A világítótorony (The Lighthouse, 2019)

Rengeteg ön- és közjelölt filmszakember dobálózik könnyedén a jelzővel, hogy ez giccs, meg az giccs… De mi is a giccs tulajdonképpen? “A giccs a művészetek eszközeit használó, a művészet látszatát keltő, többnyire kereskedelmi természetű és célú alkotás. A giccs egyszerű érzelmi, gondolati sablonokat, kliséket közvetítő termék, a konzumkultúra része, a közhelyesség, sztereotípiák halmozása, túlzások, szinesztézia (hatás többféle érzékre), az elvárásoknak való megfelelés eszközeivel hat. Jellemző rá az eredetiség és különösség hiánya.” Stb. Idézet a Wikipédia vonatkozó szócikkéből. Lehetne még cizellálni, de a lényeg ez. Valamint az, hogy A világítótorony című film egy virtigli giccs.

No, de miért is giccs ez a sokak által egekbe magasztalt, mások által viszont elutasított film? Vegyük sorba. Mert művészetek, jelen esetben komoly, elismert, valódi művészfilmek eszköztárát használja, ráadásul megtévesztő, fortélyos technikai tudással. Úgy is néz ki, mint egy veretes művészfilm, látványvilágában megtévesztésig olyan, mint például Tarr Béla két utolsó alkotása, A londoni férfi, illetve A torinói ló. Hangvételében is sok a hasonlóság, még az erős misztikus felhangok is megcsendülnek a cselekményben – csak éppen más hangsúllyal. Csak éppen míg Tarrnál a kép, a hang és a szöveg (valamint az ebben megjelenő gondolat) koherens egységben van és magasrendű esztétikai minőségként jelenik meg, addig Robert Eggers filmjének míves, grafitszerű, ijesztően sötét és rideg fekete-fehér vizualitása csupán külcsín. Jól néz ki, olyan durván “dark”, ami, például Tarr filmjeihez képest, de mondhatnám Sindó Kaneto csodálatos Kopár szigetét, vagy akár Szőts Emberek a havason című, filmtörténeti értékű darabját is, melyekkel kapcsolatban a hasonlóság ugyanezen a módon jelenik meg; szóval, a belbecs e filmnél csupán egy sekélyes, a reményteli kezdettől gyorsan és kiszámíthatóan a reménytelen zűrzavarba torkolló horror-anekdota. Ritmusában, dramaturgiájában és más jegyekben egyértelműen műfaji filmről van szó, egy horrorról, ami ugyan saját területén igényes – de nem művészet. Már csak azért sem, mert szándékoltan, előre kitervelt módon a néző primer érzékeit célozza, és mint műfaji film, a konzumkultúra része. Tehát giccs.

S bár vannak meglehetősen szórakoztató, ártalmatlan giccsek is, A világítótorony kifejezetten dühítő giccs, mert tehetséges alkotók alkották – csak éppen gonosz szándékkal. Tényleg alkalmas arra, hogy a művészet megtévesztő látszatát keltse, ezáltal mintegy elriassza a tapasztalatlanabb nézőket a valódi értéket képviselő művészfilmektől, bár az avatottabb filmértők azért gyorsan átlátnak a hihetetlenül precízen megkomponált, de valahol mégiscsak cinkes Tarr Béla-paródián. Emlegetnek mély pszichológiai drámát, ami soha nem látott alapossággal tárja fel két önkéntesen összezárt férfi között kialakuló Stockholm-, Helsinki és még ki tudja milyen északi városról elnevezett szindrómát, miközben a napnál is világosabban látszik a baljós, szürkületi félhomályban a elkerülhetetlen végkifejlet nevetséges banalitása. Szó sincs itt pszichológiai mélyen szántásról, csupán néhány önmagában jó jelenetről, valamint az alkotók részéről valami elfojtott Tourette-szindrómáról, hogy szinte irodalmian cizellált módon mondassanak ki az amúgy igen jó színészi teljesítményt nyújtó Robert Pattinsonnal és Willem Dafoe-val válogatott obszcenitásokat. A földhözragadt faszméricskéléstől elemelendőnek a cselekménybe szőtt misztikus-erotikus lázálom-jelenetek csak tovább rontanak az összképen, primitív, közhelyes, tengerésztetoválások strófáit idéző fűzfa-poétikájukkal nem hogy erősítik, de összezavarják, elkenik az amúgy is egyre erőltetettebben pumpált drámaiságot. És főleg, minek? Baromi dühítő, amikor látványosan tehetséges emberek csinálnak szart.

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

5 hozzászólás a(z) A világítótorony (The Lighthouse, 2019) bejegyzéshez

  1. wim szerint:

    Sajnáltam – nekem eleinte nagyon tetszett, bár igazából a külsőségek miatt, de aztán kiakasztott ez a szájbarágós, erőltetett művészkedés. A The Witch-et láttad?

    • efes szerint:

      Nem, azt nem láttam, de olvastam, hogy az volt Eggers nagy dobása. Hát, nem tudom. A horror nem az én műfajom. Ezzel amúgy nem az a bajom, hogy ilyen “arthouse” horrorba megy át, hanem az, hogy nem jó a film. Lett volna egy sima horror, akár még fekete-fehérben is … de akkor minek maszatol? Mert jól néz ki? Tényleg nem értem.

  2. imre szerint:

    a londoni férfi meg a torinói ló bárcsak elérnék alulról a giccsek halmazát. akkor lenne értékelhető felületük. a művészfilm fogalma talán 3x is felmerült. még nem találkoztam a definicojaval, nem is merem használni -smiley-

    • efes szerint:

      A művészfilm műalkotás, tehát nincs definíciója. Vagy ha mégis, akkor éppen ez, hogy nincs definíciója. Lényege az öntörvényűség, a szuverenitás, ahogyan egyetlen pillanatba sűríti a világot, vagy éppen egyetlen fontos pillanatot nagyít fel univerzálissá. Mindegy, ha nem érted, akkor nem érted, de ha látod felismered. Vagy nem, de az nem a műalkotás hibája.

      • imre szerint:

        Mindig zavarban voltam, ha hallottam a szót, mivel tényleg nem definiálható, hisz olyasmit takar, ami nem létezik. Ma lehet valami szokatlan, majd egyre több lesz belőle, holnapután kitalálja valaki rá a film noir hívószót. Ha ennyire személyes és nem megragadható valami, akkor az elismert, valódi és magasrendű jelzők nagyon furik. Azért nem használom, mert a hétköznapokban olyan filmet jelent, amiben jellemzően nem lövöldöznek. Ami pedig zavarja a cselekmény értelmezésével bíbelődőket, mint avatatlan zenehallgatót az üstdob.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.