A modell (The Model, 2016)

A dán Mads Mathiesen pont ugyanolyan részletes naturalizmussal bemutatott orális aktussal kezdi második filmjét, mint az elsőt is. A testépítés vs. szerelem bonyolult dialektikáját feltáró Teddy mackó -jellemző módon- evéssel, pontosabban fehérje-, és vitaminbevitellel indít, A modell viszont egy jó hosszú, lágy és nyálas csókkal, amit egy tinédzser pár hajt végre akkurátus buzgalommal. Búcsúznak, ugyanis ahogy a későbbiekben kiderül, a pár lánytagja Párizsba készül, divatmodellnek, miközben a fiú itt marad az álmos, unalmas dán kertvárosban. Marad tehát ezúttal is a test-tematika, azaz a külsődleges szépség vizsgálata az időközben belül lezajló lelki folyamatok függvényében: a történet a továbbiakban Emma (Maria Palm) történetét követi nyomon.

a modellPersze, Emma sem mondható klasszikus szépségnek,ahogy az előző film Teddyje sem. Mindketten megfelelni szeretnének egy, a szépséget sajátosan, a saját érdekeinek, ízlésének megfelelően definiáló csoport/réteg/szubkultúra elvárásainak. Teddy a bodybuildereknek, Emma a Párizs-központú haute couture-cirkusznak. Emma tehát egy magas, filigrán, kismellű, hosszú lábú és hosszú karú lány, nem különösebben szép, bár érdekes arccal. Éppen az a típus, akiket a divatmagazinokban, a különböző divatcégek kifutóin lehet látni, kilónyi smink és az ő vékony, csontos alakjukra szabott ruhakölteményekben (melyek rajtuk kívül az égadta világon senkin nem mutatnak jól). Emma nem különösebben értelmes lány, csupán egy dolgot tud biztosan, hogy modell akar lenni. Végigjárjuk vele a modellszakma rögös útját, a sors-, és pályatársaival megosztott, olcsó, koszos kis szobáktól a menő divatfotósok ágyán keresztül a Vogue címlapjáig. Mathiesen egzakt módon megmutatja az összes buktatót, miközben a legnagyobb közhelyeket (a kihányt ebédeket, az anorexiát, a narkót) nem tartja fontosnak. Emma pályájának buktatói nem ezek lesznek.

a modell - dominic allburn és maria palmerMathiesent ezúttal is elsősorban a lelki, érzelmi folyamatok érdeklik, melyek azonban itt egy egész más ívet húznak, mint az első film esetében láttuk. Emma, talán még számára is meglepetésként, egész könnyen elér a csúcsra, közben azonban a szerelemmel, illetve a szerelem vonzataival nem képes megbirkózni. A divat kőkemény, cinikus világában nincs helye mély érzelmeknek. Mondhatni: Párizs nem hisz a könnyeknek. Emma karrierje egy tragikus fordulat után szertefoszlani látszik, a dán rendező azonban csavar egyet a végén és nem ereszti el összetört hősnőjét.

a modell - maria palmer és ed skreinEszközeit tekintve ez a film egy picit belemenősebb, mint a Teddy mackó volt, ide kevés lesz már a 12-es karika, miközben a közhelyes ziccereket ezúttal is észrevehetően kerüli. Minden másban viszont magán hordozza az első filmnél megismert jellemző jegyeket, engem így Mathiesen stílusa egy modern, mai Ken Loachot idéz. Realista, humanista, pontosan látja és pontosan is láttatja az adott drámai szituáció, élethelyzet ok-okozati tényszerűségeit. Karakterei markáns, pontos jellemvonásokkal megalkotott egyszerű figurák, akiket felesleges vargabetűk nélkül mozgat a számukra teremtett térben. Az általa elmesélt történet így pontos, lényegre törő, életszerű és tanulságos is, miközben egyáltalán nem didaktikus. Jó film ez is. 8/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Neon Démon (The Neon Demon, 2016) | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.