A valódi főszereplő e történetben a láp, a mocsár, tehát a helyszín, az örök idők óta magában foglalt ködös misztikummal, rejtéllyel és homállyal, a hely, Ahol a folyami rákok énekelnek. Még akkor is, ha amúgy ez tulajdonképpen egy szép, tiszta, nemcsak a helyszín aurája miatt atipikus romantikus történet, egy krimibe ágyazott tárgyalótermi drámába ágyazva, nem teljesen egyértelmű, de mégis igazán megnyugtató megoldással lezárva.

Mennyiben nem tipikus ez a történet? Talán annyiban, hogy az effélék ritkán életrajzok is egyben: Kya (Daisy Edgar-Jones) alakját egészen kis korától kezdve tulajdonképpen az évtizedekkel későbbi végéig követjük benne végig. Tanúi leszünk, hogy lesz a nehéz családi körülmények közé születő kislányból erős, a lápvilág halálos környezetében túlélni megtanult fiatal nő, miközben éppen környezetéből ihletet merítve onnan sikerrel ki is tekintő, releváns művészi/tudományos karriert is épít. Közben megismerszik a szerelemmel is, annak árnyoldalaival együtt. Az utóbbi téríti olyan mellékpályára életét, mely a másik két, bűnnel és bűnhődéssel kapcsolatos mellékszálat is hozzáadja a történethez. Ha úgy nézzük, akár egy igazi nagyregény cselekményéhez is elegendő muníció van Kya sztorijában, persze, Delia Owens nagy sikerű regénye, mely alapján Olivia Newman e filmet készítette (Reese Witherspoon producerkedése alatt), nem nagy regény – csupán egy sikerkönyv, bestseller, színes, dombornyomott kiadásban. Ebből a szempontból talán nem meglepetés, hogy a film cselekményszövése is inkább laza, könnyed, mint drámai. Mondják giccsesnek is, szerintem nem az, csupán könnyed szellő, nem elsöprő hurrikán.

Bár tagadhatatlan, a szerelmi jelenetekben többször eszünkbe juthat a hajdani Kék lagúna színes faliposzter-világa, az összhatás mégis sokkal tisztább és őszintébb. Részben a krimi- és tárgyalótermi dráma cselekményszála miatt, nagyobb részben azonban az elején említett valódi főszereplő hangsúlyos, mindent árnyaló, misztikus, rejtélyes aurája miatt. A film nyugodtan nézhető mívesen fényképezett természetfilmként is, hiszen a lápvilág flórája és faunája különös és különleges hátteret képez a sztorinak, miközben valahol alapvetően szervezi is a cselekményt. Emellett igen erős feminin energiája is van a mozinak, sokkal igazabb, őszintébb, mint a mesterségesen gerjesztett és ennek megfelelően ki is pukkadt #metoo kampány.