Futottak még, márciusban

A hullám (Die Welle), 2008Dennis Gansel a legjobb formát választotta mondandójának -bármikor, bármilyen körülmények között kipattanhat a totális autokrácia- minél hatékonyabb közlésére, a tinifilmet. Ezzel egy tökéletes osztályfőnöki órává vált a film, ami, gondolom, többet ér, mint a szokásos pad alatti amőbázás (vagy ami éppen ma megy helyette), és ami által a gyerekek majdnem a saját bőrükön érezhetik azt, hogy milyen hatásoknak, szólamoknak, showműsoroknak, egyebeknek ne dőljenek be soha. A film ex catedra didaktikája ez alkalommal elfogadható. Nem véletlen a párhuzam a szintén német Kísérlettel. Kb. ugyanarról szól, ugyanolyan minőségben. 6/10.

Jud Süß, 1940 – A zsidó származású Lion Feuchtwanger könyvéből, magának, Hitler propagandaminiszterének, Goebbelsnek felügyeletével (Veit Harlan szolgai rendezésében) végletes cinizmussal készült ez a hírhedt antiszemita film, amely egy XVIII. században megtörtént esetet dolgoz fel: a zsidó származású Joseph “Süß” Oppenheimernek, Sándor Károly württembergi herceg pénzügyminiszterének vértanúságát. Ezt a regény teljes elferdítésével csúfondáros és véres színjátékká változtatták “alkotói”, hogy a nácik a zsidók kiirtására vonatkozó Endlösungját “reklámozza” a szájtáti közönségnek. Persze, szakmailag lehet egy propagandafilm jó, ez azonban még az sem. A karakterek, zsidók és németek egyaránt, szimplák, egydimenziósak, sarkítottak és karikaturisztikusak, a cselekmény bonyolítása pedig inkább hasonlít a libák tömésére, mint egy történelmi filmre. Minden jól el van magyarázva, lassan, többször is, hogy mindenki megértse. Viszont a zsidók iránti gyűlölet minél nagyobbá pumpálásának igyekezete mégis visszacsap a filmre, aki ez alapján várja/kapja meg az igazolást arról, hogy a zsidók tehetnek mindenről, ami rossz e világban, annak akár Miki egér is megjelenhet veresseggű ördögként. Erre a dilettáns, rosszindulatú, cinikus és buta filmre nem lehet pontot adni: 0/10.

Álom (Dream/Bi-mong), 2008 – A dél-koreai Kim Ki-duk egyik kedvenc ázsiai filmesem. Ez a tizenötödik filmje, ám nem érdemel sajnos nagy posztot, mert unalmas, semmitmondó, erőltetett szenvelgés csupán, egy tökéletesen érdektelen darab abban a sorban, amit a 2006-os Idő (Time/Shi Gan) kezdett el. Vannak ugyan itt is szép képek, meghökkentő jelenetek, de valahogy széteső, ötlettelen és üres az egész. Kim Ki-duk kiégettnek tűnik. 4/10

Bújócska (Hide And Seek), 2005 – Egy korrekt, pontos, néhány szereplős 12=1 tucat minimál-thriller. A kevés szereplőből már a film közepén könnyen kisakkozható, ki az igazi oka a borzongásnak, de ettől függetlenül a film működik. Csak éppen semmi különöset nem ad a nézőnek. Robert De Niro atombiztosan hozza a tőle elvárt figurát, az elképesztően intelligens és tehetséges Dakota Fanning ép lelki fejlődéséért pedig csak aggódhatunk, hogy nem hagy túl mély benyomást benne e fim forgatása. 5/10.

Dzsingisz kán – A föld és vizek ura (Aoki Okemi: chi hate umi tsukiru made), 2007 – Hát ez egy igen érdekes japán képződmény. Amolyan jó nagy szabású történelmi életrajzi háborús film, valóban elképesztő látványos csatajelenetekkel, jól mutat a tízezernyi lovas a vásznon. Az már kevésbé, hogy japán arcok játsszák a mongolt, bár ezt az észre sem veszi, akinek minden távol-keleti származású ember egyszerűen csak: vágottszemű sárga. Engem zavart, még jó, hogy viszonylag elfogadható szinkronnal néztem, mert ha japánul is kellett volna ősunokatesóékat hallgatni, az szar lett volna. Szóval látványosnak látványos a film, amennyire én meg tudom ítélni, az apróbb, kultúr- és hadtörténeti részletek is rendben vannak. Cselekményszövésben, dramaturgiában már vannak bak-, vagy stílszerűen, csikóugrások, utalnék Temüdzsin (pre-Dzsingisz) vereségből győzelembe való csodás “pálfordulására”. A végső, szájbabaszottrágott tanulság pedig így néz ki: Dzsingisz tekintetét hosszan s mélyen a távolba függeszti, majd kinyilatkoztat – Azért hódítok, hogy béke legyen, azért ontok vért, hogy ne legyen vérontás! Püff, paff, bang!!! LOL, sőt ROFLMAO. 3/10.

Bűn és bűnhődés (Crime and Punishment), 1998 – Dosztojevszkij klasszikus regényének filmadaptációját én nem tudom elképzelni, de ha mégis, akkor kizárólag fekete-fehér minimálba, noname színészekkel. Ez a variáció csak azért érdemel említést, mert nagy részben magyar (lásd link), lehet keresgélni benne az ismerős arcokat, helyszíneket. Amúgy tipikus Hallmark márkájú színes képes giccs: 4/10.

Glengarry Glen Ross, 1992 – Egy közepesen érdekes munkahelyi konfliktushelyzet trágár nyelven, elképesztő szereposztásban (Jack Lemmon, Al Pacino, Ed Harris, Kevin Spacey, stb…) előadva. Megtekintése ügynököknek, sales managereknek, gondolom, már kötelező tananyag. Kiváló a szinkron: Lemmon-Zenthe, Pacino-Végvári… Tipikus színészfilm, elképesztő alakítások egy meglehetősen unalmas történetben: 5/10.

Casino Royale, 2006; Quantum Of Solace, 2008 – Nem vagyok egy baromi nagy James Bond-rajongó, ez tán látszik is abból, hogy most posztolok egy rövidet az új Bondról, Daniel Craigről. Aki szerintem a legjobb Bond ever, lefosztott/lefosztattak róla a producerek minden mesebeli Bond-műmájerséget, és ezek helyett teletöltötték a figurát valami Bruce Willises vérrögvalóval. Emellett Craignek baromi jó mozgása is van, sőt a brutális, leginkább egy manchesteri öntőmunkásra hajazó arckifejezése ellenére tudja hozni az elegáns Bondot is. A humora csikorog, de üt. Nyakkendő nélkül pedig kiköpött Gyurcsány, ám hogy ez előny-e, vagy hátrány, döntse el mindenki maga. Szerintem vicces, bár aki nyúl, az tuti nem a Craig. Az új filmek is inkább a reália felé tolódnak el, minden hihetetlen jelenetükkel együtt, bár a Casino Royale sokkal jobb film, mint a Quantum. A yamakasis üldözési jeleneteket Jackie Chan se csinálná jobban. A pontszámok:
9/10 illetve 5/10.

Rocky Balboa, 2006Stallone ezzel a filmmel zárja – legalábbis, ha egy csöpp esze maradt még – a Rocky-kört, amellyel visszatért az első rész még szerethető, becsületes, őszinte, szögegyenes hangjához. Ez az, amit tud, ez az, ami jól áll neki. A sztori, a mondanivaló bonyolultsága egy faékhez hasonlatos, de egy boxmeccsben sem kell shakespeare-i drámát keresni (azt legfeljebb találni lehet…:). Asanisimasa pontjai: 6/10.

Trópusi vihar, 2008Ben Stiller szertelen vietnami-háborúsfilm-paródiája abszolút szórakoztató, ha tudjuk, mit is parodizál. A sztárparádéból kiemelkedik Robert Downey Jr. velőtrázó néger őrmester (!) figurája. Asanisimasa pontjai: 7/10.

Kategória: Film, Filmnaplók
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Futottak még, márciusban bejegyzéshez

  1. VVega szerint:

    Nem túl jó filmeket láttál 🙂

  2. efes szerint:

    @VVega: sok szar filmet meg kell néznie egy magamfajta mindenevőnek, hogy néha lásson is valami jót…:) Amúgy ide tényleg csak a “futottak még”-típusú tucat- és/vagy zsánerfilmeket szokom betenni.

    A Casino Royale-ra azért nyomtam egy 9-est…

  3. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Szerda « asanisimasa

  4. Visszajelzés: Gombos Jim és Lukács, a masiniszta (Jim Knopf und Lukas der Lokomotivführer, 2018) | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.