Karácsonytájt, amikor ezt a filmet bemutatják, már vége az idei X-faktornak, de már bőven castingolnak a tavaszi Csillag születik-re, és ez csak egyetlen magyar tévécsatorna. Nincs ez máshogyan szerte a világon, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a világ kereskedelmi médiája ma a tehetségkutatókban látja a népszórakoztatás alfáját és omegáját. Tehetségei vannak Amerikának, de az egész világnak, így Izraelnek is. A Csinibabák című pihekönnyű, romantikus, ráadásul zenés vígjáték pont erről szól.

Anélkül, hogy túl mélyen belemennénk abba a parttalannak tetsző vitába, hogy ezek a showműsorok vajon valóban a tehetségek felfedezését, felfuttatását szolgálják, vagy csupán arra jók, hogy valami nagyon színes, nagyon csiricsáré, nagyon hangos töltelékkel rakják tele a reklámok közti szünetet; ez a film elég gyorsan rövidre zár mindent, hiszen pont elég egy ilyen showba való bejutáshoz az, ha egy óvóbácsiként dolgozó, közepes tehetségű transzvesztita tátika összetrombitálja barátnőit, szomszédait, és ennyi már elég is hogy bejussanak az Eurovíziós Dalfesztiválra (amit itt nyilván jogi megfontolásból Universongnak neveznek).

Már látom a hollywoodi remake-t is, ami semmivel nem lesz jobb film, mint ez. Legfeljebb rosszabb, ha sikerül kiirtani belőle azt, ami miatt szerethető mégis ez a filmecske: Eytan Fox író-rendező ugyanis ebből a banálisnál is banálisabb kis sztoricskát valódi emberekkel, igazi, élő karakterekkel tölti meg, akiket mindenki ismer Tel Aviv szabad, a konzervatív beállítódásúaknak pedig már-már szinte elviselhetetlenül szabados légkörében. Ha igazi karakterek vannak egy történetben, akkor a köztük lévő kapcsolatszálak is érdekesek, olyan nézni őket, mint kiülni egy parkba és nézni, mi történik. Persze, mindenki elrajzolt karikatúra, de ha ezzel együtt is igazak? Tűkön ülve és karót nyelve nyilván savanyú minden… Eh, a zene természetesen pocsék, a film is kis littylötty, de legalább ők, ott jól érzik magukat, szeretik egymást, akkor mi miért ne tegyünk ugyanígy? Asanisimasa: 5/10