Az időutazó felesége (The Time Traveler’s Wife, 2009)

Audrey Niffenegger minapi romantikus bestsellerének -amit szokásosan nem olvastam el – mozgóképes verziója ez a hasonló című film, melynek forgatókönyvét az eredeti regényt is író hölgy jegyzi, a teljes jogfolytonosság reményében. Így, ha húzni kellett belőle – biztosan kellett – az megmaradt az ő hatáskörében, nem mellesleg a film bevételeiből is nyilván csurran azért jócskán a konyhapénzbe. A sztori alapfelvetése talán kissé megtévesztő, hiszen már a címe is riasztó lehet. Időutazás, na ez valami scifi… Nem, ez egy ízig-vérig romantikus szerelmi történet, bár a főhős (és majd még valaki) egy genetikai anomália (gyermekkori trauma?) hatására bizonyos időközönként idősíkot vált, ráadásul össze-vissza és akaratlanul. A dolgot súlyosbítja, hogy abban az idősíkban, ahová érkezik, mindig ruhátlanul érkezik meg, ami tovább bonyolítja a szituációt. Persze, Eric Bana mezítelenül, a női (és érdeklődő férfi) nézőknek azért gondolom, igen pikáns látvány lehet, ám talán ennyiből is látni, nem valami idióta őrült tudósos, okoskodós geekdolog ez a film.

Amúgy a film problematikája ugyanaz, mint az például a Hegylakó szerelmi szálában is hangsúlyosan felvetődött: egy időtlen pasas és egy az idő múlását, amúgy egészségesen követő lány szerelmének édesbús szomorúsága. Itt a pasas éppen harminc amikor megismerkedik Clare-rel (Rachel McAdams), aki akkor hat. Amikor összeházasodnak, a pasas még mindig harminc, a lány 22. És így tovább, érti mindenki a kapcsolatban rejlő buktatókat, melyre a nők öregedéssel növekvő parája csak plusz súllyal nehezedik rá. Érdekes a történetben az, hogy a kapcsolatban egyik fél számára sincs meglepetés, mindenki mindent tud előre, hiszen egyikük már járt a jövőben, aminek tapasztalatait megosztotta a másikkal, a halálának időpontjával bezárva. Ennek ellenére hatalmas a szerelem. Persze, ha valaki utazni tud az időben, akkor az bármire is képes lehet: például a jövő heti öttalálatos szelvény kitöltésének időutazós történetekben közhelyes poénján túl, esetleg megjelenni saját halála után is…

Robert Schwenke filmje nem merészkedik túl a nagysikerű lányregény mozgóképes illusztrálásánál, amit tesz, azt viszont ízléssel teszi: a lányok, asszonyok cinikus férfitársai is el tudják viselni e filmet, némi utólagos ellenszolgáltatás beígérésével, de semmiképpen nem rohannak ki a moziból öklendezve, mint az Alkonyatról vagy a most futó Komfortos mennyországról. Bana nem több mint sármos, de ennyi is elég, McAdams pedig helyes. Mindketten szimpatikusak, és éppen annyira érdekesek, hogy a film végéig kitartson a nézői figyelem sorsuk iránt. Az időutazós cselekménynek pedig van annyi agyalós hozadéka, hogy lazán le lehessen szimpla-romantikus-izézni e filmet. Persze az, de egyáltalán nem rossz film ez; egy megfelelő, érzékeny pillanatban igenis jól tud esni az efféle. Asanisimasa szerint: 6/10

Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

5 hozzászólás a(z) Az időutazó felesége (The Time Traveler’s Wife, 2009) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Szerda | asanisimasa

  2. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

  3. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda | asanisimasa

  4. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

  5. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.