A könyvtolvaj (The Book Thief, 2013)

Az igen fiatal, még ma is mindössze 38 éves ausztrál Markus Zusack saját szüleinek, a német származású Elisabethnek és az osztrák Helmutnak ajánlja A könyvtolvaj című, eddig több mint 30 nyelvre (magyarra is) lefordított bestsellerét, melyben egy Liesel nevű fiatal lányt követ végig a A könyvtolvaj - Sophie Nélissemásodik világháborún. Korából adódóan csakis a háborút még Németországban átvészelő szülei beszámolóiból lehet képe a fiatal írónak egy világégés viszonylag keveset tárgyalt, de talán a legnagyobb veszteségeket elszenvedő területéről, a háborút viselő nemzetek hátországáról, az emberekről, városokról, gyerekekről. Lieselt, akinek alakjában talán saját édesanyját képzelte el gyermekként, 1939-ben kommunista meggyőződésük miatt menekülő szüleik rejtettek el egy német kisváros Himmel (Mennyország) nevű utcácskájában, egy megbízható házaspár kicsiny házában. Liesel történetét meghökkentő módon, de ha jobban belegondolunk, igenis érthetően maga, a halál angyala meséli el nekünk, akinek egy háborúban igen sok dolga akad – Lieselt például háromszor is meglátogatta az évek folyamán, sokat megtudva így róla, az életéről és a háború ártatlanokra gyakorolt hatásáról.

Az eddig főleg tévéfilmeket (például az igen jeles Downton Abbey egyes epizódjait is) rendező Brian Percival azonos című filmadaptációjában híven követi Zusack regényének narrációját, ügyelve arra, hogy a film is közvetítse a regény sajátos hangulatát. Liesel kalandjaiból értelemszerűen a filmbe nem került bele mind, a film, de mint médium képei sem veszik igénybe annyira képzelőerőnket, mint az írott szöveg olvasása és Percival olvasata sem tesz hozzá semmilyen egyedi ízt, nézőpontot, tehát ez az adaptáció nem több egy kétségtelenül igényesen “megfestett”, szeretettel készített, szép, színes illusztrációnál.

A könyvtolvaj - Emily Watson és Sophie NélisseHa azonban nem olvastuk Zusack regényét, akkor egy picit más a helyzet. Az mindenképpen üdvözlendő, hogy sikerült találni egy új attitűdöt a világháború rendkívül összetett témakörének vizsgálatára, hiszen semmiképpen nem tekinthető unalmas klisének egy német nevelőszülőknél nevelkedő, 9-10 éves német kislány nézőpontja, aki ráadásul kellően vagány, vakmerő, kíváncsi és szeretetreméltó ahhoz, hogy érdekeljen minket, nézőket. Egy ilyen főszereplő ösztönösen, zsigerből kérdez rá olyan dolgokra, melyeken a felnőttek félelemből, megalkuvásból, ilyen-olyan érdekből felülemelkednek, amiket nem vesznek tudomásul, vagy éppen elhallgatnak. Ezek a nyílt tekintetű rákérdezések aztán automatikusan hozzák magukkal a konfliktushelyzeteket is, amit aztán még inkább borzongatóbbá tesz, amikor rájövünk, ki is az tulajdonképpen, aki meséli a történetet…

Ez a film azonban nem igazán jó. Dramaturgiája “lötyög”, de semmiképpen nem tekinthető friss, mai tempónak, amit diktál. Nagyjából a hatvanas évek derekán készítettek ilyen komótos ritmusban filmeket Hollywoodban. Hangvétele is kissé édeskés, fahéj- és szegfűszegillatú, ami A könyvtolvaj - Geoffrey Rush és Sophie Nélissefurcsa ahhoz képest, mennyire komor témát mesél el. Nem sokat javít ezen a mesélő “személyéből” fakadó morbid felhang, de Liesel cserfes, vagány szókimondása sem. Bár színészi tekintetben nincs gond, Sophie Nélisse tökéletes választás a címszerepre, Emily Watson és Geoffrey Rush is tudvalevően remek színészek, engem mindvégig kifejezetten zavart, hogy angolul beszélnek (mivel angol az anyanyelvük és Zusack is angolul írta meg a forgatókönyvet, illetve a regényt). Ez nyilván lényegtelen egy angol anyanyelvű nézőnek, hiszen a cselekményből egyértelműen látszik, hol s mikor játszódik a történet, amit a dialógusokba elrejtett egy-egy német szó, kifejezés még tovább pontosít. Mivel azonban én nem vagyok angol anyanyelvű, ám értek angolul, azonban valamennyit németül is, nem tudtam átsiklani az ékes angolsággal beszélő Hans és Rosa Hubermannon, Liesel Memingeren, Rudy Steineren, SS-tiszteken, a Herr Bürgermeisteren und seine Frauján, és efféléken. És mit szólhat ehhez egy német néző! Itt most jobb lett volna a szinkron, mert akkor fel sem merülhetne ez a nyelvi disszonancia. (Megvan az a vicc, hogy: Péntek, 10 óra 34 perc 56 másodperc. Stirlitz kilép az SS-parancsnokság ajtaján. Da szvidanyja! – szólt oda az ajtónál posztoló katonának. Vajon, hol ronthattam el? Hol tévedhettem? – morfondírozott… / De mondhatnám azt is, hogy Keine Bewegung! – kiáltotta Winnetou.) Szóval, így vagyunk… Azért 18 éven aluliaknak abszolút vetíteném. Asanisimasa: 6/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) A könyvtolvaj (The Book Thief, 2013) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  2. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Október 23., péntek. | asanisimasa

  3. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.