Fegyverszünet karácsonyra (Joyeux Noël, 2005)

“Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb!” – mondatja Szophoklész Antigoné híres kardalában. Az ő korában – véljük mi, több ezer év távlatából – még csodálatos volt az ember, ha gondja, baja támadt embertársával egyszerűen elvágta a nyakát vagy mérget itatott vele, és el volt intézve az ügy. Aztán a termelőeszközök fejlődésével a hadieszközök is fejlődtek, az ember problémáit már nem szemtől szembe, hanem direkt erre a célra toborzott, kiképzett és modern hadieszközökkel jól felszerelt, a precíz propaganda erejével feltüzelt embercsoportok egymásnak eresztésével próbálta rendezni. Ekkor a viszályban már ártatlan milliók néztek egymással farkasszemet, jobbára nem is tudták, miért. A régi kard ki kard küzdelem nemes eszményének már vége. Mérnökök tervezik, bankok pénzelik, tábornokok pedig terepasztalon modellezik a modern háborúkat. Ma már csak megnyomják a nagy piros gombot és egy város, egy megyényi terület máris megsemmisült. Ebben már semmi csodálatos nincs, hideg, kegyetlen, kiszámított gépezet ez. Mégis nagyon emberi.

Az első világháború volt a modern kor első totális háborúja. Rengeteg nemzet vett részt benne, rengeteg millió áldozata volt, ekkor harcoltak először a levegőben, ekkor vetettek be először tömegpusztító fegyvereket. A verduni vérszivattyú, mustárgáz, az első tankok. Ezt a háborút mégis átlengte valami, a régi hősöktől eredeztethető nemes szellem. Christian Carion Fegyverszünet karácsonyra című “európai” filmje ennek kíván emléket állítani. Közismert tény, hogy a lövészárkokba hosszú időre beásott ellenséges csapatok között, amelyek nem ritkán csupán néhány méterre voltak egymástól, a hosszas háború során kapcsolatfelvétel, nemritkán barátkozás alakult ki. Hovatovább, tudunk német-francia, német-angol focimeccsekről is, amelyek tűzszünetekben, a lövészárkok közti senki földjén zajlottak. Eme valós legendák felhasználásával született ez a film, a kísérő szerint valós események alapján. Valószínűleg az írói fantázia jótékony szervezőerejével, tegyük hozzá gyorsan. A berlini operaház ünnepelt szopránja kisestélyiben tűnik fel 1914 karácsonyának előestéjén, a háború vérzivatarában, az azért szürreális jelenet. Bár mondták azt is, hogy a szürrealizmus (mint művészeti irányzat) legkiemelkedőbb eseménye az első világháború volt. Az énekesnő Ave Mariát énekelt. Persze, nem is énekelhetett mást, ha már akkor és ott van. Ott volt a szerelme is, szintén a berlini Operából a hőstenor, közkatonaként. Ez is regényes. Kitárt karú áriája a két egymásnak feszülő ellen között pedig egyenesen operai. Azonban tudjuk azt is, hogy Marlene Dietrich híres dalát (Hova tűnt a sok virág…) minden árokban hallgatták, angolban, franciában, németben egyaránt, igaz egy későbbi, még nagyobb háborúban. De akik hallgatták, egyre gondoltak…

Így a Fegyverszünet karácsonyra még hiteles is lehet, bár valószínűleg a forgatókönyvíró sűrítette így egybe az egyébként igaz eseményeket. De ha már megtette, jól tette. Christian Carion filmje a giccshatáron végig biztonsággal egyensúlyozva, jó szándékkal apellál a mélyen bennünk rejtőző természetes igazságérzetünkre. Mondanivalója mélyen humanista, pacifista, keresztényi és européer. Az árkokba beásott, didergő, tetvektől agyoncsípett katonák, rangtól, nemzetiségtől, vallástól függetlenül szimpatikus, nyílt tekintetű fiatalemberek, ártatlan résztvevői a borzalmaknak. A háború “gazdái”, a vérzivatar okozói viszont pezsgőzve, falatozva töltik idejüket a hátország fűtött kastélyaiban. Ilyen egyoldalúan ábrázolt karaktereket azonban (egy alkalommal) meg lehet bocsátani mindenkinek, főleg, hogy szándékai is megkérdőjelezhetetlenek. A film képi világa nagyszabású, ízlésesen tablószerű, vért, leszakadt végtagokat, kiomló beleket sem látni, ami már ugyan nem igazán valósághű, de legalább nézőbarát. Ilyentájt elég annyi a háborúból, hogy ott nagyon meg lehet halni, ám ehhez nem kell húst szaggató lövedékeket és más speciális effekteket bemutatni. Elég igaz értékeket felmutatni, a film pedig éppen ezt teszi. Karácsony környékén sokunk hócipője lesz tele a ránk olcsó ömlő bóvlival, így ez a film jó választás lehet csömör helyett, után és mellett.

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

6 hozzászólás a(z) Fegyverszünet karácsonyra (Joyeux Noël, 2005) bejegyzéshez

  1. Aquarius szerint:

    Nagyapám harcolt az első világháborúban, a Császári és Királyi (K&K) 34-es gyalogezredben. Van ennek a gyalogezrednek egy naplója 39-ből, ami részletesen leírja naplószerűen a világháborús éveket (családomnak megvan, így olvastam).

    Számomra meglepő volt – olvasva ezeket a sorokat – ténylegesen szembesülni azzal, hogy e filmbeli események igazából megtörténtek, és nem csak a Nyugat-Európai fronton.

    Nagyapám gyalogezrede az itáliai után az orosz frontra került, és 1917-ben, amikor kérdésessé vált Oroszország birtoklása (akkor még az ideiglenes fehér kormány volt hatalmon, nem a szovjet) szintén lövészárkokban szembekerültek az oroszokkal. Akkor húsvét volt (nem Karácsony :)) és az oroszok dobáltak át hozzájuk üdvözlő cetliket. És leírja a könyv, hogy Húsvétkor konkrét találkozó is létrejött, átjöttek orosz tisztek a monarchia lövészárkaiba. Amikor új tüzérség érkezett az oroszok háta mögé, akkor ezt megmondták nagyapám gyalogezredének, akik a lövések idejére hátrahúzódtak a lövészárkokból.

    Na ez a durva, tehát a filmbeli események teljesen megállják a helyüket. Pedig én első látásra egy nyálas, hazug filmnek gondoltam. De nem az! 🙂

  2. efes szerint:

    @Aquarius: Voltak focimeccsek is. 🙂 Boldog békeidők 😀

  3. Aquarius szerint:

    Az! 😀 Manapság megnéznék egy amerikai-tálib, vagy egy izraeli-palesztin mérkőzést. 🙂

  4. efes szerint:

    @Aquarius: Izraeli-palesztin szokott lenni. A hírekben nem szokás arról beszélni, hogy átlagemberek szintjén ők együtt élnek azon a pár kövön, jóval régebben, mint ahogy pl. a mi országunk létezik. Hogy a mindkét oldali szélsőségesek és a politikusok mit kavarnak, az majdhogynem egy másik dolog. Nálunk pl. egy átlag-magyar jobban utálja a románokat, vagy a szlovákokat, mint egy jeruzsálemi átlag-zsidó az átlag-palesztint, illetve viszont.

  5. Visszajelzés: Mi lesz a tévében Karácsonykor 2. (vasárnap) « asanisimasa

  6. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.