Báthory – A legenda másik arca (Bathory, 2008)

Csak tippelni lehet, mi vezethette Juraj Jakubiskót, az amúgy kitűnő szlovák filmrendezőt arra, hogy filmre vigye a mi botrányos életű történelmi világsztárunk, Báthory Erzsébetnek élettörténetét… Talán, a négymilliárd forintnyi, térségünkben gigászinak számító büdzsé elverésének lehetősége, ami minden, valamire való filmes számára egyenlő a feltétel nélküli ‘Elvállalom!‘ kijelentésével? Más indokot még a legjobb szándékkal sem találhatunk e projektben.

Mondjuk, e filmnél (Báthory – A legenda másik arca) a nálunk sokszor tapasztaltnál (pl. Kis Vuk) jóval nehezebben merülhet fel bármiféle gazdasági sundabunda gyanúja, hiszen elég végignézni a filmet egy kézi számológéppel és némi kellékes/anyagbeszerzői tapasztalattal, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen: minden egyes fillér, vagy euro-cent bizony ott van fenn a filmvásznon. A díszletek és jelmezek korhűek, színpompásak, gazdagok, a csatajelenetek tömegesek és látványosak, az egész film képi kivitelezése bár messze nem formabontó, ám kifejezetten veretes, igényes és pompázatos. Ahogyan egy történelmi kosztümös filmtől ez el is várható.

De mi vihet rá egy szlovák filmrendezőt, főleg a mai, kissé sistergős politikai helyzetben arra, hogy szlovákként egy magyar történelmi személyiségre, magyar történelmi szituációra pazarolja ezt a rengeteg pénzt? Szlovák nemzetiségű motívum, személy, utalás ugyanis nem jelenik meg a filmben, egy pár fős gyermekkórus kivételével, akik a címszereplő udvarában énekelnek el egy szlovák népdalt. Ráadásul ez az egyetlen szlovák szó is a filmben. Tehát a szlovákság nemzeti definiálása itt nem történik meg. Lehet, hogy Jakubiskót olyan faramuci szempontok vezetnék, hogy mint hátulról a szeme között találva a bikát, egy olyan magyar történelmi személyiségeket (Báthory Erzsébet mellett a szintén nem kifejezetten irgalmas szamaritánus Nádasdy “Fekete Bég” Ferenc grófot és Thurzó György nádort) állít piedesztálra, akire egy becsületes, jóravaló nemzet egyáltalában nem, de legalábbis vaskos idézőjelek között lenne büszke? Ez sem valószínű, hiszen ez elég kétélű megoldás lenne, ugyanis könnyen visszafelé sülhet el, a barbár hirtelen hősnek tetszik, valamint elég kétdimenziós megközelítési mód is, hiszen egy egész nemzetet csak a legiskolázatlanabb, legostobább néző ítélheti meg két-három egyedi figura megítélésén keresztül. Talán a legvalószínűbb rendezői motiváció egy európai-, sőt világszintű érdeklődést kiváltó középkelet-európa monstre filmalkotás bemutatása lehetett, ez, így viszont a vállalkozás egyértelműen kudarcnak ítélhető.

A három részre szabdalt történetben nincsenek markáns karakterek, ám ez nem a viszonylag világos cselekményű forgatókönyvből fakad, hanem az óvatos és túlságosan elővigyázatos színészvezetésnek és rendezői koncepciónak köszönhető. A külföldi siker vágyában, és a néhány külföldi színész (az angol Anna Friel és Hans Matheson, az olasz Franco Nero) érdekében az egész forgatás angol nyelven zajlott, de mivel a jelentős létszámú szlovák, cseh és magyar nyelvű színészi gárda és statisztéria, hogyismondjam csak, az ismert “kovivideók” angolságával pergette Shakespeare ékes nyelvét, a rendező ezeket, a nyelvet ha nyelvtanilag nem is, de kiejtésében igencsak Kárpát-medenceien törő arcokat igen szemérmesen mutatja csak meg. Mivel így a párbeszédek gyakorlatilag csak a nézőnek háttal, illetve féloldalt fordult színészek között zajlanak (kettőnél több szóból álló mondatot csak az echte angol Anna Friel, mint címszereplő és Hans Matheson, mint Caravaggio mond bele a kamerába, ők is legfeljebb, ha háromszor) a néző nem igazán tudja, mikor, ki beszél kihez. A film legtöbb jelenetében így barokkosan burjánzó képeken látunk embereket, akik között nyilván történik valami – ha valamelyik fejét veszik, azt természetesen észleljük – de komoly lelki, érzelmi vagy szellemi szálakat sajnos nem tudunk felfedezni. Ezek nélkül azonban a film csupán egy szép, színes, lapozgatós képeskönyv, semmi más. A film éppen azzal több, hogy képes a szereplők arcát közel hozni, ha jó a színész, akkor azzal igen sok mindent el is tud játszani, látjuk a tekintetét, látjuk az érzelmeket az arcán, így a szigorúan vett cselekményen túl is történik valami a filmben. Ebben a filmben gyakorlatilag nincsenek is színészek, csak figurák a szépen fotografált képekben. Az egy dolog, hogy a legenda másik arcát sem látjuk, ahogy arra az alcím ígéretet ad, de az egyiket sem. Hogy aztán miért van egyik, vagy másik, és hogy van ez az egész, abba ne is menjünk bele.

Jakubisko vágója, számomra érthetetlenül, szinte kizárólag fade out-fade in effektet képzeli el két snitt elválasztására, ami leginkább a szemhéj ösztönös mozgását imitálja a nézőben, akinek hamarosan erősen kell küzdenie az ébren maradásért, hiszen ezek a szemhunyó effektek az elalváshoz vezető egyre laposabb pillantásokat szuggerálják belé.

Elég nehéz viszont szemet hunyni a történetben rejlő, igen vicces földrajzi és kulturális jellegű “túlkapások” felett: mi a jó francot keres Báthory Erzsébet történetében az itáliai festőzseni, Caravaggio, illetve az opera műfaját gyakorlatilag megteremtő, de nem kifejezetten “turnézenészként” ismert Monteverdi? Egy korban éltek, az igaz, de sehol nem találni olyan érdemi bizonyítékot, mely alátámasztaná, hogy Caravaggio Csejtén töltött volna akár egyetlen napot is, és zsigeri meleg létére éppen a véres grófnővel létesített volna heteroszexuális kapcsolatot. Ne szóljunk még a Leonardót megszégyenítő kreativitású Péter barátról se. Egy fórumban olvastam egy kommentelőtől a legjobb magyarázatot ezekre: talán így akarja Jakubisko a filmet néző, művelt nyugat tudomására hozni, hogy Kárpátok bércei alatt is volt ám élet… Volt, de ehhez nem kell bántani szegény Caravaggiót. Szóval, szép film ez, szép film, de minek? Kinek? És miről szól? Az asanisimasa így legfeljebb 4/10-re értékeli Jakubisko drága filmjét a magyarokról.

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

109 hozzászólás a(z) Báthory – A legenda másik arca (Bathory, 2008) bejegyzéshez

  1. _DelMare_ szerint:

    azt hiszem efes, ezen sem fogunk összeveszni 😀

    konkrétan örülök, hogy nem csak én láttam egy az egyben ugyanilyen padlónak a Báthoryt. szóval ez biza nem több 4/10-nél, osztom.

  2. endike szerint:

    Megjegyezném, a kisvukkon is látszik minden pénz. A hozzá nem értés, rossz munkamódszerek és hibás technológiák használata is pénzbe kerül, amellett hogy rossz eredményt is hoz.

  3. Nekem tetszik a Bathory. Szlovákok elég pozitiv színben tüntették fel a magyarokat és elhangzik Debreceni Szappanos János híres dala is, ami elég jól jellemzi a korszakot.

  4. elsevero szerint:

    Monteverdi 1595-ben járt Magyarországon,tehát anakronizmusnak nemigen mondható a szerepeltetése, legfeljebb szimplán hazugság.

  5. ibn_battuta szerint:

    “… vicces anakronizmusok …”
    “Egy korban éltek, az igaz, …”

    Érdemes lenne egy szótárban megnézni az “anakronizmus” szó jelentését!

    Egyébként nem tudom, nálunk miért csak most mutatták be a filmet – az imdb.com szerint pontosan másfél évvel ezelőtt készült el.

  6. _DelMare_ szerint:

    ibn_battuta: biztosan azért mert hozzánk is postagalambbal küldték a kópiákat! 😉 sajnos ez nem csak a Báthoryra igaz..

  7. DennisMoor szerint:

    Szerintem nem rosz kis film ez, a Honfoglalasnal pl szazszor jobb, szegyellhetjuk is magunkat, hogy keptelenek vagyunk egy rendes tortenelmi filmet forgatni, pedig lenne mirol.Megneznek egy filmet mondjuk Kinizsirol, meg a kenyermezei csatarol…
    Azt nem ertem viszont, mi baja a postironak Nadasdyval, nem volt kutyabb ember pl Torok Balinttol, gondolom Dobo meg Bornemissza se volt nagyon empatikus a torokokkel.Vegvari katonanak gondolom ilyesmi volt lenni.
    A nepnemzetiek is orulhetnek, nesztek karpat-medencei kulturfoleny…

  8. Abrash1965 szerint:

    Még nem láttam a filmet, a kommentem csak gondolatkísérlet.
    “mi vezethette Juraj Jakubiskót, az amúgy kitűnő szlovák filmrendezőt arra”

    Talán az, hogy a sztori érdekelte, vagy a benne rejlő vizualitás érdekelte, nem a tyúkszaros regionális szűklátókörűség.
    “Amúgy kitűnő” – de ugye a nyitottságával most sok mindenkit leiskolázott: politikusokat, írókat, bloggert stb. Respect.

  9. acsa77 szerint:

    @_DelMare_: jó pár évvel ezelőtt a BME-s kollégisták ftp szerverei kényszerítették ki a világszerte szinte egyidejű premiert, mert sokan otthon minőség-ellenőriztek 😉 Aztán persze betiltották, de addigra már elterjedtek a torrentek…

    Mondjuk a Báthoryt nem nagyon népszerűsítették és furcsának találom, hogy a blogszféra nem karolta föl. Vagy talán az is csak a fizetett propagandát látja? Mindenesetre kár, hogy arányában ugyanolyan ritkán készül KK-Eu-ban jó film, mint Hollywoodban…

    Miért féltek az akcentustól? Legalább hitelesebb 🙂 Pont a testbeszéd számít jobban a filmben, hiszen nagyon rá lehet fókuszálni.

  10. vontod75 szerint:

    @DennisMoor: Hát azt megnézném, amikor Kinizsi halott törökökkel a fogai között táncol 😀

  11. DennisMoor szerint:

    @vontod75: Igen, en is arra gondoltam,rusztikus hangulat…
    Mondjuk nem a legdiplomatikusabb orszagimazs-kep.

  12. virtigli kutató szerint:

    “De mi vihet rá egy szlovák filmrendezőt, főleg a mai, kissé sistergős politikai helyzetben arra, hogy szlovákként egy magyar történelmi személyiségre, magyar történelmi szituációra pazarolja ezt a rengeteg pénzt?”

    Ez ugye csak költői kérdés? Nemigen találni Szvatopluk és Jozef Tiso időszaka között olyan karakán tirp… bocs szlovákot, aki 1)valós személy, 2)eposzi története van 3)más is elismeri a szlovákokon kívül, hogy létezett és szlovák. Na ezért.

  13. sapuh szerint:

    “Mi vezethette Juraj Jakubiskót, az amúgy kitűnő szlovák filmrendezőt arra, hogy filmre vigye a mi botrányos életű történelmi világsztárunk, Báthory Erzsébetnek élettörténetét?”

    – Aha, akkor megfordítom: a posztíró vajon a szlovák történelem melyik szlovák származású alakjáról forgatott volna látványos, nagy vonalakban valós alapokon nyugvó, egész estés mozifilmet?

    Úgy tűnik, az a baj, hogy Jakubisko nem hamisít történelmet, és beismeri, hogy Szlovákia történelmének nevesíthető alakjai ezer éven át nem szlovákok voltak…

  14. haribodog szerint:

    Kossuth Lajos? Petőfi Sándor? De hagyjuk.

  15. sapuh szerint:

    @virtigli kutató: Szvatopluk szlovák lett volna? Ezt valószínűleg a morva fejedelem sem tudta magáról 🙂

  16. DennisMoor szerint:

    Nem ertem, Kossuth meg Petofi akkor szlovakok?

  17. virtigli kutató szerint:

    @sapuh:

    Mindenki szlovák volt! Nem tudtad? Ejnye. 🙂 Ők mindenesetre úgy tudják, de komolyan. Nagy-Moráviában látják a maguk elődjét.

  18. krferi szerint:

    Na kezdődik a szlovákozás.
    Hajrá, fiúk, ne hagyjátok bent, aminek ki kell jönni!

  19. vaniliatudat szerint:

    @DennisMoor: Ha nem tudnád, az apja neve Petrovics volt. De mindegy.

  20. krferi szerint:

    Petőfi édesanyja, Hrúz Mária volt szlovák származású.

  21. vaniliatudat szerint:

    @DennisMoor: de bocs, szerb származású…

  22. vaniliatudat szerint:

    @krferi: Igen, bocs, így hirtelen csak a Petrovicsra emlékeztem. De ettől még nem lett többé vagy kevésbé ‘fajtszta’ magyar: szlovák származású anya és szerb származású apa 🙂

  23. sapuh szerint:

    @virtigli kutató: ez az “ők” megintcsak sztereotípia. Mint Jakubisko bizonyította, nem mindenki osztja a “mindenki szlovák volt” elméletet. Sőt, nem az úgynevezett nagymorva birodalomról, nem is valami távoli témáról – mondjuk Monteverdiről vagy Caravaggióról – csináltak filmet négy milliárdból, hanem kora újkori magyar főurakról.

  24. krferi szerint:

    @sapuh: Így van. Plusz még ezt az “ők azt hiszik, hogy mindenki szlovák volt”-ot egy-az-egyben rá lehet húzni a túlbuzgó magyar csapatra is magyar mezben. Az is elég szép társaság.

  25. _DelMare_ szerint:

    @acsa77: igenigen, a régi szépidők..;)

    miért karolta volna föl? arra a blog szférára gondolsz, ami még a magyar filmekkel is mostohán bánik, az majd egy szlovák filmet (ami amúgy még gyenge is) fog támogatni??:D

  26. matyej.. szerint:

    a szlovák köztudatban báthorynak elég nagy hagyománya van. régebben ugye mondtuk volt, hogy ferenc jóska, ők meg azt hogy bátoricska. használják csak nyugodtan a sztorit..

  27. DennisMoor szerint:

    @vaniliatudat: Ja, ertem..Hat ebbol a szempontbol viszont magyart lesz nehez talalni, meg Bathory is nemet ebbol a szogbol…Guthkeled..

  28. 10-bol 4.
    Ennyire rossz lett a film?

  29. Nem viccelek... szerint:

    Akárhogy is nézzük Magyarnak lenni szégyen…
    Mint most, mint régen,egy beteg nemzet sarjai vagyunk… És vagdalkozunk, a világba,világtalanul
    Haa mondjuk a törököt 150-év után,csak kivertük,és persze a magyar legalább fürdeni megtanult a Nyumurdzsáktól, most Húsz év se kell és feeling-lett az érzésből is……….
    Nem kéne a szomszédot szidni mikor még csak járni tanul, mi meg az “1000-éves” múltunkkal már magunk alá is szarunk…..
    Fényesebb a láncnál a kard és mi mégis láncot hordunk……………………..

  30. borzzz szerint:

    @Abrash1965: Egyetértek. Sőt, tovább mennék: ideje lenne, s még inkább üdvös lenne árnyaltabban tekintenünk a szlovákokra, akik nem egyenlők Slotával és a hozzá hasonló elmebajosokkal, akikkel tele van a remek magyar sajtó. Nagy a valószínűsége, hogy a szlovák emberek nem utálják a magyarokat. Annak idején Bugár Béla igen népszerű SZLOVÁKIAI politikusnak számított, szlovákok szavaztak az MKP listájára; Malina Hedvig ügyében a tökös és demokratikus szlovák sajtó ásta ki a mocskos részleteket és üti még mindig a vasat, végzi el azt a tényfeltárást, amiről idehaza értesülünk…
    Csak azt sajnálom, hogy a film nem lett olyan jó, amilyen lehetett volna. A történelmi tényei alapjában hitelesek (neves magyar történész szakértő segített), az anakronizmusok – a 2 szerzeteshez kapcsolódóan – szándékosak (ha nem is mindig szerencsések). Lehetett volna példa értékű szlovák-magyar kooprodukció, annál inkább, hogy magyar kosztümös filmre már évtizedek óta nincs pénz, de menet közben kiszálltunk, nemtom miért. Biztos nem azért, mert magyarként vállalhatatlan a film, mert még így, nélkülünk is kifejezetten magyarbarát a sztori.

  31. lüke szerint:

    megmondta egy ripotban:nemcsak Stuart Máriák és angliai Erzsébetek vannak, hanem:
    ” itt is volt történelem”
    szerintem :a pénz és a perverzió

  32. GaliLeo szerint:

    Jakubiskót tulajdonképpen Budapesten ki kellene tüntetni mondjuk március 15-én, mert bármennyire is fanyalgunk, szlovák létére szembeszállt a ma Slotával szavazatokért versengő Fico-Carnogursky-Meciar-Kalinák-Madaric-féle rasszista magyarellenes kurzussal, igazolva, mennyire magyarok csinálták a “szlovák” történelmet.Ez a film politikai üzenete, semmi kétség.

  33. Rá Dios szerint:

    Ha annak idején a dulaizmust kibővítettük volna a csehekkel háromtagúra, Trianon se lett volna.
    Folytathatnám azzal, hogy ha mije lett volna anagymamámnak, akkor mi lett volna.
    Ezzel együtt vagy éppen ezért a szlovákokkal – a kétoldali hülye, önfényező, megélhetési hazafi politikusokkal szemben – a lehető legjobban kell kijönnünk. Ez nem is nehéz, mert ránk aztán tényleg érvébnyes, hogy a megszólalásig egyformák vagyunk. Az az angol, aki meg se tótul, se ugorul (vagy hogy) nem tud, még azután sem különbözünk.

    Utóirat:
    Éljen Jakubisko és az ő Báthorija! Magam is jegyeztem végső soron szlovákokról szóló kosztümös filmet, de eszembe sem jutott, hogy ez ne magyar film volna.

  34. Rá Dios szerint:

    dulaizmus: dualizmus (sorry)

  35. Rá Dios szerint:

    (Újraolvastam a kommentemet, főleg az angolos mondatot. Tanulság: Kávé előtt ne irogasson az ember sehova!)

  36. efes szerint:

    @elsevero: Azért gondolom anakronizmusnak, mert egy ilyen vérnősző domina majd éppen Monteverdi-koncerten tapsikolja pirosra a kezét. Stílben nem stimmel..:) Meg az, hogy fellépett az udvarban Monteverdi, mint Dj. Orfeo? 😀 Anakaronisztikus ez, akárhonnan nézem.

  37. efes szerint:

    @Abrash1965: Hát, akkor bizony bele is halt a szépségbe. Közöm ugyan nincs hozzá -bár talán volt ebben némi magyar pénz is, és akkor meg van- de nem olyan időket élünk, amikor ilyen értelmetlen projektekre el lehet szarni négymilliárdot. És ne gyere most a 4-es metróval meg a többi fassággal. Nyitottság, komám, nem egyenlő a baromsággal.

  38. efes szerint:

    @GaliLeo: Ez így szép is lenne, de mégis csak Ficóék finanszírozták ennek a filmnek a nagy részét…

  39. Terézágyú szerint:

    Két adalék:

    A szlovákok korábban csináltak egy filmet Cinka Pannáról – erről írtál?

    Létezik náluk egy Mátus Chak című rockopera is – Csák Mátéról. Nem ismerem, tehát nem tudom, hogy mennyire jelenik meg benne Csák Máté, mint “szlovák”, mint “önálló” felvidéki uralkodó…

  40. Terézágyú szerint:

    Mellesleg:
    attól, hogy Erzsébet asszony “vérben fürdött” 🙂 még meghallgathatta Monteverdit…

    attól, hogy Caravaggio szerette a fiúcskákat, még megdughatott egy nőt… 🙂

  41. Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) szerint:

    Szánalmas 😦

  42. Viktus szerint:

    “De mi vihet rá egy szlovák filmrendezőt, főleg a mai, kissé sistergős politikai helyzetben arra, hogy szlovákként egy magyar történelmi személyiségre, magyar történelmi szituációra pazarolja ezt a rengeteg pénzt? ”

    Segítek a kérdés megválaszolásában. Az ő történelmük is ez biza a szlovákokkal békében éltünk míg a reformkor idején is, amikor megjelentek a szlovák nacionalisták. Sőt a harcokban ugyanugy ott vonult a szlovák katona, paraszt, mint akármelyik más náció tagjai. Tudjátok volt a Szent Korona tan. Az új Szlovákia születése után kezdődtek a problémák először Tiso idején, majd aztán a második Szlovákia megszületése után Meciar-Slota, akik az identitásukat velünk szemben határozták meg elbutítva a szlovák nép egy részét.

  43. Viktus szerint:

    @virtigli kutató:

    Szvatopluk kb. annyira volt szlovák, mint pl. Attila a hun magyar … semennyire.

  44. Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) szerint:

    @Viktus:

    “amikor megjelentek a szlovák nacionalisták.”

    Kb. a magyar nacionalistákkal egy időben.

  45. Viktus szerint:

    @Jobb híján MDF-es:

    Igen, és? béke volt. A szabadságharc idején Bécs bepróbálkozott egy pöttömnyi szlovák csapattal a szlovákok kergették el. Morcos is lehet Slota nem lehet jó törit írnia neki, mert a szlovákok végigharcolták velünk a szabadságharcot az utolsó pillanatig. Debrecenben pl. az országgyűlést szlovák ajkú testőrség védte.

  46. JClayton szerint:

    Helló,

    “mi vezethette Juraj Jakubiskót, az amúgy kitűnő szlovák filmrendezőt arra, hogy filmre vigye a mi botrányos életű történelmi világsztárunk, Báthory Erzsébetnek élettörténetét…”

    A helyzet az, hogy Jakubisko értelmezésében (hálistennek) a szlovák és a magyar történelem közös. Báthory nem magyar történelmi személyiség, hanem “uhor”, avagy magyar királyságbeli, ráadásul földrajzilag is kötődik a jelenlegi Szlovákiához, így gyakorlatilag a szlovák történelem szerves része.
    Megjegyzem, pontosan ugyanígy lehetnek a magyar történelem részei a magyarul nem, csak németül beszélő Habsburgok, vagy a betelepült nemesi családok tagjai, akiknek korábban semmi közük sem volt sem az országhoz, sem az etnikumhoz.
    A félreértések elkerülése végett ez egy jó dolog.

  47. efes szerint:

    @Terézágyú: Világos, hogy lehetőség szintjén ezeket is művelhette. De ilyen alapon bele lehetett volna azt is venni, hogy amúgy utálta a kék színt, meg nem szerette az őzet, csak a szarvast, stb., stb. 🙂 Ha láttad mondjuk Derek Jarman Caravaggio című filmjét, nehezen tudod elképzelni, azt a pasit épp ezzel a nővel…:)

  48. efes szerint:

    @Jobb híján MDF-es: A nacionalizmus, mint olyan, a franciák találmánya még a XVIII. századból…

  49. Siheder koromban csak a Szlovák Tv volt külföldi kínálatként a képernyőnkön befogható. Nem különösebben emlékszem olyan műsorokra, melyek szórakoztattak volna. Viszont ha ilyen előítélettel fogom megnézni ezt a filmet, lehet, hogy nem lesz akkora csalódás 🙂
    Feltételezem, úgy az elkészültének a körülményei, mint az itteni bemutatásának a szándéka, valamiféle jobbító szándékot tükröz. Akkor pedig illik megnézni, még ha talán nem is olyan jó, mint a kedvenc, kommersz szemét.

  50. Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) szerint:

    @JClayton:

    Bátorička azért nemzetiségét nézve Maďarka. 🙂

    De tényleg a KÖZÖS történelem a lényeg, hisz a Habsburgok sem magyar királyok voltak, hanem a magyarok királyai.

    (Benyovszky Móric volt magyar király, csak nem itt, de lehet, hogy lengyel, vagy szlovák.)

  51. efes szerint:

    @JClayton: Jakubisko értelmezése példamutató, ez tiszta sor. Az időzítésben, meg egyáltalán a filmben van a hiba..:)

  52. _tx_ szerint:

    @boogey: nem szégyen magyarnak lenni… legfeljebb vannak szégyellnivaló honfitársaink

    apropó, mert látom, éberen őrzöd a nyelv egységét, a boogey magyar szó? 🙂

  53. Viktus szerint:

    @efes:

    Én simán elképzelem. Az akkori “celebvilág” is pénzből élt pénze meg éppen az ilyen Báthory féle családoknak volt így, ha megfizették simán produkciózhatott Erzsébet nagyasszonynak. Sőt gyanítom, akkor is voltak olyan összegek, hogy a korszak “celebjei” szétdobták a lábukat.

  54. efes szerint:

    @espadazo – Játékbolt:: Szerintem, egy magyar nézőnek a magyar filmeket ILLENE megnézni. Ebből a szempontból a szlovákok (meg a csehek, romáénok, lengyelek) messze előttünk vannak. Ez a film például a legnézettebb szlovák film Szlovákiában, saccperkábé milliós nézettséggel. Nálunk a blockbuster kétszázezer néző? Na ez a nevetséges.

  55. efes szerint:

    @Viktus: Amúgy szvsz Monteverdi Bécsben lépett fel, nekem úgy rémlik… Tehát nem Csejtén. De ez az ami a film szempontjából lényegtelen, a Caravaggióval való kapcsolat meg lehetetlen. Elképzelhető, de ennyi erővel az is elképzelhető, hogy a török seregben sziú indiánok is harcoltak, hiszen Amerika már régen fel volt ekkor fedezve..:)

  56. Viktus szerint:

    @efes:

    A magyar néző megnézi a magyar filmeket, ha az a magyar film jó. Báthory c. filmet lehet fikázni, de melyik utóbbi években gyártott ilyen jellegű magyar film veheti fel vele a versenyt? a Honfoglalás? 😀 Sacra Corona? 😀 Hídember? 😀 még dvd-n sem nézném meg ezeket újra, akkor már inkább a Kőszívű ember fiai 3 órán át …

  57. efes szerint:

    @Viktus: Egyetértünk. Bár az Egri csillagok már 10 millió néző felett tart, igaz, hogy nyugdíjaskorára…:D

  58. efes szerint:

    @Viktus: Amúgy a Hídember ennél jobb film volt, legalább színészek voltak benne…

  59. phoenixke szerint:

    @asanisimasa: Ha nem találunk a történelem hamisitására törekvő tendenciákat a filmben akkor kössünk bele Monteverdi és Caravaggio ottlétében…. csak gratulálni tudok…. Abba véletlenül se kössél bele, hogy valami fene nagy büszkeség és álpatrióta idiotizmus miatt másfél évet várjunk idehaza a filmre, kapjon minél kisebb médiát.
    A párom ott volt az Urániában a hivatalos megnyitón, Franco bácsi igy fejezte be a beszédét:
    “Viva Slovakia, viva Hungary, viva Italy.” Ő európai, a rendező is az, Te pedig maradsz egy értelmiségi burokba szőtt szőrszálhasogató sértődött balkáni agymosott blogger.

  60. Viktus szerint:

    @efes:

    Valószínűleg ötszáz év múlva a korszakunk leírásában a mai kor művészeivel kapcsolatban is a történelmi emlékezet inkább pl. a Tankcsapda több tízezres szigetes koncertjét őrzi meg, mint nevezetességet nem pedig a Bivalybasznádi kultúrban történő fellépéseket … ahogy Michael Jackson életpályájában sem az arab sejkeknél történő privát fellépéseket jegyezték le …

  61. @efes: Jobb filmeket kellene csinálni és belátni, hogy Buci királyfi nem színész.
    Egyébként nagyon jó magyar filmek vannak, csak azoknak valamiért olyan pocsék a reklámjuk, mintha szánt szándékkal meg akarnák buktatni.

  62. phoenixke szerint:

    A magyar csapat azért vonult ki a filmből, mert mi csakis Erzsébet pozitiv oldalát szerettük volna bemutatni. Ez olyan, mint amikor vendégségben fényezük a feleségünket, és bárki felhoz bármilyen általunk negativnak értékelt tulajdonságát, megsértődünk.
    Kelet európai OVI.

  63. Viktus szerint:

    @espadazo – Játékbolt::

    Na jah a szockában tudtak történelmi filmeket csinálni voltak nagyszerű színészek, és statiszta tömegek … nem bár bukott színész megspékelve öt fős seregekkel …

  64. Publius Decius Mus szerint:

    @Rá Dios: “Ha annak idején a dulaizmust kibővítettük volna a csehekkel háromtagúra, Trianon se lett volna.” – Ez tetszett.

    Nem tűnt fel neked, hogy volt egy osztrák császár is a játszmában? Egy csomóan szidják az elbaszott magyar hozzáállást a kissebbségekhez stb, holott Bécs irányított, tudatosan szította a konfliktust a nemzetiségek között (oszd meg és uralkodj). Utána kitalálják Trianont három országgal arrébb és ez is a magyarok hülyesége miatt… Normális?

  65. Viktus szerint:

    @Publius Decius Mus:

    Kicsit összetettebb a problémakör, ha a csehekket is beveszik, akkor az láncfolyamatot indít el … a dualista rendszer pedig békeidőben erős volt nem akarta a magyar elit, hogy befolyása csökkenjen, és erre nem is volt kényszerítő körülmény.
    Igazából egy megoldás lehetett volna ( igaz volnákkal felesleges foglalkozni ) amit Károly akart a bukott háború után lásd. föderalista átszervezés, akkor meg már pl. a cseheknek nem állt érdekében.

  66. /ms szerint:

    @efes: Az anakronizmus (görög eredetű szó) időbeli ellentmondás. (forrás: wikipédia) Erre gondolt @ibn_battuta: is.

  67. Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) szerint:

    @Rá Dios:

    Az osztrákok bele is mentek volna a föderalizálásba, csak a magyar “Szent-István-i Birodalom” koncepcióba nem fért egy Szlovák Autonómia. Ott egy nemzet volt, a magyar.

  68. Bögrecast szerint:

    én még nem tudom eldönteni, hogyan viszonyuljak ehhez a filmhez, de az olvasottak alapján nincs sok kedvem hozzá..

    http://www.bogrecast.hu

  69. Viktus szerint:

    @Jobb híján MDF-es:

    Bemutatnál nekem egy olyan népet a történelemben, amely önként és dalolva külső kényszer nélkül lemondott volna hatalmi pozicíóiról?

  70. efes szerint:

    @/ms: Akkor földrajzi és kulturális “anakronizmusok”. Megtaláltátok a lényeget, gratula.

  71. Terézágyú szerint:

    @efes:
    “De ilyen alapon bele lehetett volna azt is venni, hogy amúgy utálta a kék színt, meg nem szerette az őzet, csak a szarvast, stb., stb.”
    Bele.

    “Ha láttad mondjuk Derek Jarman Caravaggio című filmjét, nehezen tudod elképzelni, azt a pasit épp ezzel a nővel…:)”

    Merthogy Jarman filmje abszolút autentikus?

    Mert azt látom, hogy neked az jobban tetszett :))) Ami jogos is 🙂

  72. Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) szerint:

    @Viktus:

    Jó kérdés! Rágódok rajta. 🙂

    Svéd-finn reláció?

  73. efes szerint:

    @phoenixke: Te nyilván nem vagy agymosott noname bérkommentelő. Franco Nero tőlem azt mond, amit akar, földre borulok színészi nagysága előtt, minden szava maga az abszolút bölcsesség. 🙂 A történelemhamisításról: NEM volt ott Caravaggio, így viszonya sem lehetett BE-vel. Tehát ez hülyeség a filmben, tekintve, hogy az egyik főszálról van szó, így eléggé súlyos tényferdítés ez. Ami pedig nálam kimeríti a történelemhamisítás “tényálladékát”.

  74. efes szerint:

    @espadazo – Játékbolt:: Stohl Buci jó színész, de ezt nyilván nem tudod, mert nem jársz színházba.

  75. efes szerint:

    @phoenixke: A magyar csapat nem vonult ki. A magyar forgalmazó nem akarta bemutatni a filmet, mert rossz. És bukásból épp elég a hazai is, gondolom.

  76. @efes: Színpadon lehet hogy jó. De filmen borzalmas.Van ilyen.

  77. efes szerint:

    @Terézágyú: Hát, hogy úgy mondjam, művészileg mindenképpen “nagyobb merítés”… 🙂

  78. /ms szerint:

    @efes: Azt meg a művelt ember tudhassa, hogy az anakronizmus nem az ellentmondás külföldiül, hanem kimondottan az időbeli diszkrepanciát jelenti. Tehát ezzel a kulturális meg földrajzi üggyel csak rontottál a helyzeten.

    A cikk érdemi részéhez meg: én simán el tudom képzelni, hogy létezik olyan szlovák értelmiségi, aki az Uhorsko-t a saját történelme szerves részének tartja. Mint ahogyan itthon sem a jézuspárthusherceg a mainstream.

    A filmes értékelésért viszont köszi: enélkül még elgondolkodtam volna azon, hogy megnézem, de arcok nélküli filmhez nem sok kedvem van.

  79. Viktus szerint:

    @Jobb híján MDF-es:

    Mégis melyik korszakban? 😛 A nemzetiségi jogok manapság egy dolog … na meg ne felejtsük el ott a háttérben van egy olyan erő, amely rászorította őket, hogy ne egymással marakodjanak lásd. Szovjetunió -> Oroszország

  80. @Viktus: Volt az a vicc, hogy miben különbözik az amerikai és a magyar háborús film.
    Az amerikaiban egymásnak ront 4ezer katona, dől a vér, meg a lőpor, sminkesek armadája dolgozik hatalmas díszletek között.
    A magyar háborús filmben beront a királyhoz egy szakadt ruhájú, piros festékes katona és elkiáltja magát:
    -Mindenki meghalt, királyom!

  81. efes szerint:

    @Terézágyú: Végignyálaztam az internetet amúgy, de egyetlen halvány utalást sem találtam arra, hogy Caravaggio/Merisi nevű festőnek lett volna bármi köze a Báthory névhez. Ha te találsz valamit, feltétlen oszd meg velem. 🙂

  82. @efes: De pont Hegedűs D. Géza mondotta egyszer, az a baj a magyar színészekkel, hogy színpadra tanítják őket, ahol “eltúlzott” gesztikuláció, hangosabb, artikuláltabb beszéd szükségeltetik. Filmen ez nevetséges és erőltetett.

  83. Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) szerint:

    “létezik olyan szlovák értelmiségi, aki az Uhorsko-t a saját történelme szerves részének tartja.”

    Mert az is. A szlovákok történelme főleg Hungária, Hungary, Ungarn, Hongrie, Uhorsko keretein belül zajlott, de ezt nem keverik össze “Nagy-Magyarország”-gal (etnikai Magyarországgal).

    A poszt írójának ez szerintem új.

  84. Viktus szerint:

    @efes:

    Kölcsönadod az időgéped? vagy mégis, hogyan követted le az utolsó percig Caravaggio mindennapjait 😛 lehetett ott nyugodtan pénz volt a művész meg oda látogatott ahol pénz volt. Egyébként is történelmi szórakosztató FILM nem dokumentumfilm, mert a moziban megy nem a History Channel-en 😛

    Sőt képzeld Rambo sem élt, William Wallace sztori sem olyan Mel Gibson féle szupermanus volt, és a Gladiátor sem a császárral kardozott az arénában …

  85. efes szerint:

    @/ms: velem lehet beszélni: ellentmondás?

  86. efes szerint:

    @Viktus: na ez már a szőrszálhasogató faszság kategóriája, ha nem érted a szitut, nincs miről beszélni..:)

  87. efes szerint:

    @espadazo – Játékbolt:: Kurvára off, de éppen Buci az, aki az ún. ezsköztelen színjátszást műveli, filmen. Hogy Bóni grófként, vagy Kukorica Jancsiként túljátszik, az műfaji és rendezői kérdés. Amúgy ott helyén is van, egy Bónit nem lehet visszafogottan játszani.

  88. Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) szerint:
  89. Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) szerint:

    @efes:

    🙂

    Bocs, nem a Te hibád, hogy nem tudsz sokat a szlovákokról. Általában a magyarok tényleg keveset tudnak róluk. A szlovákok meg kénytelenek sokat tudni a magyarokról. 😦
    Történelmileg így alakult.

  90. efes szerint:

    @Jobb híján MDF-es: A probléma ott van, hogy nem a szlovákok történelemszemlélete nem tetszik, hanem Jakubisko Báthory című filmje. Nem mellesleg picit, nevemből ítélve legalábbis, szlovák(tót) is vagyok, bár ezirányú nemzeti büszkeség nem dülleszti mellem…

  91. Már nem az vagyok, mint aki voltam! (törölt) szerint:

    Sajnos a filmet még nem láttam, engem ez a mondet hozott ide:

    “hogy szlovákként egy magyar történelmi személyiségre, magyar történelmi szituációra pazarolja ezt a rengeteg pénzt?”

    Ígérem, igyekszem hamar megnézni a filmet, akkor írok arról is! 🙂

  92. Viktus szerint:

    @Jobb híján MDF-es:

    Általában a magyarok saját magukról is keveset tudnak , ahogyan a szlovákok is … ezáltal tudnak a politikusok meglovagolni marhaságokat.

  93. @efes: Csak gondoltam lereagálom 🙂 De hitvitákba nem mennék bele.
    Örülök, hogy neked tetszik amit csinál, viszont a megfuttatott magyar filmek éppen az ilyen alakítások miatt nézhetetlenek.Többek között.Szerintem!
    Hogy aztán ezt a rendező engedte vagy meg volt neki mondva, hogy kivel kell dolgozni és annyi volt az alanyban, az más kérdés.
    Bevallom, vele szemben vannak előítéleteim. Ha látnám, hogy kint van a neve egy történelmi film stáblistáján, tuti, hogy nem nézem meg. Márpedig van olyan managere, hogy biztosan benne lenne. Osztan’ ezért nem lesz nekünk soha már monumentális, ütős történelmi eposzunk, mert reggeli műsorvezetők, meg heti7es sztárok ülnének a trónban, ha törik, ha szakad.
    Napokban meg megnézem ezt a filmet,mert olyanról vitatkozok, amit nem is láttam 🙂

  94. blah szerint:

    ezt a körülményes fogalmazást…

  95. “szlovákként egy magyar történelmi személyiségre…”
    ja, innen nézve télleg értelmezhetetlen a film…

    (egyszer majd nézd meg talán a Nárcisz és Psyché-t is, hátha…)

  96. efes szerint:

    @Jobb híján MDF-es: A film szlováknak készült el, Jakubisko szlovák, erre vonatkozott a költőinek/provokatívnak szánt kérdés. Szerintem amúgy, ha én neves szlovák filmrendező lennék, biztosan nem egy vitatott magyar történelmi személyiséget választok filmem tárgyául. Egészen biztosan van a történelemben olyan szlovák nemzetiségű figura, akinek személyisége alkalmas lehet arra, hogy egy ilyen nagyifényű, nemzetek feletti művet áldozzanak rá/neki.

    Vagy. Ha már mindenáron Báthory Erzsébet (amúgy a francia Julie Delphy is épp mostanában készített róla Grófnő címmel egy filmet, amit érdemes lehet ezzel összevetni), akkor komolyan vehető színészekre is fordítom a büdzsé tartalékait, nem írok bele művészettörténeti baromságokat, csak azért, hogy érdekesebb és eladhatóbb legyen a sztori, és nem erőltetem az angol nyelven forgatást azokkal, akik nem tudnak angolul. Akkor már forgott volna inkább szlovákul, magyarul vagy akár szuahéliül. A boszorkányokkal megvezettetett és férfiak között hánykolódó grófnő rendezői felfogásával nekem igazán nincs bajom, mint ahogy a film történelemfelfogásával sem, de ezeket írtam is.

  97. efes szerint:

    @ősi homár fapados: Bódy filmje jó példa arra, hogyan lehetséges egy összetett történelmi személyiséget megmutatni. Korban ugyan az vagy 300 évvel idébb van, mint a Báthory-film, de kulturálisan és földrajzilag abszolút stimmel.

  98. efes szerint:

    @blah: A tőmondatokban röfögést máshol keresd.

  99. Terézágyú szerint:

    Még mindig Caravaggión rágódtok? 🙂
    efes leírta, hogy neki emiatt nem tetszik ez a film és kész. Ez a Merisi nem járt errefelé, és különben se tetszett volna neki Erzsók. Slussz.

  100. @efes: nem vágom, hogy kit mutatott meg Bódy összetetten:)
    pont az ellenkezőjét akartam mondani, pont hogy nem a marxista osztályokharcáról van itten szó, hanem a történet (Hamvas) – mondjuk így – szellemtörténeti megközelítéséről
    éppenhogy archetipusok téblábolnak (katona, politikus, művész, tudós) a filmben, amikor pont fordul egyet a kerék: nem csak a reneszász megy át itt barokkba (hiába találkozik BEünk Caravaggio, Monteverdi urakkal, kurvára nem jön le neki), hanem új világrend épül, a hatalom megszerzésének és megtartásának új gyakorlata, és hát nem csak Machiavelli (a neki tulajdonított mondatot a jezsuita Loyolai szent Ignác találta ki, sic!), de a mi Erzsébetünk – csatolt rokonságával – is megy a levesbe (Thurzó éppen 526szor mondja neki, hogy csak egy szót kell kimondania, de nem!, így aztán kénytelen egyik kockáról a másikra megöregedni mint Picasso az ő kalandjaiban), az új főhős, a kor túlélő típusa Forgách úr, akinek ezt a történetet is köszönhetjük (nem adja ki Thurzónak a szerzeteseket)
    éshogy mi közük ehhez a szlovákoknak? hát ez bazmeg őnekik a történelmük (történetük)!
    mondja is BE a film elején, ez itten még mink vagyunk, az meg ottan Morvaország, és ugye hogy aktuálpolitikailag is értelmezzük, éppenhogy ez is, ami megváltozik a film idejében: derék iskolamesterünk nem csak a magyar Gutenberg-galaxist találja föl éppen Sárváron, hanem ugye mindjárt a magyar nyelvet és írásbeliséget is új alapokra helyezi, II. Mátyás koronázásához köthető nemzeti színeink első megjelenése, ésígytovább, indul a kákáeurópai abszurd…
    hát ennyi így első nekifutásra:)

  101. helyesen: “történelmük (történetük)IS!”

  102. efes szerint:

    @ősi homár fapados: Bódyt te hoztad a Nárcisz és Psychével, én Tóth Laci és von Zedlitz alakjaira gondoltam…

    Amiket te így első nekifutásra összehordtál, az a “gyakorlatban” nagyrészt így is volt, ám a filmből nem jött le. Nem mellesleg, a kérdés nem állítás.

  103. “ám a filmből nem jött le”
    ugye van a sztori, az ehhez tartozó formanyelv, meg az általad firtatott un. “történelmi hitelesség/valóság”
    ha te a BE és Caravaggio sétáló gyóntatófülkés jelenete után azt firtatod, találkozhattak-e IRL, akkor nem is fog lejönni:)
    ami persze nem baj, nem is rugóznék ezen, ha a filmmel foglalkozol, nem azzal, hogy mért pont szlovák, mért pont magyar
    sztem, ez “nem lú, hanem szobor!”, és van egy olvasata azoknak is, akik láttak már szobrot

  104. efes szerint:

    @ősi homár fapados: Szerinted találkoztak? Bizonyítékot, kishaver. De még ha találkozhattak is: miért épp ők, és miért ott, úgy, meg mi a franc ez?

    Olvasás megy-e amúgy? Mert gyakorold már, és ne csak kiragadott szavak alapján toljad ide a fikát, koma. Jakubisko szlovák, a film szlovák, legalábbis dominánsan, Báthory magyar volt. Mi a jó lófasz nem érthető ezen? A többi kérdés, és nem kijelentés.

  105. borzzz szerint:

    @phoenixke:
    “A magyar csapat azért vonult ki a filmből, mert mi csakis Erzsébet pozitiv oldalát szerettük volna bemutatni.”
    Láttad a filmet? Uis az egésznek Erzsébet rehabilitációja a lényege. Lemossa róla a vérvádat, kifinomult reneszánsz úrnőként mutatja fel, a vádakat pedig koholtnak, a pert koncepciósnak, ami mögött politikai játszma és a Báthory/Nádasdy vagyon megszerzésének terve állt.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.