“Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb!” – mondatja Szophoklész Antigoné híres kardalában. Az ő korában – véljük mi, több ezer év távlatából – még csodálatos volt az ember, ha gondja, baja támadt embertársával egyszerűen elvágta a nyakát vagy mérget itatott vele, és el volt intézve az ügy. Aztán a termelőeszközök fejlődésével a hadieszközök is fejlődtek, az ember problémáit már nem szemtől szembe, hanem direkt erre a célra toborzott, kiképzett és modern hadieszközökkel jól felszerelt, a precíz propaganda erejével feltüzelt embercsoportok egymásnak eresztésével próbálta rendezni. Ekkor a viszályban már ártatlan milliók néztek egymással farkasszemet, jobbára nem is tudták, miért. A régi kard ki kard küzdelem nemes eszményének már vége. Mérnökök tervezik, bankok pénzelik, tábornokok pedig terepasztalon modellezik a modern háborúkat. Ma már csak megnyomják a nagy piros gombot és egy város, egy megyényi terület máris megsemmisült. Ebben már semmi csodálatos nincs, hideg, kegyetlen, kiszámított gépezet ez. Mégis nagyon emberi.

Az első világháború volt a modern kor első totális háborúja. Rengeteg nemzet vett részt benne, rengeteg millió áldozata volt, ekkor harcoltak először a levegőben, ekkor vetettek be először tömegpusztító fegyvereket. A verduni vérszivattyú, mustárgáz, az első tankok. Ezt a háborút mégis átlengte valami, a régi hősöktől eredeztethető nemes szellem. Christian Carion Fegyverszünet karácsonyra című “európai” filmje ennek kíván emléket állítani. Közismert tény, hogy a lövészárkokba hosszú időre beásott ellenséges csapatok között, amelyek nem ritkán csupán néhány méterre voltak egymástól, a hosszas háború során kapcsolatfelvétel, nemritkán barátkozás alakult ki. Hovatovább, tudunk német-francia, német-angol
focimeccsekről is, amelyek tűzszünetekben, a lövészárkok közti senki földjén zajlottak. Eme valós legendák felhasználásával született ez a film, a kísérő szerint valós események alapján. Valószínűleg az írói fantázia jótékony szervezőerejével, tegyük hozzá gyorsan. A berlini operaház ünnepelt szopránja kisestélyiben tűnik fel 1914 karácsonyának előestéjén, a háború vérzivatarában, az azért szürreális jelenet. Bár mondták azt is, hogy a szürrealizmus (mint művészeti irányzat) legkiemelkedőbb eseménye az első világháború volt. Az énekesnő Ave Mariát énekelt. Persze, nem is énekelhetett mást, ha már akkor és ott van. Ott volt a szerelme is, szintén a berlini Operából a hőstenor, közkatonaként. Ez is regényes. Kitárt karú áriája a két egymásnak feszülő ellen között pedig egyenesen operai. Azonban tudjuk azt is, hogy Marlene Dietrich híres dalát (Hova tűnt a sok virág…) minden árokban hallgatták, angolban, franciában, németben egyaránt, igaz egy későbbi, még nagyobb háborúban. De akik hallgatták, egyre gondoltak…

Így a Fegyverszünet karácsonyra még hiteles is lehet, bár valószínűleg a forgatókönyvíró sűrítette így egybe az egyébként igaz eseményeket. De ha már megtette, jól tette. Christian Carion filmje a giccshatáron végig biztonsággal egyensúlyozva, jó szándékkal apellál a mélyen bennünk rejtőző természetes igazságérzetünkre. Mondanivalója mélyen humanista, pacifista, keresztényi és européer. Az árkokba beásott, didergő, tetvektől agyoncsípett katonák, rangtól, nemzetiségtől, vallástól függetlenül szimpatikus, nyílt tekintetű fiatalemberek, ártatlan résztvevői a borzalmaknak. A háború “gazdái”, a vérzivatar okozói viszont pezsgőzve, falatozva töltik idejüket a hátország fűtött kastélyaiban. Ilyen egyoldalúan ábrázolt karaktereket azonban (egy alkalommal) meg lehet bocsátani mindenkinek, főleg, hogy szándékai is megkérdőjelezhetetlenek. A film képi világa nagyszabású, ízlésesen tablószerű, vért, leszakadt végtagokat, kiomló beleket sem látni, ami már ugyan nem igazán valósághű, de legalább nézőbarát. Ilyentájt elég annyi a háborúból, hogy ott nagyon meg lehet halni, ám ehhez nem kell húst szaggató lövedékeket és más speciális effekteket bemutatni. Elég igaz értékeket felmutatni, a film pedig éppen ezt teszi. Karácsony környékén sokunk hócipője lesz tele a ránk olcsó ömlő bóvlival, így ez a film jó választás lehet csömör helyett, után és mellett.
Kategóriák
- Amazon Prime (8)
- Apple TV (11)
- Disney+ (8)
- Film (2 581)
- Filmnaplók (125)
- Hírek (251)
- HBO Max (90)
- Merza Gábor sörös filmajánlói (10)
- Netflix (219)
- Perry szerint… (23)
- Poroló (71)
- RTL+ (4)
- Saját szoba (63)
- Színház (36)
- Szemlék, filmfesztiválok (144)
- Tévé (980)
- Zene (31)

Meta
Szerzők
Blogroll
- Mit nézzünk ma este a tévében? Filmajánlatok a tévék műsorából
- Saját szoba – filmes blog
Legutóbbi hozzászólások
-
Legutóbbi bejegyzések
Tetszési indexek
Archívum
- 2025 december
- 2025 november
- 2025 október
- 2025 szeptember
- 2025 augusztus
- 2025 július
- 2025 június
- 2025 május
- 2025 április
- 2025 március
- 2025 február
- 2025 január
- 2024 december
- 2024 november
- 2024 október
- 2024 szeptember
- 2024 augusztus
- 2024 július
- 2024 június
- 2024 május
- 2024 április
- 2024 március
- 2024 február
- 2024 január
- 2023 december
- 2023 november
- 2023 október
- 2023 szeptember
- 2023 augusztus
- 2023 június
- 2023 május
- 2023 április
- 2023 március
- 2023 február
- 2023 január
- 2022 december
- 2022 november
- 2022 október
- 2022 szeptember
- 2022 augusztus
- 2022 július
- 2022 június
- 2022 május
- 2022 április
- 2022 március
- 2022 február
- 2022 január
- 2021 december
- 2021 november
- 2021 október
- 2021 szeptember
- 2021 augusztus
- 2021 július
- 2021 június
- 2021 május
- 2021 április
- 2021 március
- 2021 február
- 2021 január
- 2020 december
- 2020 november
- 2020 október
- 2020 szeptember
- 2020 augusztus
- 2020 július
- 2020 június
- 2020 május
- 2020 április
- 2020 március
- 2020 február
- 2020 január
- 2019 december
- 2019 november
- 2019 október
- 2019 szeptember
- 2019 augusztus
- 2019 július
- 2019 június
- 2019 május
- 2019 április
- 2019 március
- 2019 február
- 2019 január
- 2018 december
- 2018 november
- 2018 október
- 2018 szeptember
- 2018 augusztus
- 2018 július
- 2018 június
- 2018 május
- 2018 április
- 2018 március
- 2018 február
- 2018 január
- 2017 december
- 2017 november
- 2017 október
- 2017 szeptember
- 2017 augusztus
- 2017 július
- 2017 június
- 2017 május
- 2017 április
- 2017 március
- 2017 február
- 2017 január
- 2016 december
- 2016 november
- 2016 október
- 2016 szeptember
- 2016 augusztus
- 2016 július
- 2016 június
- 2016 május
- 2016 április
- 2016 március
- 2016 február
- 2016 január
- 2015 december
- 2015 november
- 2015 október
- 2015 szeptember
- 2015 augusztus
- 2015 július
- 2015 június
- 2015 május
- 2015 április
- 2015 március
- 2015 február
- 2015 január
- 2014 december
- 2014 november
- 2014 október
- 2014 szeptember
- 2014 augusztus
- 2014 július
- 2014 június
- 2014 május
- 2014 április
- 2014 március
- 2014 február
- 2014 január
- 2013 december
- 2013 november
- 2013 október
- 2013 szeptember
- 2013 augusztus
- 2013 július
- 2013 június
- 2013 május
- 2013 április
- 2013 március
- 2013 február
- 2013 január
- 2012 december
- 2012 november
- 2012 október
- 2012 szeptember
- 2012 augusztus
- 2012 július
- 2012 június
- 2012 május
- 2012 április
- 2012 március
- 2012 február
- 2012 január
- 2011 december
- 2011 november
- 2011 október
- 2011 szeptember
- 2011 augusztus
- 2011 július
- 2011 június
- 2011 május
- 2011 április
- 2011 március
- 2011 február
- 2011 január
- 2010 december
- 2010 november
- 2010 október
- 2010 szeptember
- 2010 augusztus
- 2010 július
- 2010 június
- 2010 május
- 2010 április
- 2010 március
- 2010 február
- 2010 január
- 2009 december
- 2009 november
- 2009 október
- 2009 szeptember
- 2009 augusztus
- 2009 július
- 2009 június
- 2009 május
- 2009 április
- 2009 március
- 2009 február
- 2009 január
- 2008 december
- 2008 november
- 2008 október
- 2008 szeptember
- 2008 június
- 2008 május
- 2008 április
- 2008 március
- 2008 február
- 2008 január
- 2007 december
- 2007 november
- 2007 október
- 2007 szeptember
- 2007 augusztus
- 2007 július
- 2007 június
- 2007 május
- 2007 április
- 2007 március
- 2007 február
- 2007 január
- 2006 december
- 2006 november
- 2006 október
- 2006 szeptember
- 2006 augusztus
- 2006 július
- 2006 június
- 2006 május
- 2006 április
- 2006 március
- 2006 február
- 2006 január
- 2005 december
- 2005 november
- 2005 október
- 2005 szeptember
- 2005 augusztus
- 2005 július
- 2005 június
- 2005 május
- 2005 április
- 2005 március
- 2005 február
- 2005 január
- 2004 december
- 2004 november
- 2004 október
- 2004 szeptember
- 2004 augusztus
- 2004 július
- 2004 június
- 2004 május
- 2004 április
- 2004 március
- 2004 február
- 2004 január
- 2003 december
- 2003 november
- 2003 október
- 2003 szeptember
- 2003 augusztus
- 2003 június
- 2003 május
- 2003 április
- 2003 március
- 2003 február
- 2002 december
- 2002 november
- 2002 október
- 2002 szeptember
- 2002 augusztus
- 2002 június
- 2002 május
- 2002 április
- 2002 március
- 2002 február
- 2002 január
- 2001 december
- 2001 november
- 2001 október
- 2001 szeptember
- 2001 augusztus
- 2001 július
- 2001 június
- 2001 május
- 2001 április
- 2001 március
- 2001 február
- 2001 január
- 2000 december
- 2000 november
- 2000 október
- 2000 szeptember
Nagyapám harcolt az első világháborúban, a Császári és Királyi (K&K) 34-es gyalogezredben. Van ennek a gyalogezrednek egy naplója 39-ből, ami részletesen leírja naplószerűen a világháborús éveket (családomnak megvan, így olvastam).
Számomra meglepő volt – olvasva ezeket a sorokat – ténylegesen szembesülni azzal, hogy e filmbeli események igazából megtörténtek, és nem csak a Nyugat-Európai fronton.
Nagyapám gyalogezrede az itáliai után az orosz frontra került, és 1917-ben, amikor kérdésessé vált Oroszország birtoklása (akkor még az ideiglenes fehér kormány volt hatalmon, nem a szovjet) szintén lövészárkokban szembekerültek az oroszokkal. Akkor húsvét volt (nem Karácsony :)) és az oroszok dobáltak át hozzájuk üdvözlő cetliket. És leírja a könyv, hogy Húsvétkor konkrét találkozó is létrejött, átjöttek orosz tisztek a monarchia lövészárkaiba. Amikor új tüzérség érkezett az oroszok háta mögé, akkor ezt megmondták nagyapám gyalogezredének, akik a lövések idejére hátrahúzódtak a lövészárkokból.
Na ez a durva, tehát a filmbeli események teljesen megállják a helyüket. Pedig én első látásra egy nyálas, hazug filmnek gondoltam. De nem az! 🙂
@Aquarius: Voltak focimeccsek is. 🙂 Boldog békeidők 😀
Az! 😀 Manapság megnéznék egy amerikai-tálib, vagy egy izraeli-palesztin mérkőzést. 🙂
@Aquarius: Izraeli-palesztin szokott lenni. A hírekben nem szokás arról beszélni, hogy átlagemberek szintjén ők együtt élnek azon a pár kövön, jóval régebben, mint ahogy pl. a mi országunk létezik. Hogy a mindkét oldali szélsőségesek és a politikusok mit kavarnak, az majdhogynem egy másik dolog. Nálunk pl. egy átlag-magyar jobban utálja a románokat, vagy a szlovákokat, mint egy jeruzsálemi átlag-zsidó az átlag-palesztint, illetve viszont.
Visszajelzés: Mi lesz a tévében Karácsonykor 2. (vasárnap) « asanisimasa
Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa