Olasz meló (The Italian Job, 2003)

Amikor a nyolcvanas évek közepén-végén megjelentek kis hazánkban az első turkálók, akkoriban még “kilós” butikok, nem értettem, mi jó van abban, ha mások levetett holmiját hordom, persze, az olcsóság figyelmen kívül hagyásával. Aztán, ahogy egyre jobban szaporodtak az up to date divatbutikok, és a magyar utcákat is ellepték a divatuniformisba öltözött tömegek, úgy mint Kínában a Nagy Menetelés idején, csak itt mindenki azt hitte, hogy különbözik, pedig tökéletesen ugyanolyanok voltak, hiszen ugyanabból a menő butikból öltözködtek. A kilós-ban pedig két egyforma ruhadarab nem volt, így akik valóban ki akartak tűnni a tömegből, azok ide jártak, sok zenésszel, színésszel és más művésszel egyetemben.

Csak azért engedtem meg magamnak ezt a rövid felvezetést, hogy megvilágítsam -egy kicsit magamnak is- a remake-ek értelmét, avagy mi visz rá bizonyos embereket, filmrendezőket és producereket, hogy már régen kisebb-nagyobb sikert aratott filmeket újra forgassanak. Persze, felhozhattam volna a lomtalanítás analógiáját is, tulajdonképpen az esetek nagy részében ugyanarról van szó: a filmkészítést mesterfokon űző emberek eredeti ötlet híján az archívumban kezdenek téma után kutatni, és ha találnak egyet, nem ellopják, lenyúlják a lényegét, hanem dicsérendő tisztességgel egyszerűen leforgatják a filmet újra, persze a kor technikai lehetőségeinek maximális igénybevételével. Egy csecsemőnek, vagyis a mozik közönségének túlnyomó részét alkotó 16-30 éves korosztálynak minden vicc új, mondjuk egy 1970-ben bemutatott filmet nem is láthattak, mire megszülettek, éppen kifutott a mozikból… Viszont a szakember tudja, hogy jó kis filmek voltak már akkoriban is, mint ahogy jó kis film volt 1969-ben Michael Caine főszereplésével bemutatott Az olasz munka is. Ez a mostani, Az olasz meló címet viselő, annak a remake-je.

A tehetséges és már tapasztaltnak számító (Túl mindenen) akciófilmes, F. Gary Gray helyes kis filmet kanyarított a 69-es alapanyagból, természetesen a mai ízlésnek megfeleltetve, kellően feldúsítva autós és motorcsónakos üldözéses jelentekkel, okosan megtartva az eredeti változat vicces hangvételét, csak modernizálva azt. Segítségére volt ebben egy fiatal, ám már neves szereplőgárda, akik lazán formálták meg a bandatagokat: Mark Wahlberg a főszerepben érző szívű, ám szikrázó intellektusú bankrabló, ellenlábasaként Edward Norton, Sean Penn-esre vett figurával a régi haver, aki mindenkit át akar verni, de természetesen a végén…, Charlize Theron érzékien duzzadt ajkai és babapofija mögött erős és kemény nő lakozik, Seth Green, ügyefogyott komputer-zseni, Jason Statham megmutatja, a kopaszodó férfiak a legszívdöglesztőbbek, Mos Def pedig süket, de nagyot robbant. Az egésznek a kulcsfigurája pedig Donald Sutherland, aki mintaszerűen adja elő, hogyan kell úgy jelen lenni végig egy filmben, amúgy színészileg, hogy effektíve tíz percet láthatjuk.

Mivel akciófilmről van szó, fontosak a látványelemek. Autós üldözésekből gyakorlatilag már minden elképzelhetőt láttunk már, így a Mini Cooperekkel, valamit egy helikopterrel felvezetett itteni változat sok újat nem mutat, ráadásul kissé reklám ízűen hat, hogy szimpatikus bankrablóink kizárólag ezekkel a turbó-matchboxokkal hajlandók száguldozni, de amit a velencei lagúnákon művelnek egy csomó bivalyerős motorcsónakkal, nos, ha a velenceieknek van városvédő Ráday Mihályuk, akkor annak biztosan égnek állt az összes haja, a jelenetek forgatása alatt. Igen-igen jól sikerült jelenet, és csak bízhatunk abban, hogy a gyönyörű olasz város amúgy is eléggé ingatag alapjai nem sérültek meg vészesen a forgatás alatt. A zajos üldözéses jelenteket ellensúlyozandó, néhány, kasszafúrós filmekben kötelező jelenetben, amikor a páncélszekrény bonyolult zárkombinációját kell hőseinknek megfejteni, viszont sikerül megvalósítani azt a kellően fojtott atmoszférát, amelyben minden kis kattanásnak hallatszania kell, hogy aztán örülhessünk a feltáruló mázsás széfajtónak. Meg annak, ami természetesen mögötte van… E film mögött ugyan nem sok minden van, képletesen szólva, ám aki egy jó kis szórakoztató mozira vágyik, az biztosan kedvét leli benne.

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

17 hozzászólás a(z) Olasz meló (The Italian Job, 2003) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Szombat « asanisimasa

  2. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Kedd | asanisimasa

  3. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Péntek | asanisimasa

  4. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  5. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  6. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  7. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  8. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  9. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  10. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  11. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  12. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda | asanisimasa

  13. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  14. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  15. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  16. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  17. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Kedd | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.