Mit nézzünk ma a tévében? – Kedd

Közzétéve 2012. szeptember 11. kedd | Szerző: efes

Óriási klasszikus ma a tévében, egy mindenkinél nagyobb ikonnal a főszerepben: James Dean (a képen) van Haragban a világgal, Nicholas Ray műfajteremtő filmjében (Duna, 21.30). Nem tudom, hogy egy minden különösebb ok nélkül lázadó fiatalember története mint mond a ma konformista, a dolgokat megúszni szándékozó tizen-huszonéveseinek, az idősebbek viszont tán nyerhetnek pár évet e film újranézésével, ha csak a nosztalgiafaktor jótékony hatásaira gondolunk.

Nehezítheti a választást, hogy ma persze nem egy nézhető, sőt, remek film akad horogra. Az utca királyai (film+, 21.00) ezek közül talán még a gyengébb eresztés, de azért ez a film is süt. A történet korrupt Los Angeles-i rendőrök között zajlik, akiket pl. Keanu Reeves, Forest Whitaker és Hugh Laurie, aki tud még Dr.Háznál is nagyobb rohadék lenni. Jó dumák, ötletes akciók egy tökös filmben.

Baromi jó Clint Eastwood Titokzatos folyó című krimije is (Viasat3, 21.20), de ezt bizonyítják például Sean Penn és Tim Robbins Oscar-díjai is, amiket e filmbéli jelenéseikért kaptak. Bővebben itt.

Az afgán származású Khaled Hosseini, gyaníthatóan valóban önéletrajzi ihletésű, nagy sikerű regénye szolgáltatja a Papírsárkányok (FEM3, 22.00) alapját, mely azonban ízig-vérig hollywoodi alkotás, jobbára a szó jó értelmében. E filmről bővebben itt.

Tévé Kategória | Hozzászólás

A mintatanár (Detachment, 2011)

Közzétéve 2012. szeptember 10. hétfő | Szerző: efes

A minap mondja egy 18 évet egy vidéki (Kelet-Magyarországi) iskolában lehúzó “pedagógus”: Ezeket a purdépotyogtató, szociális segélyen élő, fát és csirkéket lopó mocsok cigányokat korbáccsal kéne munkára nevelni! Az illető (hölgy) ma Németországban kamionos. Azt hiszem, ő végre boldog lehet, hiszen megtalálta a neki való legjobb munkát, viszont mi csak reménykedhetünk, hogy valamikor talán még rendbe hozható az általa 18 év alatt okozott kár… A minap olvasom, már megint megvertek egy tanítónőt, ezúttal csak egy anyuka, nem a gyerek. A rendőrség viszont ehelyett elitkommandóval tartóztat le közismert kilencvenéves öregeket, büntet hiányzó izzókészletért és letartóztat néhány gimnazista hülyegyereket, akik rosszkor kattintottak rossz helyre a neten…

Aztán itt van ez a film, a Detachment, ami arról szól, hogy az irigyelt, jajdebezzegaz Amerikában ugyanez megy. SŐT. Ettől függetlenül, minden magyar pályakezdő pedagógusnak, sőt, elsőéves hallgatónak levetíteném, okulás- és mihez tartásképpen. Adrien Brody helyettesítő tanár egy külvárosi gimiben. Ahogy belép a vadidegen osztályba, rögtön azt kapja: Hülye buzi, húzzál innen, míg fel nem rúglak! Brody nyugodt marad, sőt, még kiutat is ad az őt lebuzizó kis nyikhajnak. Rögtön utána az osztály fekete macsója áll elé, orrától mindössze egyetlen centire és nyíltan provokálja, de őt is leszereli. És így tovább, a film azonban nem válik pedagógiai kisdoktorivá, ez csupán az alapszituációja a Brody által alakított tanár kissé melodramatikus történetének, de ahogy végighúzódik a filmen, mégis szép példázata annak, hogyan lehet igazán nehéz gyerekek között életben maradni és hivatásunk végezni. (Kötelező olvasmány e filmhez egy magyar nevelőotthoni tanár egészen döbbenetes blogja, itt.)

A filmet Tony Kaye rendezte (lásd alsó kép), aki főleg kliprendezőként ismert, pl. a Soul Asylum Runaway Trainje is hozzá köthető, ami aztán a csellengő fiatalokról szóló tévéműsor szignálja is lett (nálunk), de készített klipet a Red Hot Chili Peppersnek, Roger Watersnek és Johnny Cashnek is. Ő rendezte viszont az Amerikai história X-et Edward Nortonnal és Edward Furlonggal, ami azért elég figyelemreméltó előéletet jelent. E film harmadik játékfilmje, és szintén erős mű. Nevén nevezi a dolgokat, melyről beszélni kénytelen, a gyermekprostitúciótól a célok és vágyak nélküli tinédzserek az agresszióba, kábítószerezésbe, vagy éppen az öngyilkosságba menekülő “trendjéig”, és ami a fő, mindezt nem sokkoló célzattal, nem is l’art pour l’art pornográfia célzatával, hanem a rideg tényközlés szándékával teszi. Ez az alapszituáció, ez van.

Valószínűleg iszonyú nehéz lenne végignézni a filmet, ha kizárólag pedagógiai kérdésekről szólna, de ez nincs is így, hiszen a fősodor mégis a Brody által alakított tanár személyes sztorija. Itt viszont eléggé sikerül belecsapni a melankolikus lecsóba… Szegény Brody annyi szomorúsággal pakolja teli a képernyőt, hogy az ember szívéből az összes nedvességet kifacsarja, és amikor meg kéne dobbannia, csak szárazan kattan egyet. A kis Ericával (Sami Gayle – őket lásd a felső képen) történő liezonja bizony már-már szentimentális mélységekbe süllyed, túl sok, túl szomorú, túl “jó”, hogy igaz legyen, főleg az überbrutális iskolai szcénák kontrasztjában. Sokat gyengít a filmen, viszont másrészről sokat enyhít is durvaságán, s miatta lehet végignézni. A kissé szájbarágósan moralizáló egyes szám első személyű elbeszélőmód didaxisát a veterán legenda James Caan, vagy az egészen más műfajú filmekből ismert Lucy Liu frenetikus mellékszerepei tompítják üdítő színfoltokként, így összességében erősen pozitív az összkép. Asanisimasa: 8/10

Film Kategória | Címkézve | 4 hozzászólás

Szombat este kihirdették a 8. BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál díjazottjait!

Közzétéve 2012. szeptember 10. hétfő | Szerző: efes

Szeptember 8-án este a Vörösmarty moziban kihírdették a 8. BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál díjazott alkotásait! Idén, a beérkezett 1844 alkotás közül 86 rövidfilm szerepelt a versenyprogramban, melyet a többi kísérőprogram mellett a helyszínen tekinthettek meg az érdeklődők, az alkotókkal és a nemzetközi zsűrivel közösen.

A Solide Art Bt. által készített gyönyörű BuSho szobrocskák valamint a Soltész Reklámügynökség és a Filmvilág által felajánlott előfizetések mellett, idén egy különdíjat is felajánlott a Budapest Film Akadémia, mely egy féléves ösztöndíj az intézménynél. Hódi Jenő, az akademia igazgatója röviden értékelte a látottakat, majd kihirdette a nyertest, aki nem más, mint a brit Dave Fulton, Pay First című filmjéért!

Ezután következhettek a Nemzetközi zsűri díjazottjai, melynek tagjai voltak az idei fesztiválon: Vezér Éva, filmes szakember, Nicky Gogan, dublini film producer, Zoran Šmid médiaoktató Szlovéniából és a BuSho zsűri egyetlen állandó tagja, Wolfgang Leis, marketing guru.

Először kihirdették azokat a díjazottakat akik sajnos nem tudtak jelen lenni a díjkiosztón, de ez egy nemzetközi fesztiválon nem meglepő, kivéve ha az alkotás magyar és épp Budapesten vagyunk… Szerencsére azonban idén is volt több magyar díjazott, akik átvehették díjaikat, mint például Nagy Bálint, a Porcukor című filmben nyújtott munkájáért, melynek rendezője Schwechtje Mihály vagy a legjobb koncepció díja pedig Zsély Csilláé, az Éjszaka című alkotásért! A legjobb látvány díját vehette át a fesztiválon vendégeskedő orosz rendező, Vadim Viner, Cabbagemincer című filmjéért! Minden évben a legjobb válogatást beküldő stúdió vagy filmiskola is díjazásra kerül, melyet idén a spanyol Banatu Filmak érdemelt ki. További kategória díjakat követően a zsűri nevében Nicky Gogan több szempontból értékelte az elmúlt néhány nap történéseit, majd következhettek a 8. BuSho fődíjai!

“Ez a film a teljes nézőközönséget képes volt megnevettetni. Mind az alapötlet, mind pedig a forgatókönyv kitűnő és roppant eredeti, csakúgy, mint a színészi alakítások, különösen a főszereplő, Peit karaktere.” 2012 Bronz Busho díjának nyertese, I have a boat, rendezője Nathan Nill Németországból!

“A film sok beszédre adott okot az elmúlt pár napban. A jó rendezés, az elhanyagolt helyszínek, a gyönyörű képek és a lenyűgöző alakítások kombinációja brutális realitást kölcsönöz a filmnek. A történet az első pillanattól kezdve magával ragadja a nézőt.” Az Ezüst BuSho-díjat kapta a Csicska című film, rendezője Till Attila.

“Ez az alkotás egybehangzóan volt a zsűritagok választása a fődíjra. Finoman, jól kidolgozott módon lépked azon a keskeny mezsgyén, mely a humort és az érzelmi drámát választja el. Képes arra, hogy a néző teljesen azonosulni tudjon a szereplők történetével, miközben provokatív módon igyekszik megvizsgálni a Ruandai konfliktus komplex és tragikus mivoltát.” A 2012-es BuSho fődíjának nyertese: Na wewe, You too, melynek rendezője a belga Ivan Goldschmidt.

Végül a szervezők gratuláltak a díjazottaknak és köszönetet mondtak valamennyi közreműködőnek, vendégnek, szervezőnek, hogy önzetlen munkájuknak köszönhetően állami támogatás hiányában is létrejöhetett az idei fesztivál. A jelent követően a jövő is bizonytalan, de a szervezők hurrá optimizmussal zárták, egyenlőre az idei évet: Találkozzunk 2013-ban, a 9. BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon! Mert úgy tűnik, észre sem vettük, és különösebb furcsaság nélkül, elmúlt az apokalipszis…

 

A 8. BUSHO FESZTIVÁL DÍJAZOTT ALKOTÁSAI:

BuSho 2012 BFA KÜLÖNDÍJA: Pay First – Dave Fulton, Egyesült Királyság

BuSho 2012 LEGJOBB VÁLOGATÁS DÍJA: Banatu Filmak, Spanyolország

BuSho 2012 LEGJOBB ANIMÁCIÓ DÍJA: The Pub – Joseph Pierce, Egyesült Királyság

BuSho 2012 LEGJOBB KÍSÉRLETI FILM DÍJA: 25km2 – Jana Minarikova, Szlovákia

BuSho 2012 LEGJOBB VÍGJÁTÉK DÍJA: Oh Sheep! – Gottfried Mentor, Németország

BuSho 2012 LEGJOBB OPERATŐR DÍJA: Nagy Bálint – Porcukor (rendező Schwechtje Mihály)

BuSho 2012 A LEGJOBB KONCEPCIÓ DÍJA: Zsély Csilla – Éjszaka, Magyarország

BuSho 2012 A LEGJOBB LÁTVÁNY DÍJA: Cabbagemincer – Vadim Viner, Oroszország

2012 BRONZ BUSHO DÍJ: I have a boat – Nathan Nill, Németország

2012 EZÜST BUSHO DÍJ: Csicska – Till Attila, Magyarország

2012 ARANY BUSHO DÍJ: Na wewe / You too – Ivan Goldschmidt, Belgium

Hírek, Szemlék, filmfesztiválok Kategória | Hozzászólás

Mit nézzünk ma a tévében? – Hétfő

Közzétéve 2012. szeptember 10. hétfő | Szerző: efes

A szokásos alapprogramon túl, mindössze a Menekülő ember (Viasat3, 21.20) van terítéken, mint említésre méltó érdekesség, bár azért ez a film is bőven cinkes. Ótvar gagyi vagy vicces baromság, attól függ, honnan nézzük, de azért adjuk meg e filmnek azt is, ami jár: a nyolcvanas évek egyik komoly kultuszfilmje ez, valamint még állandó hivatkozási alap is, ha olyan filmeket keresünk, melyekben a mai televíziózásban uralkodó valóságshow-k nyomai már fellelhetőek. Az őseredet nyilván valahol az ókori gladiátor-játékok körül keresendő, azonban 1987-ben, amikor ez a film is készült, még szó sem volt a gyakorlatban Való Világokról, vagy más túlélő-showkról. Az écesz – minő meglepetés! – itt is Stephen Kingé, akinek regényéből rendezte ezt a filmet Paul Michael Glaser, akit viszont “személyesen” is ismerhetünk, hiszen ő volt Starsky (a bodor fekete) a Starsky és Hutch-ból, ha valakinek mond ez az információ még egyáltalán valamit. A főszerep azonban itt Arnold “wannabe governator” Schwarzeneggeré. Egy ártatlanul elítélt kommandós blablabla visszautasíthatatlan ajánlatot kap egy tévémogultól: vegyen részt egy olyan versenyben, melyben reá vadásznak – és ezt a tévé élőben fogja közvetíteni. Ha túléli szabad, ha nem, akkor halott. Arnold szabad akar lenni. Ennyi a film. Képzeljük el, hogy VV Alekosz figyel minket a tévén és minket elemez. Kényelmetlen szituáció, nemdebár.

Tévé Kategória | Hozzászólás

Mit nézzünk ma a tévében? – Vasárnap

Közzétéve 2012. szeptember 9. vasárnap | Szerző: efes

Állítólag ilyen idő lesz még hetekig. 🙂 Délután tehát séta, bringa, kispörkölt, kisnokedli, kisfröccs, fagyi, kockásterítő, árnyak, lombok. A Vueltát már szerdán megnyerte a Berci, úgyhogy, ha nem vagyunk kíváncsiak Madrid madridiakkal tömött utcáira, izgalmak ott már nem várhatóak.

Este aztán Ahogy tetszik (Duna, 19.30). Shakespeare-rel indítunk, s mint ahogy látni fogjuk, vele is zárjuk a napot. Ez a film nem éppen a legjobb adaptáció Kenneth Branagh műhelyéből, de azért bőven megteszi.

Hanyagoljuk a kertévék megszokott vasárnap esti gagyiáradatát, helyettük nézzük inkább Zenekari próbát (Duna, 21.45), Fellini és Nino Rota utolsó közös művét. A film az, ami, egy zenekari próbát megzavaró tévéstáb okozta ribillió “története”. Valójában azonban metszően szatirikus példázat a művészet és tömegkultúra, a rend és a káosz, a régi és az új, az érték és a gagyi harcában őrlődő emberről.

Van másik pólus is: Folyó szeli ketté (Story4, 22.05), Robert Redford óarany és rézbarna színekben pompázó férfiasan romantikus drámája a barátságról és a horgászatról. Bővebben a filmről itt.

Már kissé későn kezdődik, de mégis jó választás lehet a Billy Bathgate (Cool, 23.00), Robert Benton E.L. Doctorow regényéből készült maffiakrimije, nem akármilyen szereposztásban: Dustin Hoffman partnere Nicole Kidman, a mellékszereplők között pedig Bruce Willis, Stanley Tucci, vagy akár Steve Buscemi is feltűnik néha.

Vagy: Lisbeth Salander összedönti a kártyavárat a Millenium 3.-ban (m1, 23.00). A filmről bővebben itt.

Megmondom őszintén, a Richárd nyomában című filmről (RTL, 0.10) most hallok először, pedig nem akárki, mint Al Pacino rendezte, írta a forgatókönyvet és játssza benne III.Richárdot (lásd a képen). Hmmm. A szereposztás sem gyenge: Kevin Spacey Buckingham, Winona Ryder Lady Anne, Aidan Quinn Richmond grófja, vagy Alec Baldwin Clarence… Ahogy nézem azonban, nem hagyományos adaptációról van szó itt, hanem afféle önreflexív, elemző, tépelődő, két szálon futó filmről, mely részben szól arról, hogyan fejtik meg az alkotók Shakespeare egyik legösszetettebb művét, mit jelent számukra ma William, de nyilván benne van azért az is, hogy mire jutottak e nagy tépelődésben. Picit zavar, hogy nem hallottam még róla, de lehet, hogy csak szimplán műveletlen vagyok…

Tévé Kategória | Hozzászólás

Mit nézzünk ma a tévében? – Szombat

Közzétéve 2012. szeptember 8. szombat | Szerző: efes

Csodás az idő, kéne menni kirándulni. Ha mégsem, akkor a Vueltán mindent eldöntő, ultrabrutális királyszakasz, ha nem tévedek, 20% feletti emelkedésű hegyi befutóval. Horror, majd mennybemenetel, 15.15-től (ha a spanyolok is úgy gondolják). Este aztán, miután kiröhögtük magunkat a wannabe magyar popsztárok soron következő etapján, tehetünk egy kísérletet A boldogság nyomában (Pro4, 21.00). A fullspektrumon megindító film főszereplőjét, Will Smith-t nem véletlenül jelölték Oscar-díjra, mert itt tényleg jól tolja. Ezúttal egy lecsúszott brókerként (Chris Gardner sztorija valós tényeken alapszik) nem a világot, csak saját és ötéves kisfia életét (lásd a képen) akarja megmenteni. Elszegényedés, tíz körömmel való kapaszkodás, küszködés. Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál – és lőn világosság.

Ha a könnyfakasztó drámához nincs kedvünk, akkor nézhetjük Sam Mendes Bőrnyakúit (Viasat3, 21.00), szerintem inkább Köcsögfejűit (Jarhead), amúgy valahol biztos Fenyő Ivánnal is. A film műfajában egészen kiváló. Tökéletesen mutatja be a katonalét agyrágó tétlenségét, ami ugyanaz a NATO-ban, az US Armyban, mint volt nálunk a Varsói Szerződésben – pedig abban mi még nem is háborúztunk. Roger Deakins pedig megint fényképezett néhány lélegzetelállítót.

Jó film a Copland is (Story4, 22.05), annak ellenére, hogy rengetegszer játszották már. Kőkemény, igazságos zsarufilm rengeteg hírességgel, az itt meglepetésszerűen visszafogott arcjátékkal operáló Sylvester Stallonétól a sivatagszáraz Robert De Niróig.

Az élet sója című filmet (RTL, 23.50) nem láttam még, romantikus vígjátékba rendezi benne Danny Boyle Ewan McGregort és Cameron Diazt, ami elsősorban azért lehet érdekes, mert Boyle rendezett már zombifilmet, olimpiai megnyitót, Oscar-díjas etnogiccset és drogos kultuszmozit egyaránt, így biztosan tud romkomot is. Szerintem képes még az orrával is citerázni…

A legjobb filmeket a kormánytévék adják ma, nézhetetlen éjjeli, sőt hajnali időpontokban: Rejtély (Duna, 0.00), valamint Bűnügyi regény (m2, 1.15).

Tévé Kategória | 1 hozzászólás

Mit nézzünk ma a tévében? – Péntek

Közzétéve 2012. szeptember 7. péntek | Szerző: efes

Igazi, munkás péntek este a mai, hiszen semmi említésre méltót nem merészel műsorba tenni senki. A munkásosztály ma lazulni fog, nem tévézik otthon- aki mégis, annak mindegy, mit adnak. (Persze, nem, de ezt úgysem fogják fel.) Úgyhogy, hagyjuk a sorozatokat, hagyjuk a politikát (bár, azért az Andorra-Magyarország focimeccs tartogathat vicces meglepetéseket, pl. felveszi-e csíkos ingét újra Orbán Viktor, Csányi Sándor hízott-e a tegnapi bajnoki meccs óta, stb.), hagyjuk Harrison Ford bácsit, úgysem hiteti el velünk, hogy ő egy penge hekker, hagyjuk az egészet.

Cindy Crawfordot (a képen) persze, megnézhetjük a Tiszta játszmában (film+, 21.00) – hátha öregedett azóta. 🙂 Mióta? Régóta, túl régóta… (1995) Ezt a mai Szahara című filmet (FEM3, 22.05) viszont kifejezetten szeretem. A filmet amúgy egy átlagos második világháborús kalandfilmnek szánták annak idején, (szintén) 1995-ben, nekem az első jelenetek után mégis Rejtő jellegzetes sivatagi, idegenlégiós történetei jutnak eszembe: Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz, a Három testőr Afrikában, ilyenek… E filmben egy tökös őrmester vezetésével maroknyi katona menekül a sivatagban a közelgő német hadsereg elől: egy amerikai őrmester (James Belushi), egy angol katonaorvos, egy ausztrál, egy francia és egy szudáni katona… (Az asztalnál négy nemzet képviselője ült: egy francia légiós, egy angol dragonyos, egy szudáni lövész, valamint egy orosz hússaláta…) Nincs vizük, stb., stb. Menni vagy meghalni.

Ennyi. Vuelta délután.

Tévé Kategória | Hozzászólás

Szabadúszók (Freelancers, 2012)

Közzétéve 2012. szeptember 6. csütörtök | Szerző: efes

A Szabadúszók (bár, mivel nálunk még nem jelent meg , maradhatunk az eredeti Freelancers-nél is) című film fő kérdése az, hogy vajon lehet-e még valamit hozzátenni a nagyjából a Piszkos Harrytől, a Serpicótól, a teljes blaxploitation-termésből, valamint a valóságból eredő, fakadó, táplálkozó mocskos zsaru-történethez, ami azóta is évente minimum több tucatnyi klónban bukkan fel a mozik vásznain, a tévék képernyőjén, valamint az olcsóbb DVD és BR lemezeken? Nos, a válasz egyszerű, hiszen a napnál is világosabb, hogy minden el van már mondva a témában: a világ szar, a rendőrség korrupt, és a maffia (és/vagy a politika) csicskája. Becsület nincs, az erősebb kutya baszik, míg nem jön egy nála is erősebb, aki őt bassza. Kiút nincs, csakis betoncsizmában, vagy a koporsó egyéb módosult, illetve autentikus formáiban.

Malót (50 Cent, aka “A torok kéményseprője”) az utca nevelte, mert apja, a becsületesnek hitt rendőr felrobbant autójában. Amikor felnő, és kigyúrt és nyírt szakállú badassdíszfeka lesz belőle, ő is rendőr lesz, miután egy picit dílerkedett is előzőleg. A szervezet persze egyből befogadja, maga Sarcone kapitány (Robert De Niro) veszi szárnyai alá, aki hajdan apjának volt a társa. Maló ügyes gyerek, és kiképzőjének, a velejéig rohadt Lurue hadnagynak (Forest Whitaker) köszönhetően gyorsan beletanul a szakmába. Őrzi és védi a maffia területét, üzleteit és érdekeltségeit, az adófizetők pénzéből, az egyenruha és a jelvény tekintélyével. Malo azonban (illetve, így) rájön apja sötét titkára…

A fentebb vázolt negatív bűnüldözési helyzetképet semmivel nem árnyalja tovább ez a film, itt még a legjobb zsaru is korrupt rohadék, a bűnözőkről nem is szólva. Spoiler: A film végére sem változik semmi, marad minden a régiben, csak éppen már más szereposztásban. Erkölcsi tanulság tehát nincs, amit kapunk a filmtől az egy hiteles(nek tűnő) New York külvárosi bűntérkép, egy bűnszervezet tevékenységi körének, működési elvének bemutatása, oszt’ ennyi. Néhány piffpuff, néhány hulla, 50 Cent néz keményen, és azt képzeli, valami szomorúság is látszik az arcán. De sajnos, ahhoz már nem elég jó színész – de legalább ezt nem akarja izmainak mutogatásával kompenzálni. Az öreg De Niro fáradtan bár, de rutinosan hozza le pályafutásának 148-ik negatív hősét, Whitaker dettó. A gengszterrepet viszont már nagyon unom, már régen nem több saját maga gyenge paródiájánál. Mindennek ellenére, a film egyszer azért nézhető, ha nincs más, az imdb-n alápontozták: a 4-nél eggyel azért jobb. A legnagyobb baja, hogy feleslegesen készült el, láttuk már, és újat nem hoz. Legalább valami message lenne benne, bakker. Asanisimasa: 5/10

Film Kategória | Címkézve | 1 hozzászólás

Mit nézzünk ma a tévében? – Csütörtök

Közzétéve 2012. szeptember 6. csütörtök | Szerző: efes

Ha biztosra akarok menni, akkor megteszem a tripla vagy semmit, azonban nem élhetek muzsikaszó nélkül, ezért hallgatom inkább Miles Davist, élőben, felvételről.

Steven Soderbergh bárhol-bármikor bevethető, laza, nagystílű szélhámosfilm-sorozatának első része tűnik fel ma este, ezúttal a Viasat3-on, 21.20-tól. Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmi – bővebben itt. (A képen a csapat)

A Nem élhetek muzsikaszó nélkül-ben (Duna, 21.25) Oszter Sándor tanítja a mai magyar urakat arra, hogy mulatott annak idején egy stílusos magyar dzsentri három napon keresztül, sírva, okádva, ordítva és dalolva. A film Móricz Zsigmond regénye alapján készült és a már 15 éve elhunyt Sík Ferenc rendezőre, valamint például Tolnay Klárira, Bánhidy Lászlóra, Gobbi Hildára is emlékezhetünk általa.

A mezzo 20.30-tól egy 1987-es Miles Davis-koncertet ad, valahonnan az NSZK-ból, ami jó alkalom lehet azoknak egy kis nosztalgiára, akik ott voltak valamikor ugyanekkor a szép emlékű BS-ben, kb. ugyanezen a szetten.

Nézzük a Vueltát is délután (16.00-tól), mert tegnap elfelejtettem szólni – és ha nem látom Contador zseniálisan öngyilkos szökését (minek nyilván lesznek következményei az elkövetkezendőkben), hülyén halok meg.

Tévé Kategória | 1 hozzászólás

Mit nézzünk ma a tévében? – Szerda

Közzétéve 2012. szeptember 5. szerda | Szerző: efes

Az ún. értékek nélküli, vagy elveszett, vagy X-generáció programfilmje, bibliája, enciklopédiája és egyben kritikája is a Nyakunkon az élet (Duna, 21.15), a kilencvenes évek elejének egyik nagy generációs mozija. Wynona Ryder, a filmbéli tévés (a képen) a filmben filmet forgat saját haverjairól, amolyan “függetlenfilmes” modorban, sallangoktól mentesen, elkapott őszinte jelenetekkel, spontán reakciókkal. Itt van szinte mindenki, aki ebből a generációból később lett valaki: Ben Stiller, Ethan Hawke, René Zellweger és még sokan mások.

Az Összeesküvés-elmélet (Viasat3, 21.20) tipikusan az a film, amelyik megmutatja, milyen veszélyekkel jár, ha egy színész túl mélyen beleéli magát szerepébe… A viccet félretéve, Mel Gibson valószínűleg nem ebbe a filmbe kattant bele, ő már régebb óta ilyen, a konspirációs teória-mechanizmusok kialakulásának, illetve megjelenésüknek ábrázolása viszont tűpontos. Mindig vannak, mindig voltak és lesznek is olyanok, akik tisztán, raszteresen (értsd: mindenkinél tisztábban, hiszen mindenki hülye, idióta, ostoba, sőt, vak és süket is, ráadásul át vagyunk verve) látnak mindent, és látják a mindent átszövő pókhálót, melynek közepén ott csücsül a csúnya, karvalyorrú, kapzsi banyapók. A film amúgy vicces, főleg a Julia Roberts által jegyzett romantikus szál fényében…

Játék és szenvedély (RTL, 23.25) – Na, erről a filmről viszont nem tudok semmit, csak azt, hogy kosztümös, és romantikus, és hogy irodalmi alapanyag (Peter Carey: Oscar and Lucinda) alapján készült. Ralph Fiennes, Cate Blanchett, Geoffrey Rush és Tom Wilkinson, vagy Ciarán Hinds pedig csak nem megy el valami ótvar gagyiba…

Tévé Kategória | Hozzászólás