Frankenstein játékai (May, 2002)

A főleg horrorokra specializálódott, vélhetően meglehetősen zakkant lelkivilágú Lucky McKee mutatkozott be ezzel a filmmel, amely Mayról, a beteg lelkű lányól szól, aki annyira magányos, hogy csinál magának egy barátot, Frankenstein-módra. A magyar releaseben ez rögvest ki is derül, hiszen otromba címfordítói leleménnyel az eredeti May című filmet a beszédes, sőt, poéngyilkos Frankenstein játékaira fordították. Mivel a film műfajilag horror, bár annak inkább a thrillerbe hajló határmezsgyéjéről, talán nem is érdemes továbbmenni a borítóra való futó pillantásnál, hiszen a balfasz címmagyarításból minden belépő szintnél előrébb tartó horrorfogyasztó már tudja az egész szcenáriót, végkifejlettel együtt. És nem is téved sokat…

Valóban a klasszikus Frankenstein-sztori egyfajta variációjáról van szó, itt azonban nem holmi orvosi kísérletről van szó, hanem arról, hogy egy babakészítő magányos, de főleg meglehetősen beteg lelkű lánya hogyan épít magának barátot futó ismerőseinek szisztematikus feldolgozásával. Ez benne van a címben, amit pici asszociációs készséggel bárki leképezhet magának. Hogy mégis érdemes másfél órát vesztegetni erre a filmre, az elsősorban a műfajhoz képest meglehetősen igényes, szinte dexteri esztétikájú képi világ. Itt is darabolós filmről van szó, de nem látunk szinte egyetlen csonkolást sem pacekban, mégsem maradunk le semmiről. A film Steve Yedlin nevű operatőre pazar, alapos és átgondolt munkát végzett, tökéletes ízléssel kelti az elmebeteg vérfürdő illúzióját, úgy, hogy akár a 12-es karikát is ki lehetne rá rakni. És teszi ezt esztétikusan, buja, költői szépségű képekben. Érdekes jelenség továbbá a főszereplő csajt, Mayt alakító színésznő, Angela Bettis. Sokáig azt hittem, hogy egy valóban kancsal, törékeny testalkatú zakkant csaj játssza a film főszerepét, amatőrként, de látom, hogy ez egy profi színésznő. Így viszont olyat alakít, amilyet annak idején például Linda Blair az Ördögűzőben, csak persze egy tökéletesen másféle karakterben, viszont ugyanolyan hideglelős érzékletességgel. Ezekkel együtt már Lucky McKee debütáló filmje is elcsúszik a lábán, beszámítva a banalitásában nevetséges slusszpoént is, azonban a műfajhoz semmi egyénit nem képes hozzátenni, a film értékeit nem ő hordozza. Asanisimasa szerint: 5/10.

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.