznú, hatalmas tablóképen látjuk a történéseket, mely néha dinamikusan vágnak át a makróvilágba: a végtelen puszta képe olykor egy rügyező faág szuperközelijébe sűrűsödik össze. Bár a narráció még teljesen hagyományos(an hollywoodi), azért a történetet már itt is egyetlen személy -Holly- személyes hangú, néha elrévedő elmeséléséből tudjuk meg. A film hangzó környezete (pl. Orff, Satie) is markáns, egyfajta lebegő, parttalan tájat idéz. Malick ezután már nem rendezett ilyen szórakoztató, helyenként romantikus, máskor pedig kifejezetten groteszk hangulatú filmet.

Kategória: Film, Poroló
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Poroló 51. – Sivár vidék (Badlands, 1973) bejegyzéshez

  1. wim szerint:

    Nagyon szeretem ezt a filmet, örültem a cikknek. 🙂

  2. Visszajelzés: Az univerzum története (Voyage of Time: Life’s Journey, 2016) | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.